Ötvös

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu már az 1200-as években létezett. (1) Széchenyi Pálné birtoka volt a falu, azelőtt pedig Mezőszegedi Szegedi Rózáé. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szívós, Nyírő, Tót. (1) Nyíró, Szívós, Cikli, Tót, Kovács, Német. (2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A grófné cselédsége minden évben április 1-én cserélődött, nem honosodtak meg a faluban. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el innen, csak 1945 után mentek el sokan. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hetyefő is papi birtok, 1200-as években létezett már (mint Ötvös). (1) Dergecs: „Ugyanilyen falu volt.” Azt is eladták a papoknak. (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudják. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak ilyet. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Türje – országos vásárokról. „Itt született Kisfaludy.” (1) Ötvös híres Kisfaludy feleségéről, Szegedi Rózáról. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zalaerdődöt Nyavaládnak hívták régen. (1) Nem tud ilyet. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak: Keléd, Jánosháza, Apácatorna. (1) Errefelé katalikus falvak vannak, szoktak onnan házasodni (Zalaerdőd, Dabron). (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sümeg – Jézus szíve, Erzsébet, Vendel; Türje – Mária, Szent Mihály, de marha vásár volt minden hónapban

b) Piacra:

Türje – minden csütörtökön

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Dabron, Zalaerdőd

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg – Jézus szíve, Mária (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak el máshová dolgozni. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Jöttek Letenyéről, Csabrendekről, még a vendektől is kapálni és aratni (6 hónapra). (1) Jöttek Letenyéről, Dabroncról. Alkalmi aratásra is jöttek, meg kapálni. „Mindenki itt kereste a kenyerét.” (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Egy kontár vesszőfonó volt a faluban: Soponyai Károly. (1) Vesszőfonó nem volt. (2)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Bognár és kovács is volt a faluban (1,2)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári és szentgróti edényeket használtak, vásárokon vették őket. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Székelyek, paripások, drótostót, meszesek

b) Honnan jöttek?

paprikások – Szeged környékéről drótostót – Csehországból, Szentgrótról, Türjéről meszesek – Sümegről (1,2)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

paprikás, drótostót, meszes

d) Mit árultak?

székelyek – ruhát; paprikát, meszet

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Az itt lakóknak a kerten kívül nem volt birtoka. (1,2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van a faluban, török idő előtti sírokról tudnak a templom körül. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincsenek fogadott ünnepek a faluban. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A faluban cselédek laktak, csak kertjük volt 1945 előtt. Az uradalomban 4 levelű boronát használtak emlékezetük óta. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézi vetés nincs.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

1945 előtt az itt lakóknak csak kertjük volt, mindenki cselédeskedett a Széchenyi birtokon. Az uradalomban mindig géppel vetettek. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) típusú volt leginkább használatban. A c) típusúval kölest és takarmányt arattak („hajtován”). (1,2) Az a) típusút az 1. adatközlő szerint az Alföldön használták.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak ilyet. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az uradalomban búzából: 20 + pap, árpából: 18 + pap. Ha kiadták „részibe”, akkor azon a földön: 16 + pap. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Változó. (1,2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

3 m hosszú nyele volt, de csak a rozsot csépelték. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat volt. (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A gazdaságban eleváter volt. (1,2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Mindig így vetették. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden szárították, villával forgatták, börzölték. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A gazdaságban szekérrel, batárral. A grófné nem engedte az állattartást az embereknek az aprójószágon kívül. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

fölső nyakfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak falevelet alomnak, nem volt külön elnevezése. Bármilyen fának a levelét fölhasználták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem fordult elő túl gyakran, rendszerint elég volt a szalma. (1,2)

c) Melyik évszakban?

Akkor szedték össze, amikor elolvadt a hó. (1,2)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A szügyellő bőrből volt, tartóláncot, rúdtartóláncot használtak.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Kométet jobban Vas megyében használtak, errefelé nem. (1,2)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Inkább lovat használtak személyszállításra. A lovat kocsi elé fogták be. A kocsi elejét fönntartja a juhafa, a szekéren nem így van. (1,2)