Bögöte

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Bögöte, 1987. április
Adatközlők:
Kovács Lajos, 1891. római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 19.
Kovács Lajosné Dancs Mária, 1897. Mihályfa, római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 19.
Tanai István, 1909. római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 29.
Tanai Istvánné Biczó Anna, 1911. római katolikus, Bögöte, Szabadság u. 29.
Bolfert Dezső, 1906. római katolikus, Bögöte, Petőfi u. 2.
Bolfert Dezsőné Varga Erzsébet, 1908. Gógánfa, római katolikus, Bögöte, Petőfi u. 2.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Kőrösi Dalma
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről érdemi néphagyomány nem került elő.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Oszkó, Varga, Farkas, Biczó, Tanai, Nagy családok. Ezeknek ősei olyan régen jöttek a faluba, hogy erre már nem is emlékeznek az adatközlők. A Kovács családra emlékeznek, hogy 1850 körül jött Kozmafáról, de ez a család már kihalt azóta.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be soha egyszerre nagyobb számban a faluba.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el soha nagyobb számban a faluból.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környékbeli falvakat mind egyformának mondták a megkérdezettek. A saját falujukbelieket talán egy kicsit műveltebbnek tartják, mert sok uraság volt „errefelé” az adatközlők szerint.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A megkérdezettek szerint nem tartozik bele egyik tájegységbe sem Bögöte

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem emlékeznek arra, hogy valamilyen tájegységről, csoportról tudtak-e a régiek, és ilyenre ők sem emlékeznek.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

N.A.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut nem csúfolták semmivel a környékbeliek a megkérdezettek szerint. A bögöteiek viszont csúfolták a hosszúperesztegieket: „kantyók”-nak csúfolták őket. A csúfolás jelentéséről azonban nem tudtak semmit se mondani az informátorok.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A helyiek leginkább, jelentős mértékben Hosszúperesztegről, ritkábban Batykról, Zalavégről, Türjéről és Dukáról házasodtak.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosházára (Lipót és József napokon), Hosszúperesztegre (március 4.,május 5., június 30. és augusztus 20.), Sárvárra (Simon-Júdás napon) és Türjére (február 24., április 24. Szent György és Szent Mihály napokon) jártak. Időpont nélkül említették még, hogy néha eljártak Zalaszentgrótba, Vasvárra és Rumba is.

b) Piacra:

Jánosházára jártak szerdánként hetente.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csipkerekre (július 26.), Baltavárba (december 6.), Hosszúperesztegre (augusztus 20.), Hosszúfaluba (október 20.), Káldra (Szent Jánoskor), Zalavégre (április 24.), Batykra (augusztus 20.) jártak.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümegre (szeptember 8. és szeptember 12.), Vasvárra (augusztus 15. és szeptember 12.,) és Celldömölkre (szeptember 12.) jártak el a faluból.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Bögötéről nem szoktak menni régebben munkára máshová.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide, a Horváth Miklós birtokra és az István Lajos birtokra jöttek summásnak régebben. Elég sokan kb. 20 ember szegődött általában a Horváth birtokra Szemenyéből.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

b) vesszőkosarakat

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

c) szalmafonatú edényeket

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

d) szövőbordát

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

e) favillát

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

f) fagereblyét

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

g) faboronát

Ilyen eszközöket nem készítettek a helybeliek eladásra más falubelieknek. Maguknak ezeket a szerszámokat a vásárokon szerezték be.

h) egyebet?

N.A.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A legidősebb adatközlőm emlékezete szerint kocsikast készítő és kosárfonó falu volt Ikervár. Az ikervári termékeket a sárvári vásáron tudták beszerezni.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskeváron és Sümegen készített cserépedényeket a jánosházi piacon szerezték be leginkább, ezeket használták a falubeliek leginkább.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

paprikások,meszesek,késesek,borotvások,drótos tótok,faszerszámosok,fazék és cserépárusok.

b) Honnan jöttek?

Szeged,Kalocsa,Nyitra,Trencsény,Tüskevár

d) Mit árultak?

Borotva,paprika,kés,faszerszám,cserépedény.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybeliek közül egy-kettőnek nem jelentős mennyiségben volt szőlője Hosszúperesztegen

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Bögötén nincs szőlő.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetőről tudnak az itteniek. Nagyobb tömegben emberi csontot nem találtak errefelé soha, a megkérdezettek szerint.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Egy adatközlő visszaemlékezése szerint valamikor régen volt egy másik temető is Bögötén, ezt az adatközlő az édesapjától hallotta.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Antal napja volt a fogadott ünnep valamikor a marhavész ellen fogadták ezt az ünnepet. (A falu búcsúja egyébként Szent Jánoskor van, hogy miért, arra nem emlékeznek.)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között ritkán használtak csak egyéni gazdaságokban 2-3 egymáshoz erősített vasboronát a szántás elegyengetéséhez. Ezek a vasboronák kígyó alakúak voltak. Az általános a faborona volt, ami trapéz alakú volt.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Szinte mindenki gereblyés b) kaszacsapót használt a faluban, csak kevesen használtak hajmókot „kajmókot” c).

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Csak olyan kévekötő fát használtak, amin vagy nem volt lyuk, vagy pedig csak a kötél átfűzésére szolgáló lyuk volt, hogy az eszközt fel lehessen akasztani.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból is a 21 kévés kereszt volt az általános. 8-10 összekapcsolt keresztet kepesornak nevezték. Egy adatközlő szerint volt, hogy 20 kévés keresztet raktak.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú (kb. 8-10) összerakott keresztet hívták „kepesor”-nak. Ezt a kifejezést nem használták a termény mennyiségének a meghatározásához.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A kézi csép nyele öt adatközlő becslése alapján kb. 150 cm volt. Egy adatközlőmnek még meg volt a kézicsépje, ennek a nyélhossza 147 cm (mérés).

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború közt állandó banda járt a cséplőgéppel. Egy adatközlő emlékezete szerint viszont az I. világháborút megelőző időszakban kölcsönbe jártak még dolgozni a cséplőgéphez az emberek egy-egy gazdához

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt gabonát nyárssal a) hordták kazalba kizárólagosan. A nyárs használata ebben a faluban már olyan régi, hogy az emlékezettel elérhető időkben már mindig ezt használták. A kicsépelt szalmát két földbevert karó elé rakták és ennek a két cölöpnek nekiszorítva a szalmát döfte át a nyársaló a nyársat a szalmán, aztán a feje fölé emelte azt és úgy vitte a kazalhoz.