Kerkáskápolna
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1990. június |
Adatközlők: | (1.) Spilák Józsefné, 1908. Kerkáskápolna |
(2.) Keserű Lajos, 1919. Kerkáskápolna | |
(3.) Keserű Lajosné, 1929. Kerkáskápolna | |
(4.) Császár Györgyné, 1914. Nagyrákos | |
(5.) Koczor Bálint, 1899. Kerkáskápolna | |
(6.) Cseke Sándor, 1904. Szentgyörgyvölgy | |
Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
A település a Wikipedián: | hu.wikipedia.org/wiki/Kerkáskápolna |
weboldal: | www.kerkaskapolna.hu |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu egyike a 18 őrségi településnek. A régi falu valamivel feljebb volt, a grófság területén. (2,3,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu szinte összes családja ősi família. Mindenhol legalább a nagyszülőkig kimutatható, hogy itt éltek. Keserű, Szép, Varga, Dara, Koczor, Gál. A Batthyány utca később keletkezett. (2,3,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A grófságban dolgozó cselédek az 1920-as években területet kaptak a faluban. Egyéb betelepülés nem volt. (2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A TSZ megalakulásakor sok fiatal elköltözött. A TSZ-en kívül egyéb munkalehetőség nem volt a faluban. 1952-ig egész családokat telepítettek ki. Később ezek vissza tértek. (2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A falu az őriszentpéteri jegyzőséghez tartozott. A környéken minden falu mezőgazdasági munkát végzett. Ramocsa és Magyarföld szorosabban kapcsolódik a faluhoz. Egyrészt, mert ide jártak az említett falvak gyerekei iskolába, másrészt földjeik vannak Kerkáskápolna határában (2,3,4,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Kerkáskápolna az Őrséghez tartozik. Az Őrséghez eredetileg 18 falu tartozik. Ide sorolják a Jugoszláviában lévő Őrihódost és Kapornakot, valamint a burgenlandi magyar településeket. (2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Szinte egyforma távolságra esik Göcsej, Hegyhát és Vendvidék. (2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Az őrségi híres fazekas falvak: Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér. (2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szép lány nevelő Bajháza – Bajánházát nevezték így (ma Bajánsenye része). A faluban sok azonos vezetéknevű ember élt, ezért őket anyai nevük után különböztették meg: Szép József – Józsi Margit, Szép Elemér – Elemér Margit. Egy időben 5 Keserű lakott a faluban – közülük Simonoknak hívták az egyiket. Avas János családja egykor 18 emberből állt – ezt a családot Kis Jankó családnak hívták. (2,3,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A lakosság 95 %-a református a környéken. A leggyakrabban Ramocsából, Senyeházáról, Bajánházáról házasodtak, de a környező más falvakból is (2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Őriszentpéter, Nagyrákos, Zalalövő. Lovat Körmenden, Zalaegerszegen vettek.
b) Piacra:
Házi piac Őriszentpéteren volt. Nagy piac Körmenden, Zalaegerszegen volt, de innen senki nem járt piacozni.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Bajánsenye – május első vasárnapja, Nagyrákos – aratási búcsú, október, Dávidháza – szeptember elsején.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nem jártak sehova (református falu). (2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A 40-es évekig néhány család eljárt Tolnába, Fejérbe, Baranyába summásnak. Ezek főleg betelepített cselédek voltak, akik nem rendelkeztek földdel. Erdei munkára télen Zalába, Somogyba jártak. A falura egyébként nem jellemző, hogy eljártak volna máshova idénymunkára. (2,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A faluba nem jöttek sehonnan. A Batthyány-birtokon állandó cselédség dolgozott, onnan néhányan nyáron dolgoztak a faluban béresként. (2,3,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A parasztember a maga részére megcsinálta a szerszámot.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
A megszőtt vásznat egy ideig használták, hogy megpuhuljon meg kifehéredjék, utána az asszonyok bevitték Körmendre a vásárba eladni. (2,3,6)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A magyarszombatfai, veleméri gerencsérek portékáit vásárolták. (1,2,3,4,5,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Cigányok jártak valaha, még a háború előtt. Mostanában megint járnak. Meszet minden tavasszal hoztak a faluba. Ruhát, szőttest Sopron megyeiek hoztak. (2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Sopron megye.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Cigányok, meszesek.
d) Mit árultak?
Meszet, ruhát, szőttest.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Berki-hegyen Kerkáskápolnának, Magyarföldnek, Bajánházának (ma Bajánsenye) volt szőlője. A Kishegyen Dávidházának és Kotormánynak. A falunak zalai területeken is volt szőlője. Régen a falu 70 %-ának volt szőlője, most fordított az arány. (2,3,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A Berki-hegyen Kerkáskápolnának, Magyarföldnek, Bajánházának (ma Bajánsenye) volt szőlője. A Kishegyen Dávidházának és Kotormánynak. (2,3,6)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy temetője van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Az 1920-as években találtak embercsontokat a mai falu közepén. Ez temető lehetett, mert 5 sírt tártak fel. Olyan régi volt, hogy még a plébánián sem találtak írást a létezéséről. Ma épület van rajta. (2,3,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt. (2,3,4,5,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettőt használtak (hármat nem). (2,3,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között szinte mindenki kézzel vetett. A szegényebbek közül még a háború után is jónéhányan kézzel vetettek. (2,3,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A módosabb gazdák a 30-as évek végén kezdtek géppel vetni, de a szegényebbek közül még a háború után is jónéhányan kézzel vetettek. (2,3,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A villás fajtát használták, takarónak hívták. (2,3,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, mindenki használta a kézi aratásnál. (2,3,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévéből rakták a keresztet, de előfordult, hogy 17-ből, főleg a zabnál, a 21. kéve a pap. (2,3,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A régebbiek használták a kepe szót. A 30-as években már nem rakták kepébe a gabonát, hanem a tövire állították sátor alakba. 4-5 keresztből rakták a kepét. Szegényebb termésnél vagy ha keskeny volt a föld, hogy ne keljen messze menni 2-3 kereszt volt a kepe. Ez azért is hasznos volt, mert villámcsapás esetén kevesebb veszett el. (2,3,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A cséphadaró nyele 150 cm, a hadarója 50-80 cm . (2,3,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem volt állandó, fogadott csapat, a családok besegítettek egymásnak. (2,3,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával. (2,3,5,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A 40-es évek második felében. (2,3,5,6)