Kerkáskápolna

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. június
Adatközlők:	(1.) Spilák Józsefné, 1908. Kerkáskápolna
	(2.) Keserű Lajos, 1919. Kerkáskápolna
	(3.) Keserű Lajosné, 1929. Kerkáskápolna
	(4.) Császár Györgyné, 1914. Nagyrákos
	(5.) Koczor Bálint, 1899. Kerkáskápolna
	(6.) Cseke Sándor, 1904. Szentgyörgyvölgy
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	hu.wikipedia.org/wiki/Kerkáskápolna‎
weboldal:	www.kerkaskapolna.hu

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu egyike a 18 őrségi településnek. A régi falu valamivel feljebb volt, a grófság területén. (2,3,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu szinte összes családja ősi família. Mindenhol legalább a nagyszülőkig kimutatható, hogy itt éltek. Keserű, Szép, Varga, Dara, Koczor, Gál. A Batthyány utca később keletkezett. (2,3,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A grófságban dolgozó cselédek az 1920-as években területet kaptak a faluban. Egyéb betelepülés nem volt. (2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A TSZ megalakulásakor sok fiatal elköltözött. A TSZ-en kívül egyéb munkalehetőség nem volt a faluban. 1952-ig egész családokat telepítettek ki. Később ezek vissza tértek. (2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A falu az őriszentpéteri jegyzőséghez tartozott. A környéken minden falu mezőgazdasági munkát végzett. Ramocsa és Magyarföld szorosabban kapcsolódik a faluhoz. Egyrészt, mert ide jártak az említett falvak gyerekei iskolába, másrészt földjeik vannak Kerkáskápolna határában (2,3,4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Kerkáskápolna az Őrséghez tartozik. Az Őrséghez eredetileg 18 falu tartozik. Ide sorolják a Jugoszláviában lévő Őrihódost és Kapornakot, valamint a burgenlandi magyar településeket. (2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Szinte egyforma távolságra esik Göcsej, Hegyhát és Vendvidék. (2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Az őrségi híres fazekas falvak: Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér. (2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Szép lány nevelő Bajháza – Bajánházát nevezték így (ma Bajánsenye része). A faluban sok azonos vezetéknevű ember élt, ezért őket anyai nevük után különböztették meg: Szép József – Józsi Margit, Szép Elemér – Elemér Margit. Egy időben 5 Keserű lakott a faluban – közülük Simonoknak hívták az egyiket. Avas János családja egykor 18 emberből állt – ezt a családot Kis Jankó családnak hívták. (2,3,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A lakosság 95 %-a református a környéken. A leggyakrabban Ramocsából, Senyeházáról, Bajánházáról házasodtak, de a környező más falvakból is (2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéter, Nagyrákos, Zalalövő. Lovat Körmenden, Zalaegerszegen vettek.

b) Piacra:

Házi piac Őriszentpéteren volt. Nagy piac Körmenden, Zalaegerszegen volt, de innen senki nem járt piacozni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bajánsenye – május első vasárnapja, Nagyrákos – aratási búcsú, október, Dávidháza – szeptember elsején.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Nem jártak sehova (református falu). (2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A 40-es évekig néhány család eljárt Tolnába, Fejérbe, Baranyába summásnak. Ezek főleg betelepített cselédek voltak, akik nem rendelkeztek földdel. Erdei munkára télen Zalába, Somogyba jártak. A falura egyébként nem jellemző, hogy eljártak volna máshova idénymunkára. (2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A faluba nem jöttek sehonnan. A Batthyány-birtokon állandó cselédség dolgozott, onnan néhányan nyáron dolgoztak a faluban béresként. (2,3,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A parasztember a maga részére megcsinálta a szerszámot.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A megszőtt vásznat egy ideig használták, hogy megpuhuljon meg kifehéredjék, utána az asszonyok bevitték Körmendre a vásárba eladni. (2,3,6)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A magyarszombatfai, veleméri gerencsérek portékáit vásárolták. (1,2,3,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cigányok jártak valaha, még a háború előtt. Mostanában megint járnak. Meszet minden tavasszal hoztak a faluba. Ruhát, szőttest Sopron megyeiek hoztak. (2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Sopron megye.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Cigányok, meszesek.

d) Mit árultak?

Meszet, ruhát, szőttest.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A Berki-hegyen Kerkáskápolnának, Magyarföldnek, Bajánházának (ma Bajánsenye) volt szőlője. A Kishegyen Dávidházának és Kotormánynak. A falunak zalai területeken is volt szőlője. Régen a falu 70 %-ának volt szőlője, most fordított az arány. (2,3,6)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A Berki-hegyen Kerkáskápolnának, Magyarföldnek, Bajánházának (ma Bajánsenye) volt szőlője. A Kishegyen Dávidházának és Kotormánynak. (2,3,6)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak egy temetője van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az 1920-as években találtak embercsontokat a mai falu közepén. Ez temető lehetett, mert 5 sírt tártak fel. Olyan régi volt, hogy még a plébánián sem találtak írást a létezéséről. Ma épület van rajta. (2,3,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem volt. (2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettőt használtak (hármat nem). (2,3,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között szinte mindenki kézzel vetett. A szegényebbek közül még a háború után is jónéhányan kézzel vetettek. (2,3,6)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A módosabb gazdák a 30-as évek végén kezdtek géppel vetni, de a szegényebbek közül még a háború után is jónéhányan kézzel vetettek. (2,3,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A villás fajtát használták, takarónak hívták. (2,3,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, mindenki használta a kézi aratásnál. (2,3,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévéből rakták a keresztet, de előfordult, hogy 17-ből, főleg a zabnál, a 21. kéve a pap. (2,3,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A régebbiek használták a kepe szót. A 30-as években már nem rakták kepébe a gabonát, hanem a tövire állították sátor alakba. 4-5 keresztből rakták a kepét. Szegényebb termésnél vagy ha keskeny volt a föld, hogy ne keljen messze menni 2-3 kereszt volt a kepe. Ez azért is hasznos volt, mert villámcsapás esetén kevesebb veszett el. (2,3,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A cséphadaró nyele 150 cm, a hadarója 50-80 cm . (2,3,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Nem volt állandó, fogadott csapat, a családok besegítettek egymásnak. (2,3,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával. (2,3,5,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A 40-es évek második felében. (2,3,5,6)