Jákó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. augusztus
Adatközlők:	(1.) Molnár Lajos, 1904. augusztus 4. Jákó, Kossuth u. 147.
	(2.) Szakács Sándor, 1907. október 9. Jákó, Kossuth u. 18.
	(3.) Borbély Ferencné Barta Erzsébet, 1923. október 6. Kaposfő, Jákó, Kossuth u. 129.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1k%C3%B3
weboldal:	http://www.jako.hu/index.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Horvátoktól hallották, hogy „jákó” erős vagy erősség jelentéssel bír. A rómaiak idejében „vár” lehetett itt. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szakács, Molnár, Kustos, Böröc, Orbán, Bakó, Handó, Ihárosi, Lőczi. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Kiskorpád. A falvak mérete és gazdálkodása hasonló. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Zselicségről hallottak. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Alsok, Fonó, Gölle marhatenyésztéséről. Kutas lótenyésztéséről. Kiskorpád háromszögletű templomáról híres. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Arról nem tudnak, hogy Jákót csúfolták volna, de... Csökölyről: zsódal, mint csökölyi ember a lenmaggal (jár, szalad). Szennáról: kadari bee. A szennai templom szalmája (tetej) kizöldült le kellene kaszálni. Az „okosok” kitalálták, hogy húzzák föl a bikát – majd az lelegeli. Közben a bika megfulladt. Lógó nyelvére mondták – „már kadari”. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Csak más falvakból házasodtak. Leggyakrabban: Nagybajomról, Csökölyről és Kiskopárdról hoztak házastársat. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra szoktak járni. Csököly: január 25-én, augusztus 28-án, november 25-én tartott vásárt. Nagybajom: március 18-án, május 8-án, október 2-án tartott vásárt. (1,2,3)

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n. a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n. a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A mikei és a soponyai erdőre jártak irtani. Évente 1-1 hétre 10-15 ember járt dolgozni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Hónapszámosok idénymunkára áprilistól novemberig 20-30 fő. Zalából (Kiskanizsa) és Kaposvárról. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek. Amit nem tudtak elkészíteni, azt vásáron szerezték be. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Nagybajom: Farkas „szijjártó”. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Zalában készített cserépedényeket használtak. Vásáron szerezték be. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok, tyukászok, órások, üvegesek, edényfoltozók. Edényfoltozók még most is járnak, a többi árus 1945 után alig fordult elő a faluban. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

a. n.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

a. n.

d) Mit árultak?

a. n.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek egy-két kivétellel nem volt szőlőbirtokuk. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Három temetőről tudnak. Egy betelt, a kettő újabb pedig összeért. Külön nevük nincs, a kenderföldek közelében helyezkednek el. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n. a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nagy százalékban géppel vetettek. (80-90 %) (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A b)-t és a c)-t használták, takarónak nevezték. Mióta emlékeznek, mindig ezzel dolgoztak. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 2-4 keresztet szoktak összekapcsolva rakni, de külön neve nem volt. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztet hívták így. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 175 cm volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon hordták kazalba a kicsépelt szalmát. Petrencébe rakták a szalmát, aládugták a rudakat, egyszerre emelték föl, s vigyázva a lépésre a kazalhoz vitték, s így rakták fel egyszerre. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1950-es időkben. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem vetettek eke után. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet forgatták (kétszer). 3-4 rendet gereblyéztek össze, majd petrencékbe rakták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A pajtából vitték villával. Ritkán előfordult, hogy ölben vitték vagy kosarat használtak. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

béfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

tézslaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

jármszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Szorult esetben igen, de csak kevesen. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Csak szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. Eredetét nem ismerik. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Marhásfogat – szekér. Lovasfogat – kocsi. (1,2,3)