Bérbaltavár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) Sebestyén József, 1918. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Rákóczi u. 41.
	(2.) Sebestyén Józsefné Kövér Ilona, 1920. Zalaudvarnok, római katolikus, Bérbaltavár, Rákóczi u. 41.
	(3.) Bedő Rozália, 1905. Hegyhátkisbér, római katolikus, Bérbaltavár, Petőfi u. 14.
	(4.) Fülöp Mihály Géza, 1926. Hegyhátkisbér, római katolikus, Bérbaltavár, Új u. 6.
	(5.) Papp József, 1916. Oszkó, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 7.
	(6.) Papp Józsefné Takács Mária, 1930. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 7.
	(7.) Kardos Ilona, 1908. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 24.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9rbaltav%C3%A1r
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Bérbaltavár két falu (Baltavár és Hegyhátkisbér) egyesüléséből keletkezett. Az adatközlők azonban magáról a kialakulásukról nem tudnak semmit. (1,2,3,4,5,6,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Miklós, Sebestyén, Márkus, Huszár, Bános, Fülöp és Bedő családok. E családok olyan régen élnek Bérbaltaváron, hogy még maguk sem emlékeznek, hogy apáik (őseik) mikor települtek ide. (1,2,3,4,5,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy valaha elköltöztek volna a faluból máshová nagyobb számban. (1,2,3,4,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A megkérdezettek szerint egyik falu sem hasonlít Bérbaltavárhoz, mert Bérbaltavárnak van a vidéken a legtöbb „különössége”. Mert itt volt valamikor egy vár, itt lakott a baltavári herceg, aki krokodilust is lőtt vadászaton, és találtak itt régészeti leletet is (mamut csontot). Ezeket a történeteket az adatközlők büszkén és nagy kedvvel mesélik el. (1,2,3,4,5,6,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A megkérdezettek szerint a falu Vas megyéhez tartozik. Ezen kívül szerintük nem tartozik bele Bérbaltavár semmilyen tájegységbe vagy népcsoportba. Ismerik hallomásból Göcsejt és az Őrséget, de azt nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely községek tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Ismerik Göcsejt és az Őrséget, de azt már nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely falvak tartoznak (ld. I.6). (1,2,3,4,5,6,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községként (Baltaváron kívül, ld. I.5.) csak Vasvárt említették az informátorok, amely országszerte híres a templomáról és nagyon sokak által látogatott búcsújáróhely. (1,2,3,4,5,6,7)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A helybeliek más falubelieket nem csúfoltak soha. A környékbeliek sem csúfolták a Bérbaltaváron élőket régen, csak most, az utóbbi évtizedekben mondják róla néha, hogy: „cigányfalu”, mert egyre több cigány lakik Bérbaltaváron. (1,2,3,4,5,6,7)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, jelentős volt a más falvakból való házasodás. A környékbeli falvakból a legnagyobb mértékű házasodás: Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Nagytilaj és Oszkó falvakból volt. (1,2,3,4,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaszentgrótra negyedévenként jártak vásárba, Vasvárra szintén negyedévenként. Sajnos a pontos dátumra már nem emlékeztek. (1,2,3,4,5,6,7) Türjére Szent Márton napján jártak vásárba. (1,3)

b) Piacra:

Vasváron szerdánként, Zalaszentgróton csütörtökönként volt piac, ezekre jártak el. (1,2,3,4,5,6,7)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környékbeli falvakba jártak búcsúba: Oszkóba Szent György, Nagytilajba Szent Márton, Csehibe Szent Antal, Csehimindszentre Szent Imre napján. Bérbaltaváron Szent Miklós napján volt (és van) a búcsú. (1,2,3,4,5,6,7)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhelyre Vasvárra jártak szeptember 12-én és augusztus 15-én. (1,2,3,4,5,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

„Valahová Somogyba jártak summásnak”, többet nem tudtak. (2,4,5,6,7) Szigetvár környékére jártak kevesen summásnak tavasztól őszig, 6 hónapra szegődve Bérbaltavárról. (1,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Bérbaltavárra soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,3,4,7)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

a) kocsikasokat

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

b) vesszőkosarakat

Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)

c) szalmafonatú edényeket

Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)

d) szövőbordát

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

e) favillát

Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)

f) fagereblyét

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

g) faboronát

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

h) egyebet?

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Az általános az volt, hogy ezeket a szerszámokat vagy Vasváron, vagy Zalaszentgróton, vagy Türjén a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.Vásár). (1,2,3,4,6)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Oszkón készített cserépedényeket használtak a faluban, melyet vándorárusoktól szerezték be. Egy edény értéke, az adott edénnyel való két merítésnyi búza volt. (1,2,3,4,7) Egy adatközlő szerint jártak erre Tüskevárról is vándor cserépárusok. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A II. világháborúig Oszkóból (a 3. adatközlő szerint Tüskevárról is) cserépedényárusok, a Felvidékről drótos és üveges tótok és állítólag Erdélyből magukat székelyeknek nevező ruhaárusok jártak el Bérbaltavárra. Sümegről meszesek a mai napig járnak. A cigányok (nem tudják honnan valók) szinté a mai napig járnak ide tollat venni. (1,2,3,4,5,6,7)

b) Honnan jöttek?

Oszkó, Tüskevár, Felvidék, Erdély, Sümeg

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

cserépedény-árusok, drótos és üveges tótok, ruhaárusok, meszesek

d) Mit árultak?

cserépedény, ruha, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A megkérdezettek szerint főleg attól függ, hogy kinek hol van szőlője, hogy kinek-kinek a házastársa hova való (örökség, hozomány). A helybelieknek leginkább Oszkó, Csehi és Csehimindszent határában voltak szőlői jelentős mértékben.(1,2,3,4,5,6,7)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Oszkó, Csehi és Csehimindszent lakóinak voltak jelentős mértékben szőlői a bérbaltavári szőlőhegyen. (1,2,3,4,5,6,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mai községhatárában két temető van: a két korábban különálló falu temetői. A „baltavári” és a „hegyhátkisbéri” temetők. (1,2,3,4,7)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontot nem találtak sehol a környéken nagyobb számban. (1,2,3,4,7)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe Szent Miklós napja, azért mert a templom védőszentje Szent Miklós. (1,2,3,4,5,6,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, a két világháború között használtak a szántás elegyengetéséhez egymáshoz erősítve 2-3 vasboronát, ez az eljárás általánosnak volt nevezhető. A vasboronák kígyó alakúak voltak. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés az általános. (1,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritka volt. (1,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Mindig a b) típusú gereblyés („gráblás”) kaszacsapót használták. (1,2,3,4,7)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak ilyet. Általában szilvafából készítették. (1,2,3,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból egyaránt 21 kéve volt egy kereszt. A kévék száma az emlékezettel elérhető időkben nem változott. 5-10 összekapcsolt kereszt volt a kepe. (1,2,3,4,5,6,7)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót. A kepe meghatározatlan számú általában 5-10 összekapcsolt keresztet jelentett. Ezt a kifejezést nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4,5,6,7)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele hosszabb volt, mint 155 cm. (1,3,4,5,7)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. (1,2,3,6,7)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták kazalba. Ez az eljárás olyan régi az adatközlők szerint, hogy már nem emlékeznek, hogy mikor került a nyárs a faluba. A nyárs kb. 3,5 m hosszú volt. Egy ember bökte át vele a szalmát és két másik segítette fel a szalmával teli nyársat a feje fölé. Ez az ember aztán egyedül vitte a feje felett a szalmát a kazalhoz. (1,2,3,7)