Porpác

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Porrpác Porporpác és Darázsporpác összevonásával keletkezett. A falu létrejöttének időpontját nem ismerik, de az 1870-es években már volt vasútja, és mivel Popác adta a legtöbb pénzt az állomás építéséhez, az állomás is azt a nevet kapta. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kiss, Virág, Varga, Süle, Gerencsérek, Darázs. Ők kezdetektől a faluban telepedtek le. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek a faluba sehonnan sem nagyobb számban. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból a fiatalok már régóta a városba költöznek, főleg Szombathelyre. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A szomszédos Bögöt nevű falut tartják Porpáchoz hasonlónak, ott is ugyanolyan szorgalmas gazdálkodó nép él, mint Porpácon. (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem ismernek közeli tájegységet, népcsoportot. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Közeli híres község Ikervár, itt található a Batthyányiak kastélya. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut a környékbeliek. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A fiatalok a környező falvak lakóival házasodtak, ilyen volt Bögöt, Pecől, Csége. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathelyre jártak (inkább vásároltak, mint eladtak).

b) Piacra:

Szombathelyre jártak (inkább vásároltak, mint eladtak).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Celldömölk, Vasvár, Vátiszentkút. (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk, Vasvár, Vátiszentkút. (1)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Porpác gazdag falu volt, a családok maguk gazdálkodtak. Uradalomba csak 5-6 ember járt Erdős Imréhez csépelni, summás munkára, illetve a csókakői majorba. (2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A környékről elég sokan jöttek ide dolgozni az itteni gazdákhoz. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek a falusiak eladásra semmit, minden szükségeset a vásáron szereztek be. (1)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeket Sárváron szerezték be. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluban meszesek, üvegesek, bőrösök jártak. (3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőjük nem volt más falvak határában. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak két temetője volt. (2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu ünnepei: augusztus 27. búcsú, július 12. Szentségimádás. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát használtak. Az általános volt a nagygazdák körében. (1)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a közepes gazdaságokban a gépi vetés volt a gyakoribb. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót általánosan használtak. (3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötőfát. (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét raktak egy keresztbe. Az összerakott kereszteket kepének nevezték, száma a terméstől és a területtől függött. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: meghatározatlan számú kereszt. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm körül volt. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén vagy állandó csapat, vagy a gazda által kiállított emberek jártak a géppel. (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal, az uradalmakban elevátorral hordták kazalba. (3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termeltek. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után, barázdába való vetése 1950 körül lett általános. (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet rendekben szétterítették, 2-szer, 3-szor megforgatták, majd összegyűjtötték. (2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt kosárban, villával és bakszekéren hordták be az istállóba. (1)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

taligánál igaszeg

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

guzs

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nem volt külön neve (2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

használtak almozáshoz fák leveleit

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

általános volt

c) Melyik évszakban?

Ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi- személyszállításra használták, lovak húzzák szekér- teherszállítás, ló, ökör, tehén húzza. (1)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3-5 m. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához elől láncot, hátul kötelet használtak. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya. A lovasszekerek suberosak voltak. (1)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettő szekérkast, elől és hátul is. (1)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ökröket ősszel patkoltak, elől és hátul is. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve zséter. (3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na betyár!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hejszt!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Co-co-co. (1)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi. (3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívogatják. (3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Csak kenderrel foglalkoztak házilag. Töréséhez tilalót használtak. (2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.