Ják

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) Németh Gyuláné, 1911. Ják, Rákóczi u. 32.
	(2.) Farkas Lászlóné, 1943. Ják, Szabadnép u. 40.
	(3.) Németh Istvánné, 1902. Ják, Berzsenyi u. 28.
	(4.) Magyar Istvánné, 1908. Ják, Kossuth u. 29.
Gyűjtötte:	Németh Gyöngyi, Philipp Gyöngyi
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1k
weboldal:	http://www.jak.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Csupán a templom eredetét ismerik. Szent István egyik vezérétől származott a Jáki nemzettség. Ők alapították a templomot, amit 1256-ban szenteltek fel. Szent György tiszteletére szentelték fel a templomot, ugyanis ő volt és ma is ő a templom védőszentje. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bőcel, Bukits, Demitrovits, Stromszky, Hidászi, Pankovits, Mukics, Takács, Bődi. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülés a faluba minimális, főleg a házassággal való áttelepülés jellemző. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Eltelepülés a faluból alig volt, a mondás azt tartotta, hogy „aki ide betelpül, el nem megy soha”. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Jákhoz hasonló falut nem ismernek. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A jákiak önmagukat sehová sem sorolják. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak Ják környékéről beszélnek, a Felső és az Alsó szántásról. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Csupán Szentpéterfáról állapították meg, hogy olyan „járóhelyféle volt”. Valószínűleg vallási szerepet töltött be a környéken. A többi faluról pedig csak név szerint beszélnek: Unyom, Nárai. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?

„Murimájás jákiak”: A Kadászi uraság a jákiakat arra kényszerítette, hogy a Muri kutyát leöljék és máját neki elkészítve feltálalják. Náraiakról „kutyafacsarók”: A faluban gyakran elapadtak a kutak és ilyenkor átjártak Jákra vízért. Egyszer egy szomjas kutya leesett a kútba a Náraiak pedig kifacsarták, hogy ne vesszen kárba a víz (a legenda szerint). (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben főleg a falun belül házasodtak. Kevés számú külházasodás volt, általában a férfiak hoztak feleséget a délebbi szláv területekről. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathelyre – állatvásár, András napi vásár; Körmendre – állatvásár (Gergely vásár) (1,2)

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Jáki búcsúk: Szent Györgykor, templomszentelés (ősszel), Jakab napkor (1,2)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely: Vasvár, Szentpéterfa, Váti-Szentkúti kápolna (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A jáki ember nem ment máshová dolgozni. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Csak az uradalmi földekről jöttek Göcsejből, a falvak közötti munakerőáramlás nem volt jellemző. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A falu önellátó volt. Általában használati tárgyaikat önmaguk készítették. A falu kevés iparost foglalkoztatott: Fülöp Mihály, Takács János bognárok, Tóth Ferenc gelencsér. (1,2)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeket önmaguk készítettek csak az ünnepi alkalomra valót vásárolták meg. Főleg az erdélyiektől. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cigányok ruhaanyaggal, harisnyával. Erdélyiek edényekkel, zsebkendővel. Gyakran járt a faluban tollszedő. Az I. világháború után jártak főleg, azóta alig. (1,2)

b) Honnan jöttek?

Erdély (1,2)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

tollszedő (1,2)

d) Mit árultak?

ruhaanyag, harisnya, edények, zsebkendő (1,2)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu lakosainak volt elég nagy kertje a ház mellett. Szőlőműveléssel csak a majori földeken foglalkoztak, azon pedig főleg a hozatott emberek. (1,2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A temető már ősi, csupán arról tudnak, hogy korábban a templom körül sokan temetkeztek, de ezek a sírok már nem látszanak.(1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Előkerült csontokról már nem tudnak. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egyetlen fogadott ünnepe van a falunak, Jakab napján nagy jég verte el a határt. Ezért minden évben a jégverés időpontjában megállnak az emberek és elmondanak egy Miatyánkot. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

„Soha nem vót mindenkinek.” (1) „Hiszen a TSZ-nek is mink adtunk.” (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kisebb gazdák kézzel vetettek nagyiszákból. (1,2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A legtöbbet vetőgéppel vetették. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Használtak, "kicsi favilla vót". (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, mindenki maga készítette. (1,2)