Baglad

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Baglad, 1989. július
Adatközlők:	(1.) Horváth Károlyné Ceglovics Mariska, 1919. Bérszentmihályfa, római katolikus, Baglad, Dózsa Gy. u. 17.
	(2.) Lóránt Lászlóné Kalamár Ilona, 1923. Baglad, római katolikus, Baglad, Csillag krt. 14.
	(3.) Kancsal Ferenc, 1906. Baglad, római katolikus, Baglad, Csillag krt. harangláb mellett
	(4.) Sohár József, 1921. Baglad, római katolikus, Baglad, Csillag krt. 15.
Gyűjtötte:	Tarnay Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Baglad
weboldal:	http://foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=11059

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Baglad nemes falu volt, ma is élnek az egykori nemesi családok leszármazottjai, akik gyakran mondják magukról: „én nemes voltam”. Szavaival: „parasztok de nemesek”. Buchbergel József 200 holdas nemes családja jelentős hatással volt Baglad életére. A falu lélekszáma a századelőn 200-250 fő körül lehetett. (1,2) Háza közelében lévő harangláb már a 18. sz. végén állt. Bagladon jelentős számban nemesek éltek. (3) A XVIII. század végén már lakott lehetett a területet. Az 1800-as években nemesek telepedtek le. 1930 kö9rül kb. 70-80 család (300-400) fő a település lélekszáma. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sohár Sándor, Károly, Ferenc, Ignác, Lajos; Bazsika Jánosné, Sebetics Imre, Kancsal Ferenc, Zakál Pál, István, Móric (nemesek); Soós István (nemes), Babolcsai Károly, József. (1) Molnár, Tuboj, Sáska, Zakál, Buchbergel, Soós (nemesek); Babolcsai Terézia, Farkas, Mária, Ida; Lóránt Lajos, László; Kancsal Ferenc. Molnár Irén 18 évesen halt meg betegség következtében. A bagladiak szerint aranyat, illetve kincseket temettek el vele a temetőnben található kriptájában. Ez a hiedelem ma is eleven, többször is megbontották a sírt. Babolcsai Ida Erdélyből jött. (2) Kancsal, Babolcsai, Soós, Zakál, Sohár, Posta, Lóránt, Buchbergel. (3) Tuboj (Erdélyből), Sáska, Posta, Zakál, Babolcsai, Buchbergel. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tud nagyobb számú betelepülésről. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A nemes családokat az 50-es években kitelepítették. Buchbergelék Ausztriába, illetve Németországba mentek, Lóránték Tiszafüredre. A TSZ-esítés után a fiatalok többsége a környező nagyobb településekre költöztek, Lentibe, Ajkára, Zalaegerszegre, de Budapestre is sokan elmentek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bagladhoz hasonlónak érzi Csesztreget, Reszneket, Belsősárdot, mert ezek nem tartoznak sehová sem, szokásaikban megegyeznek. Az utóbbi időben a környék többi falvai is kihalóban vannak. (1) Bagladhoz hasonló: Belsősárd, Resznek, Nemesnép, mivel ezekben a falvakban gazdagabbak voltak az emberek. (2) Lendvajakabfa, Resznek, a gazdálkodást tekintve hasonlóak. (3) Lendvajakabfa, Felsőszenterzsébet – indokolni nem tudta. (4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Baglad nem tartozik sehová sem. (1,3) Hetéshez. (2) Baglad Hetés és az Őrség között terül el, egyikhez sem tartozik. