Egyházashollós

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Egyházashollós, 1990. április
Adatközlők:	(1.) 1. Porpáczi Gyuláné, 1928. Egyházashollós
	(2.) 2. Jáger Jószef, 1921. Molnaszecsőd
	(3.)3. Fölnagy Kálmán, 1898. Egyházasrádóc
	(4.)4. Déri Antal, 1915. Döröske
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyh%C3%A1zasholl%C3%B3s
weboldal:	http://www.radochollos.hu/index2.php?telepules=2

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Érdemi hagyomány a falu keletkezéséről nem maradt fenn. A mai templom helyén állt kápolna állítólag az 1200-as évekből való. 200 évesre becsülik a falut. (2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Németh Mihály, Kántor Lajos, Pungor János, Bedőcs Horváth Mihály, (Huszár) Tóth János, Szájer János, Kós Dániel, Varga család, Balogh család. (2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Rábahídvégről jöttek néhányan az utóbbi időben. Betelepülés nem volt. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A TSZ alapításakor néhány fiatal városba költözött. 1956-ban 5-6 (más szerint 8-10) ember disszidált, de volt aki visszajött. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Molnaszecsődöt. Felekezeti iskola volt Hidashollóson. Ide jártak át Molnaszecsődről a katolikus gyerekek, míg az egyházashollósi református gyerekek Molnaszecsődre jártak iskolába. Egyházasrádóc is vegyes vallású falu. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut és ők sem csúfoltak másokat. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak. Nemesrempehollósról, Rábahídvégről, Molnaszecsődről, Döbörhegyről, Sorokpolányról, Egyházasrádócról, Szarvaskentről. Ezek a falvak általában vegyes vallásúak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszeg – minden hónap 2. keddje, Körmend, Vasvár – havonta, vagy kéthavonta jártak

b) Piacra:

b) Körmend – minden héten hétfőn és csütörtökön volt heti piac

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

c) Vasvár, Molnaszecsőd, Nemesrempehollós, Rábahídvég, Magyarszecsőd, Celldömölk

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár – Nagyasszonykor: augusztus 25., Mária nap (szeptember 12.) Celldömölk – Úrnap (május) (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A háború előtt summások mentek Fejér megyébe, Csorna járásba, az Esterházy-birtokokra (Sopronig is). 15-20 ember szerződött el 6 hónapos munkára. Tavasszal elmentek, s ősszel jöttek vissza. 1936-ban építették a műutat, oda sok kubikus eljárt. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Aratáskor jöttek nagyobb számban a nagygazdák kiadták bérbe. Ilyenkor egy hónapig volt munka. Hegyhátról – Döbörhegy, Szarvaskend, Döröske. Aratni, csépelni Alsóberkiből, Horvátnádaljáról, Kondorfáról (innen a legtöbben). Nemesrempehollósról fát kitermelni. (2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem volt ilyen. Télen a maguk számára készítettek kosarat, ágsöprűt, lókefét. (2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jáki gerencsérek jártak a faluban, azoktól vették. A körmendi vásáron örségi fazekasoktól vásárolták. (2,3,4)

1.16.

Ruhát árultak erdélyi batyusok. Trencsény megyei tótok. Köszörűsök – borotvát, ollót éleztek. Ablakosok, fazékfenekezők jártak. A háború után már nem jöttek. (2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Döröskén van a falunak szőlőhegye (15 családnak kb. 500 lelkes falu). (2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetője van a falunak, az egyiket 1970-ben lezárták. A falu végén (az Öregek napközis otthonával szemben) volt egy temető – kb. 150 éve zárhatták le. Azóta építkeztek oda, embercsontok kerültek elő. (2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepük nem volt. A búcúst Anna napot (július 26.) követő vasárnap tartották. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak. A 2 levelűt magágykészítőnek (ez volt a nehezebb), a 3 levelűt magtakarónak. Általánosan elterjedt használata. (2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

