Narda

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1984. november
Adatközlők:	(1.) Kolonovits József, 1919. Narda, katolikus
	(2.) Kolonovits Józsefné Borszéki Erszébet, 1926. Narda, katolikus
	(3.) Szuklits József, 1923, Narda, katolikus
	(4.) Kolonovits Jánosné Vukits Rozália, 1919, Narda, katolikus
Gyűjtötte:	Szakolczai Zsófia
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A községet a II. világháborúig csak Jugoszláviából idetelepült horvátok lakták, tehát mindig horvát falu volt. A horvátokat a törökök űzték el a Balkán félszigetről, Péter pátria vezetésével jöttek és megkérték a magyar királyt, hogy engedje be őket. Ez 1424-26-ban történt, akkor települt Narda. (2) Kisnarda és Nagynarda egyesítésével lett Narda kb. 1960 körül. Régen két uca volt: Kisnarda volt a Petőfi, Nagynarda a Kossuth utca. Mindkét faluban volt bíró és a Csatári jegyzőséghez tartoztak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Raffai, Horváth (ezekből van a legtöbb), Szuklits, Blázi, Poják, Bosits, Kreutz, Hérits, Bencsics, Gelencsér, Takács, Pezenhoffer. Jogoszláviai horvát családok. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu mindig horvát falu volt nagyobb számú betelepülőről nem tudnak. A II. világháború után sok magyar jött a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban, elházasodás is csak az utóbbi évtizedekben van. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kisnarda, Csém, Csajta, Incéd, Szabar, Bándol, Csatár, Horvátlövő, még Szentpéterfa. Gyakran csak a következőket emlegették: Kisnarda, Felsőcsatár, Csém (ezek a legközelebb fekvő horvát falvak). (1,2,3,5,6,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

n.a.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

n.a.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

n.a.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A csatáriak mind azt szokták mondani a nardaiakra: kucari vagy kucarok, a nardaiak a csatáriakra: ripiscsari, vagy ripiscsarok. (Csúfnevek, jelentésük nincs, vagy már nem tudják.) (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen: Felsőcsatár, Csém, Incéd, Kisnarda Magyar falvakból nem házasodtak – talán egy-ketten lehettek. Most már mind a magyarokkal házasodnak inkább, kevés a horváttal kötött házasság. Közelről kellett házasodni, mert „kad je tako os i u knjiga zapisano: Zeni se iz cin iz blizega, a kumi se iz cin izdaljega. Sad je pont forditva (sic!).” A helységeket többen megerősítették. (1,2,3,5,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

n.a.

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A gyerekek eljártak nyelvtanulás céljából az osztrák területekre. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Jáplaki major, Toronyi major: ide jöttke még Ondódból, Séből, Dozmatról, Csatárról. Mindenünnen elég általános volt, de csak idénymunkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

n.a.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

drotusi (viezari), iz Tuotskoga: „Jajde lonce za tuje kotle kerpat!” énekelték. oblokari: „Feinsztá mó” kiabálták, németek voltak, vagy a magyarok „Ablakot csinálni!”-t kiáltottak. kopunar: kokose, guske pak jajca. „Uá, uá, uá...” kiabálták. Vagy azt,hogy „Loufte! Loufte!...” Ezek kópházi és a Nardától északabbra fekvő más horvát községekből jött emberek voltak. gombicari: ... gombokat, stb. lonce, tepse prodavat: i ti su se mogli po ervacki pominat. „Lonce, tepse (talán magyarok) za kolace. Lonce kupovati hote! Lonce!” papriku prodavat: iz Alfölda. „Paprikát vegyenek!” A két világháború között voltak utoljára. Drótosok napjainkban is járnak: ondódi vagy szombathelyi cigányok. (1,2,3,6)

b) Honnan jöttek?

németek ...Ezek kópházi és a Nardától északabbra fekvő más horvát községekből jött emberek voltak. Alföld, Ondód, Szombathely

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

üveges, paprika árus, drótos

d) Mit árultak?