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés: Szíjártóháza, Zalaszombatfas, Bödeháza, Gáborjánháza. Göcsej: Zalaegerszeg környéke, a szegek vidéke, pl. Kustánszeg. A göcsejiek „á”-val beszélnek: pl.: Ámennek-elmennek. A hetésiek „ő”-vel beszélnek, pl. Gyertök, emönök, gyerök. (1) Őrség: Nemesnép, Csesztreg, Lentikápolna. Göcsej: szegek, pl. Kustánszeg. (2) Hetés: Csesztreg, Zalabaksa. Őrség: Nemesnép, Őriszentpéter, Velemér, Gödörháza. Göcsej: Kustánszeg, Bocfölde, Milejszeg. (3) Őrség: Csesztregtől északra. Hetés: Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Bödeháza, Rédics. Göcsej: Nova környéke, Kustánszeg. (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szentgyörgyvölgy a gelencsérekről volt híres, de a licsit is ott vették. Búcsúszentlászló, Vasvár búcsújáróhelyek. (1) Zalaszombatfa a hetési szőttesről híres, a Virág házaspár készítette. Szentgyörgyvölgy, Lenti vásárairól. Velemér, Gödörháza, Szentgyörgyvölgy fazekasságáról híres. (2) Velemér, Gödörháza, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy fazekasokról, illetve vásárokról híresek. (3) Csesztreg, Szentgyörgyvölgy vásárokról híres. Lenti zsidó kereskedőiről: Micher Miksa, Hofer Géza, Weis. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A bagladiaknak ezt mondták a környékbeliek: no ti nemesek. Menyecskeszerető Rédics, kutyakergető Berkel, lisztesvalagú Lenti (a malom miatt), törzsökhömbölgető „szemnelfa” (Bárszentmihályfa). (1) A resznekiekről a bagladiak azt mondták: „Rendben van, mint a reszneki tarisznya!” (A tarisznyában pogácsa helyett kerékrépa volt.) (2) Nem emlékezett rá. (3) A bagladiak nemességére tettek a környékbeliek megjegyzéseket. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodtak más falvakból is, az összeházasodás általános volt. Öreglegények azonban mindig akadtak. Nemesnépről, Lendvajakabfáról, Resznekről, Lentikápolnáról, Bárszentmihályfáról, Vasból házasodtak. (1,3,4) Nemesnépről, Csesztregről, Lendvajakakbfáról, Resznekről, Zalaszombatfáról házasodtak. A házasság általánosnsak mondható. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csesztreg Mindenszentekkor (november 1.), Szentgyörgyvölgy Gyögy napján, Lenti Miklós napon (december 6.), Húsvétkor, Lendva 1942-ben al-ék tehenet hajtottak oda, Rédics. (1) Csesztreg Farkas nap (október 31.), József nap (március 19.), Szentgyörgyvölgy Szent György napján, Lenti Miklós nap (december 6.), Resznek, Nemesnép. (2,3) Csesztreg József nap (március 19.), Farkas nap, Lenti Miklós nap (december 6.), Szentgyörgyvölgy Szent György nap (április 24.), Zalabaksa, Rédics. (4)