2 szerint a falu 10 %-a vetett kézzel. Más szerint ez a szám kb. 30 % lehetett. (3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Kajmókot használtak leggyakrabban, de villás is volt a faluban. Volt aki csak két botot használt, amelyeknek végén kampó volt a gabona összeterelésére. (2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kizárólag ilyent használtak. (2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17, 18, 20, 21 kéve volt egy kereszt. Árpából, zabból 14 kévéből csináltak egy keresztet. 10 láb adott 1 keresztet, de volt aki egybe rakta a teljes keresztet, ilyenkor 1 láb tett ki 1 keresztet. Kereszt tetején púp vagy pap. (2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

8, 10 kereszt adott egy kepét. A termés mennyiségének meghatározására a keresztet használták. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180-200 cm hosszú, a hadarója 80-100 cm. (2) 150 cm – az ember orráig ért. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A géptulajdonos fogadta fel a munkásokat, részesként. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal (3-4 m hosszú rúd). Elevátort csak az uradalmakban használtak. (2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Őszi vetésű hajdinát termeltek. A II. világháború után szűnt meg a termelése. (2) A TSZ megalakulásakor. (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1935-36-os években kezdték. Általánossá az 1950-es évek elejétől vált. Ekkor nem vetésnek, hanem elrakásnak, eldugiszálásnak nevezik. Minden 2. ekehajtásba tettek krumplit. (2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Levágták a füvet. Ha vékony volt a rend egy nap múlva széthintették. Ha vastag volt, akkor 2 nap múlva meg is forgatták. A legmelegebb időben rakták petrencére vagy boglyába, hadd forrja ki magát. Aztán szekéren hazahordták. (2) Régen a 4. nap már a pajtában volt. (3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, buritóval, talicskával, kosárban. A buritó fűzfavesszőből készült, 1 m átmérőjű, 1 m magas. (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

(Szarvasmarha után tézsula (vonószerszám), ló után hámfa, tisafa.) (2,3,4)

a) az iga felső fájának nevét:

a) iga felső fája, vonyófa, igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) középső szeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg

2.15.

Nem nagyon használták. Volt szalma elég, nem kevertek csalitot bele. Használták olyan helyen, ahol sok volt az állat és kevés a szalma. rossz szénatermés idején a szalmát etették meg az állatokkal. Ilyenkor is használtak levelet almozáshoz. Főleg a tölgyfa levelét, de bükköt is. (2,3,4)

2.16.

Az 1930-as évektől terjedt el a szügytartólánc. Ezt magyaros szerszámokhoz használták. Nyaktartóláncot is használtak kumetos szerszámokkal. Főleg a fuvarosok, mert így a ló nagyobbat tudott húzni. (2,3,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret mezőgazdasági munkára használták, tehenet, ökröt fogtak elé. A kisebb szekereket kocsiszekérnek hívták. Gazdasági munkára nem használták, csak lakodalomba, vásárra. Mindig lovat fogtak elé. Kocsija csak 1-2 nagyparasztnak volt, ezek kétülésesek. (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú nyújtós szekér 400-500 cm hosszú. A rövidebb elé tehenet, a hosszabb elé ökröt fogtak. Vendégoldalt nem használtak. (2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul rudazókötelet használtak. Hátul csiga is lehetett, de ezt nem alkalmazta mindenki. (2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya. Inkább a cigányok használták. (2,3,4)

2.21.

Kizárólag kocsikasként említik. Mikor krumplit, répát hordtak be, elől-hátul használták. Amikor trágyáztak cserényt használtak. (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A legtöbben szokták patkoltatni. A két első lábán a külső körmöket. Leggyakrabban a kepehordás, szénahordás előtt, mert akkor járt az állat a legtöbbet köves úton. (2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Nee (Bimbó)

b) terelik jobbra

jobbra: hikk (lónál: Hozzád)

c) és balra

balra: Nejde (lónál: Tüled) Nem kapcsolják indítószóhoz a „beccét”. (2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne. (1,2,3,4)