Nagykutas

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagykutas, 1986. október
Adatközlők:	1. Gaál Menyhértné, 1911, Nagykutas, római katolikus 2. Baumgastner Józsefné, 1905, Nagykutas, római katolikus 3. Kocsis Jánosné, 1926, Nagykutas, római katolikus
Gyűjtötte:	Novák Ágnes
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Takácsok, Gaálok, Kenesiek – a község régi családjai. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésekről. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kispáli, Nagypáli, Andrásfa, Telekes, Déneslak – falvakat tartják a magukéhoz leginkább közelinek. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak arról, hogy valamilyen tájegységbe tartoznának. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységekről, vidékről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolódó mondásokat nem tudnak. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szoktak más falvakból házasodni, általában a szomszéd községekből. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Egerszegre

b) Piacra:

Egerszegre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvárra (Nagyasszonykor – augusztus 20-án), Szentlászlóra (Mária nevenapja szeptember)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fejér, Sopron, Veszprém megyékbe szoktak munkába járni summásnak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem, csak saját célra készítettek használati eszközöket. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Egerszegen vásároltak cserépedényeket, a készítés helye nem ismert. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok, tyukászok, üvegesek jártak a faluba. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Volt más falu határában is szőlő és fordítva is. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a mai, egyetlen temetőről tudnak. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepek: Jakab napi búcsú, Szent Imre búcsú (november 4.) (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általában a tehetősebbek használtak 2-3 levelű boronát. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Általában kézzel vetették a gabonát, a módosabbak géppel. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak kaszacsapót. A hajmókot kampósnak nevezték. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használták a megjelölt kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 csévét, keresztből 4-et, 6-ot, ezt kepének nevezték. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú keresztet. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm felett volt a csép nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Változó volt: a rokonság, szomszédság is segített, ha nem volt állandó munkás. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták kazalba a szénát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. a 30-40-es években megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A TSZ megalakulása után (60-as évek) tették barázdába a burgonyát. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták a szénát, ha megázott megint megforgatták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, kézben, ölben, kosárban – silinga – hordták a napi száraztakarmányt. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg. (1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg. (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel használták a fák leveleit is almozáshoz. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi a szebb, lóval vontatott szekér, amiben csak embert szállítottak. A szekér minden más. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400 cm lehetett a szekér hossza. Vendégoldal nem volt. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazó kötéllel, elől rudazó lánccal szorították a nyomórudat. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak szekérkast, egyet, kettőt is, alakja téglalap alakú volt. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha elvásott a körmük, igen. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Humek (1,2,3)

b) terelik jobbra

Humek

c) és balra

Nejde

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne (a disznó szólítása). (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne-ne, vagy pizse-pizse ne-ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz-ne. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiloló típusú törőt használtak a kender és a len töréséhez. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló típusú rokkát használtak. (1,2,3)