Halastó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Azért van Külső Halastó és Belső Halastó külön, mert a völgy miatt csak két részben lehetett lakni. (1) A falu nem itt ment, hanem a mezőn. (3) Nem emlékszik rá, de azt mondják, hogy valamikor volt itt egy tó. Belső Halastó, Külső Halastó a falu két része. (4) Halastó Senkiföldjén lakik, a Külső és Belső Halastó közti völgyben – ujabban épített rész. (8) Az 50-es években, amiko az iskolát építették, akkor csontokat találtak, amire következetettek arra, hogy itt a törökidőben temetkeztek. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Legrégebbi a Büki, Déri, Zelkó, Laposák család. (1,2,3,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számú betelepülésről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Olyan nem volt, hogy sátorfát szedtek volna. (1) Régen nem, csak a TSZ-esítés után. (3,5,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hodász, Hegyhátsál, Katafa, Nagymizdó, Szarvaskend, Döröskehegy, Döröske – mind jó dolgos nép. Szarvaskendre járnak templomba (fára), ott volt a jegyzőjük. Szentgotthárd felé már másképp beszélnek. (1) Szarvaskend, Nagymizdó, Döröske, Döröskehegy, Gersekarád, Sárfimizdó, Ozmánbükk, Egyházhodász, Egyházsál, Katafa – jó egyforma nép. (2) Szarvaskenden van a fáratemplom, halastóiak, nagymizdóiak, döröskeiek, döröskehegyiek oda járnak templomba. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyhátnak hívják ezt a vidéket. (1) Nem tudja. (2,3,4,5) Nem is annyira tartoznak bele (Hegyhát). (7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Szecsődök. (1) Őrség. (2,3,4,5,6,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Erre bánya sincs, nem ügyelnek olyasmire. (1) Nem tudnak. (2,3,4,5,6,7,8)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Névre tudja, de községre nem. Apját is Miska Gyurinak hívták. (1) Szarvaskendiek kálvinisták. (2) Nem tudnak. (3,4,5,6,7,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Világosba jártak templomba, mulatságba, így aztán oda házasodtak. A vidéken olyan nem volt, hogy ne vették volna el. (1) Gersekarádról, Ozmánbükkről, Döröskehegyről, Ságról kerülnek, hogy mennek, hol jönnek. (2) Az asszonyok fele legalább zalai. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre havonta.

b) Piacra:

Körmend hétfő, csütörtök (csak itt volt eladó hely). (1,2,3,4,5,6)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Berend – Nagyasszony előtt, amikor a kepehordás volt. (1,5) Ozmánd – Áldozócsütörtök. (1,3,5) Bükk – Áldozócsütörtök. (6) Nádasd – május első vasárnapja, Nagymizdó – Anna-búcsú, Sárfimizdó – Jézusszíve vasárnap. (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Zalacsatár (a nappal odahordott építőanyagott éjjel valami elhordta. Mégsem látták. Oda építették, ahova elhordták). Vasvár Szűzmária szobor – Mária napján. (1) Celldömölk – Mária napján. (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A szarvaskendi majorba mentek cselédnek. (1,4) Április 1-től, tavasszal, szekérrel vitték őket. Gabonát és havi fizetést kaptak és ősszel visszajöttek. Sokan eljártak. Télen megszerződtették őket, aztán vitték. (1) Summásnak: Kecel, Farád, Salamonfa, Fősziget (Sopron megye). (1,2,3) Az uram mindig aratott a tizenegyedik keresztért, ezért be kellett hordani is. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)

b) vesszőkosarakat

Körmenden szoktam venni, a kocsikast Rábafüzes felé kötötték, ők hozták, vesszőkosarat is. Kocsikast, vesszőkosarast otthon kötöttek. (2,3,7)

d) szövőbordát

Szövőborda azoknak az embereknek volt (takácsok), Isten tudja hol vették.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Zalából hozták szekéren. Kiáltozták „cserepet vegyenek”. A piacon is volt. (2,3,4,5) Sümegről jöttek az edényesek. (6,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek, üvegesek, bádogosok jártak, de talán már tíz éve se járnak, talán mióta a TSZ megalakult. (1)

b) Honnan jöttek?

A cserepesek az Őrségből jöttek. (2) Sümegről a meszesek jöttek. (2,3,5,7)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Nacának hívják és utána kiáltottak az utcán: „Naca hozzál élesztőt, gyufát, sót.” Hozott. (6)

d) Mit árultak?

A bazárosnak volt egy doboza, aztán kérdezte kell-e valami. (4) A tyukászok tojást, csirkét szedtek össze 3 fillér volt 2 tojás a 30-as években. (3) Szoktak hozni ruhaneműt, méterbe is hoztak – feketék voltak, cigányoknak gondolják. (5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában egy ma is használt temető van. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az 50-es években, amikor az iskolát építették, akkor csontokat találtak, amire következtették azt, hogy itt a török időben temetkeztek. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Mihály napján van a templom búcsúja. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Előbb faboronát, utána rövid fogú vasboronát. Volt 3 levelű és 2 levelű. (1) 2-3 levelű volt, kinek milyen fogatja. (2) A 3-as már módosnak számított. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A szegényebbek kézzel vetettek, de 20-30-as években már 4 embernek volt vetőgépje. (1,2,3,4,5,6,7)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A szegényebbek kézzel vetettek, de 20-30-as években már 4 embernek volt vetőgépje. (1,2,3,4,5,6,7)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Kinek villás, kinek gereblyés. Össze-vissza volt. A villát jobban szerették. (1) Inkább villás. (2,3,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve egy kereszt, a 21. a pap. 4-5-6 kereszt egy kepe – a termés és a föld alakja meghatározza. Mikor milyen súlyú volt, hogy ne kelljen messze hordani. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 4-5-6 kereszt, változik, mennyiség kifejezésére nem használják. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Most adtam oda az otthonnak. Egy méternél hosszabb, talán nincs másfél. (1) Kb. 140-150 cm. (2) Mérés: 140 cm (3) 180 cm (4) 170 cm (5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőmester összeállította a munkásokat. (1,2,3,7) Gyerekkorában a Tubolok jöttek ide csépelni 1918 Hegyhátsálból. 1920 körül Molnár Gyula vett gépet. (3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Együtt a géppel hozták. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Miután férjhez ment, szűnt meg, 1933-ban. (1) Háború előtt. (2,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem olyan túlságosan régen, még a TSZ előtt. (1) 1925 körül. (3) 30-40-es évektől. (5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétterítették, megforgatták másnap, este petrencébe rakták. Ha nem volt eső, egyszer forgatták. (1,2,3,7)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Srág a nagyparasztoknál gyakori 2 ember kellett, általában talicskával hordták a patjából vagy a kazalból. (1,3,7)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

felső iga (1,4,7,8) igavonó (5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

szeg (1,4,5,7,8)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,4,5,7,8)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Mindig felhasználták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Mindig felhasználták. Az erdőről is hoztak „csarétot” – kocsikasos szekérrel mentek, úgy hozták. (1)

c) Melyik évszakban?

Ősszel, tavasszal hoztak, gyakori. (2,3,7)