Nemesbőd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. április
Adatközlők:	(1.) Csukovits Béláné, 1939, Csepreg, katolikus, Nemesbőd, Kossuth u. 6.
	(2.)Özv. Tégla Istvánné, 1898, Nemesbőd, katolikus, Nemesbőd, Gábor Á. u. 2.
	(3.) Özv. Hetyey Lászlóné, 1928, Nemesbőd, katolikus, Nemesbőd, Rákóczi u. 13.
Gyűjtötte:	Molnár Mercedesz, Madarász Eleonóra, Rodek Beáta
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Eredetileg a forrásnál volt a falu. A török időben leégett a régi falu, s akkor épült a mai helyére. (1) Nem messze a mai falutól volt egy forrás. Ott volt a mostani falu eredetileg, de egy nagy tűz következtében leégett. (2) A török időben áttelepítették a forrástól a falut a mai helyére. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sok nemes van. Pl. Udvardy, Náray, Szélessy, Csihor, Tonka. (1) Sok nemes család volt itt. A falu neve is innen adódik – Nemesbőd. Pl. Csihorék, Nárayék, Udvardyék. (2) Saját magam is nemesi családból származom, hiszen a nevem Hetyey. Sok nemes volt pl. Szelessyék, Csihorék, Nárayék, Tonkáék, ... stb. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nemzetiségű és betelepült nem volt. (1) Nem tudok ilyenről. (2) Ebbe a faluba nem települt be, de nemzetiségi sincs a faluban. (3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Amikor Szombathely felfejlődött, akkor költöztek el sokan, kb. 1960-ban. (1) A 60-as évek elején sokan elköltöztek a faluból. Főleg a fiatalalabbak a városba. (2) Szombathelyre költöztek sokan az 1960-as években. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Talán Véppel és Zanattal – házasság lévén – volt kapcsolata a falunak. (1) A vépiekkel jártunk általában össze. Sok vépi fiú vett feleségül falunkbéli lányt. (2) A környező falukkal jó viszonyban volt a falunk. Sok házasság jött létre a falunkbéli fiúk és lányok és főleg a vépi és zanati fiúk és lányok között. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik bele. (1) Nem tudok erről. (2) Nem hiszem. (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Rábaközi, Őrségi népművészeti tájegység. Őrség – Szalafő, Őriszentpéter. (1) A környéken van a Rábaközi az Őrségi népművészeti tájegység. Az őrségibe tartozik pl. Őriszentpéter. (2) Őrségi tájegység van a közelünkben. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szentendre – skanzen, Sárospatak, Szentes – arborétum. (1) Buzsák, Kalocsa – hímzésről; Makó – hagymáról (2) Cece – paprikáról, Vecsés – káposztáról, Makó – hímzéséről, hagymáról (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Tikász” elé harangoztak, pedig a püspök jött. Vépiek – „Ebben maradnak” Náraiak – „Dobzósok” (1)

Régen történt, hogy jött a püspök, de véletlenül a tikásznak harangoztak. Ezért így csúfolták a falunbakt – „Tikász” elé harangoztak, pedig a püspök jött.” (2)

A falunkra szokták mondani: „Tikásznak harangoztak, pedig a püspök jött.” Vépiekre mondják: „Ebben maradnak” – mert egy paraszt ember a kapáját belecsapta a „szarba”, és azt mondta: „Ebben maradunk.” (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakrabban Zanatból. Ritkábban Surányból... stb. (1) A falura ez nem volt jellemző. Elvétve házasodtak a faluba Zanatból. (2) Nem nagyon tudok ilyenről. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

n.a.

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Saját földjükön és az uraság földjén dolgoztak. Nem jártak el. (1) A faluból nem jártak el máshová dolgozni, hiszen mindenkinek volt földje. Akinek nem volt földje az az uraság földjén dolgozott. (2) Nem tudok arról, hogy eljártak volna máshová dolgozni az emberek. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Általában ne, esetleg egy-kettő. (1) Nem hiszem, hogy jártak volna ide. (2) Nem volt jellemző a falura. (3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Csak famunkát készítettek. (1) A faluba csak favillát, fagereblyét, faboronát... stb. készítettek. (2) Nem tudom, hogy készítettek-e vesszőkosarat, kocsikasokat, de fagereblyét és „fadolgokat” biztosan készítettek. (3)

f) fagereblyét

igen

g) faboronát

igen

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Általában vásáron vették a cserépedényeket. (1) A faluban nem készítettek cserépedényt, ezért ezeket a vásárokon vették az emberek. (2) Mi a vásárokon vettük a cserépedényeket. Általában a vasvári vásáron. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Most meszesek, dinnyések járnak. Régebben pékárusok járták a falut. (1) A faluba ma újra járnak az árusok, pl. dinnyés, a zödlséges, a szódás. Régen a faluba főleg pékárusok jártak, de elvétve jártak itt a fazekasok, üvegesek. (2) Régen – én még a pékárusokra emlékszem. Ma a faluba főleg a zöldséges jár. (3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

meszesek, dinnyések, pékárusok, zöldséges, szódás, fazekasok, üvegesek,

d) Mit árultak?