b) Piacra:

Csak igen ritkán jártak piacra, Lentibe csütörtökönként (sertés piac, ma is). (1,2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Bárszentmihályfa május utolsó vasárnapján, Rédics Pünkösdkor, Lendvajakabfán Szentháromság vasárnapján, Baglad Medárdkor (június 8.). Baglad Medárdkor (június 8.), Resznek József napon (március 19.), Húsvét hétfőn, szeptemberben, Kisasszony napját követő vasárnap. (2,3) Resznek Húsvét hétfő, Kisasszony napján (szeptember 8.), Baglad Medárdkor (június 8.), Jakabfa: Szentháromság vasárnapján (május 29.). (4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Kisasszony napján (szepember 8.), Mária napot (szeptember 12.) követő vasárnap. Fogolykiváltó búcsú szeptember 25. körül, Vasvár, Nagyasszony napján augusztus 15. (1) Búcsúszentlászló, Esztergom, Pannonhalma, Máriagyüd a nyári hónapokban. (2,3) Vasvár, Búcsúszentlászló, Nova, Szombathely. (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

6 hónapra szerződtek summásnak, május 1-én indultak Tolnába, Somogyba, Komáromba, Baranyába, Vasba. Fölsőszunyogpusztára, Kiskunlacházára. A bagladiak közül csak kevesen mentek cselédnek. (Resznekről jártak Lentikápolnára a Trauber birtokra). (1) Bagladon a Buchberbelékhez mentek sokan dolgozni. Néhányan aratni mentek Somogyba. (2) Summásnak ritkán Dunaalmásra mentek. Buchbergelék ellátták munkával a falu egy részét. Csépléskor a rokonok és szomszédok kölcsönösen kisegítették egymást. (3) Somogyba mentek summásnak 6 hónapra, Székesfehérvárra halászni, illetve Buchbergelékhez mentek cselédnek a bagladiak. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Aratni Vasból jöttek részesben, de általában mindent maguk végeztek. Maga is volt „fát ásnyi” az irtásföldön csepe (tölgy) fát, fenyőt, beregfát, akácot. Csépléskor falun belül kisegítették egymást. (1) Cselédeskedni jöttek Resznekről, a Balócsaiakhoz. Felsőszölnökről, Alsószölnökről, Grebenáról vendek érkeztek aratni. (2) Aratáskor részesbe jöttek Lentikápolnáról, Bárszentmihályfáról. Minden 12., 13. kereszt az övék volt. (3) Aratók jöttek Vasból. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, inkább saját használatra, illetve rokonság számára készítettek: kocsikasokat, vesszőkosarakat, (silinga = fáskosár), szalmafonatú edényeket, pl. pókicot, vékát, favillát, fagereblyét, faboronát. (1,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

Bucbergelék segédje készített fehér fűzből kézikosarat.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

Szövőbordát, fazekasárut, licsit Szentgyörgyvölgyről vettek leginkább.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

Bucbergelék segédje hántolatlan fűzből fagereblyét, faboronát készítettek, de csak saját használatra.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgyörgyvölgyön, Csesztregen, vásárokon vették, illetve vándorárusoktól. (1,4) Vásárokon és vándorárusoktól vették. Az árusok főként Márokföldről, Nemesnépről, Szentgyörgyvölgyről érkeztek. (2) A gerencsérek Gödörházáról, Csesztregről, Magyarszombatfáról, Szentgyörgyvölgyről érkeztek. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényfoltozók (drótostótok, cigányok), tikászok (6-10 éve még járt, előnevelt csirkéket ad el, a tojásokat felvásárolja és Reszneken adja el), Vak Vendel szamárral járta a falvakat feleségével és számos gyermekével, harmonikázott, kéregetett, cserébe szentjánoskenyeret, pántlikát adott. Ezt mondta közben: „Adjatok, adjatok, amit Isten adott, szegény világtalan koldus vagyok.” Gelencsérek Szentgyörgyvölgyről, Csesztregről jöttek, üvegesek a gyerekeknek „pörgetőt” adott. (1) Fazekasok, licsések, meszesek, paprikások (Szegedről), meszes, edényfoltozó cigányok jártak. (2,3) Licsések Hetésből a szövés hazájából érkeztek, gerencsérek Szentgyörgyvölgyről, Gödörházáról, meszes Csesztregről jött. Edényfoltozó-ernyőjavító cigányok jártak. (4)

b) Honnan jöttek?

Resznek, Szentgyörgyvölgy, Csesztreg, Gödörháza

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

drótostótok, cigányok, tikászok, gelencsérek, fazekasok, licsések, meszesek, paprikások

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Bagladiaknak: Dedeshegyen, Lenti hegyen, Gosztolán van szőlőjük. (1,3,4) A bagladiaknak Dedes-hegyen, Gosztola-hegyen (Zakál Miklós), Csiboda-hegyen Lenti határában, Kútfejnél vannak szőlőik. (2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Baglad sík terület, itt nincs szőlő ültetve. (1,3,4) Bagladon jelenleg nincs szőlő, régebben Novát, Karmint, Elvirát termeltek sík területen. (2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A Csillag krt. mentén, a vázlaton látható helyen található a temető Az egykori iskola előtt, egy oszlop helyének kiásásakor fatörzsből vájt koporsó került elő, csontokkal. Ezen a helyen feltételezik a régi temetőt. A jelenleg működő temetőben fekszenek díszes síremlék alatt a Buchbergel család tagjai, illetve mindazon családok hozzátartozói, amelyek az I/2. kérdésnél szerepeltek. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Június 8-as Medárd nap jégverés emlékére, szeptember 25. Fogolykiváltó búcsú. (1,3) Medárd napján, június 8-án az egykori jégverés emlékére, október 20-án Vendel napján, az egykori marhavész emlékére. (2) Medárd napján június 8-án fogadott ünnep egykori jégverés emlékére. Vendel napján, október 20-án egy régi marhavész emlékére. (4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?