mész, dinnye, pékáru, üveg, zöldség, szóda, fazekas áru

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nincs szőlő a környéken. (1) A falu környékén levő föld nem alkalmas a szőlőtermesztésre, ezért nincs a környéken szőlő. (2) A falubelieknek általában nincs szőlőjük, mert a környéken nincs szőlőhegy. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nincs szőlő a környéken. (1) A falu környékén levő föld nem alkalmas a szőlőtermesztésre, ezért nincs a környéken szőlő. (2) A falubelieknek általában nincs szőlőjük, mert a környéken nincs szőlőhegy. (3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egyről tudnak. (1) A falunak csak egy temetője volt, amióta emlékezik rá, nem adtak a temetőnek nevet. (2) Egy temetője van a falunak. (3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

„Aranyos hétfő” – mert régen egy hétfői napon az eső elverte a terményeket. (1) Nem tud róla. Talán a hétfő – „Aranyos hétfő” (2) Nem tud róla. (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettes boronát, de csak a módosabbak. (1) Az uraságok földjén használták csak a kettesboronát. (2) Minden módosabb gazdának volt kettősboronája. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kettes boronát, de csak a módosabbak. (1) Az uraságok földjén használták csak a kettesboronát. (2) Minden módosabb gazdának volt kettősboronája. (3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Aratáskor használták a kaszakajmókat – villásat is kaszásat. (1) Használták a villás és a gereblyés kaszakajmókat is. Többen használták a villás kaszakajmókat. (2) Főleg a villás kaszakajmókat használták a faluban. (3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták. A vastagabb végén díszítés volt, és nem nyílás. (1) Ilyet a faluban nem használtak. A neve kötőfa, vastagabb végét díszítették itt. (2) Nem tudok róla, hogy használták volna ilyet. (3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Kepébe rakták, és két kepe keresztbe rakva – 1 kereszt. (1) A kévéket kepébe rakták. A kepéből kettőt keresztbe raktak, akkor beszéltek keresztről. (2) A búzát kepébe rakták. A kepét pedig keresztbe. (3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A gabona van összerakva kepébe. (1) A búzát rakták össze, és ezt nevezik kepének. (2) Az összerakott búza neve a kepe. (3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. másfél méter volt. (1) A csép nyele 144-155 cm volt. (2) Kb. másfél méter volt. (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Minden gép mellé állandó csapat volt. Általában bartái társaságokból került ki. (1) Állandó csapat járt általában a cséplőgép mellett. Ezek jó ismerősök voltak. (2) Nem tudom biztosan, de valószínűleg állandó csapat. (3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyársalták a szalmát. a) Nyárson hordták. b) Petrencén nem hordták. c) Elevátorral is, de ez nem volt általános. (1) Nyárssal és elevátorral hordták a szalmát. (2) Ha jól tudom, akkor nyárssal hordták a szalmát. (3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek jelentős mértékben hajdinát. Csak az uradalmakban az 1940-es években. (1) Csak az uradalom területén termeltek hajdinát az 1930-40-es évekig. (2) Talán az uradalmi területen termelték. A falu lakói nem termeltek hajdinát. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Ekével és barázdával is ültették. Akinek nagyobb földje volt az ekével. (1) Nem emlékszem rá. (2) Nem tudom. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Boglyákba fölrakták, azután az udvarra kazalba. A rendet szétterítették, és úgy forgatták. Nem használtak széna szárító állványt. (1) A rendeket szétterítették, és úgy forgatták meg, majd boglyába rakták és utána rakták kazalba. (2) Először szétterítették a rendet, szénaszárító állványt nem használtak a szárításra, de egy-kétszer megforgatták. Amikor megszáradt, akkor fölrakták bogylákba, majd az udvaron kazalba rakták. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Puttonnyal vagy villával hordták. A puttonyt „törekes kosár” néven ismerték. (1) Általában puttonnyal hordták kazalba a száraztakarmányt. Ezt „törekes kosárnak” hívták. (2) A faluban „törekeskosárral” hordták a takarmányt vagy villával. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

gúzs

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ritkán használták. Főleg tavasszal használták. (1) Inkább tavasszal használták csak. (2) Nagyon ritkán használták. (3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

tavasszal

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem tudják. Nem látták sohasem a rajzon lévőket. (1) Nem látott ilyet. (2) Nem ismeri. (3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Gazdaságokban – szekérnek nevezték (pl. lovasszekér, tehénszekér). A „kocsit” nem nagyon használták. Esetleg vásárokba mentek kocsival. (1) A kocsit csak az uradalmakban használták. A munkába szekérrel mentek (lovasszekérrel, tehénszekérrel). (2) A kocsi elnevezést ritkán használták, csak a vásárokba jártak kocsival. A szekér elnevezés az általános. Ezt használták a munka folyamán. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?