gombokat, üveget, paprika

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában nem volt és nincs szőlőhegy. Az emberek véleménye a szomszédos Felsőcsatár szőlőhegyén a századunk elejétől voltak nardaiak külbirtokosok. Most már a község kb. 1/3-a 1/2-e rendelkezik szőlővel a csatári hegyen. (1,2,3,5,6)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak egy „cintor” volt. A 60-as években csak nagyobbították. (Kisnardán a temető a templom körül volt. Itt is „cintor” a neve). (1,2,3,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nasgynarda filiái: Kisnarda – Szt. Mihály, Felsőcsatár – Szt. István, kápolna a hegyen: Nagyboldogasszony. Nagynarda: Szt. Kereszt felragasztalása és Szt. Antal (Páduai). (1,2,3,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak egy boronáról tudnak. (Borona: brana) A II. világháború után jött a két, illetve három egymáshoz erősített borona. De még ma is használják az ún. faboronát. (1,3,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Inkább csak kézzel vetettek. Az őszit még most is kézzel vetik, de az árpát jobb géppel vetni.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A nagygazdáknál már volt vetőgép kb. a 30-as években. A II. világháborúra már többeknek volt vetőgépe. (1,3,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Legkorábban még csak vesszőt vagy drótot hajlítottak. A 10-es évektől már volt gereblyés csapó: ekkor még majdnem olyan hosszú volt a csapó fogazata, mint a kasza pengéje, ezt az asztalosok készítették (falubeli asztalos volt). Kb. a 30-as években kezdték az emberek maguknak készíteni, s akkor már rövid fogazatut csináltak, mer az könnyebb volt. A nagy neve: grablje, a kicsié: graljice. (1,2,3,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. Kévekötő fa = klin, nyílás = luknja (1,5,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

kereszt (kriz) = 20 db kéve (snuoplje). A szám nem változott. (1,2,3,4,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

n.a.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép (cip) nyelét a használójához méretezték: akkor volt jó, ha az ember álláig ért. Áll alatt tenyérrel rátámaszkodva pihentek cséplés közben. Egy db. 145 cm alatt volt (mérés)! (1,3,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépészen és az etetőn kívül a gazda állította a munkásokat. (1,2,3,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Amíg járgány volt, addig kétágú villát használtak (vilice): kb. 2 m hosszú a nyele, 1 m hosszú volt az elmondás alapján. A cséplőgéppel – kb. 1930-tól – együtt jött az új nyársalási mód: 3-4 m. hosszú, végén magvasalt nyárs, hegyes. A fogórésznél 0,5-1 m-re a végétől keresztül szúrva egy kb. 0,5 m hosszú vas. Ez volt a razanj. Ezt kb. 1970-ig használták. A kétágú villára is néha azt mondják, hogy razanj. (1,2,4,6,7,8)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termesztése a II. világháború táján szűnt meg. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 10-es években kezdték eke után vetni. A 20-as évekre már általánosnak mondják. De előfordult, hogy 60-as években is néha, ha kevés volt a vetni való, akor kézzel, kapa után vetettek. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

a) rend = vakalj b) ha a rend nagy volt, akkor szétrázták (1,3,5,8)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

n.a.

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

A rudat rögzítő szeg neve: klin.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A járomszeg neve: kusca. (1,4,5,8)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen. A TSZ-ig (a 60-as évek eleje) mindig mentek javarészt. Vagy már ősszel, ha látták, hogy nem lesz elég a szalma, vagy tavasszal. Még a 20-30-as években a csémi, grófi erdőben vettek is avart alomnak. A TSZ az első években még engedte, hogy gyűjtsenek néha maguknak avart...

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

...kb. a 70-es évekig jártak – már ritkábban, kevesebben avarért. Előtte általános volt a hozatala, általában 2-4 szekérrel gyűjtöttek össze. (1,3,7)

c) Melyik évszakban?

ősszel vagy tavasszal

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A hátsó keréknél volt a fék (fa, láncon), hátul, a kocsi végén volt a „fékcsavar”. Vagy egyszerűen karót szúrtak a küllők közé. (1,3,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A horvátban nincs külön elnevezés, csak így: kraska kola: marhás fogat konjska kola: lovas kocsi. Kocsi, szekér: kola (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A saroglyás szekéroldal hossza: 450-500 cm. Az oldal neve: lojtra. (1,3,8)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak kötél van. (1,3,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Egyenes, illetve nem volt általános. (1,3,4,8)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Négyoldalas volt a szekérkas. (1,4,8)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkolni. Tavasszal, nyáron, ősszel. (A szükség szerint folyamatosan.) Az elmondások alapján általános volt. (1,3,5,7)

2.23. A fejőedény régi neve?

U dizicu se je dojilo. (1,2,3,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

n.a.

b) terelik jobbra

Jobbra: „Hikohá!” Megállítani: „Ohá!” (1,2,3,5,6)

c) és balra

Balra: „He! Na!”, „Ojszobá!”

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

„Pujci, ne!” – hívás. Vagy „Stara, ne, ne!” Hajtás: „Hüüücs!” (1,2,3,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Hívják: „Kokica, ne, nek!” Zavarás: „Hás!” (1,2,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

„Bundi, ta, ta!” Zavarás: „Csos puojt!” (1,2,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

„A” tiló tipusú törőt használtak: terlica. Egyik végén lefelé görbülő fából, a törő nyele felől két láb. (2,4,8)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1,2,6,7)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Nagynardán nem volt. Kisnardán a „Lukiék” voltak. (Cigányok) (1,2,3,5,6)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Favázas, karóközé rakott falu házak voltak kb. 1945-ig. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes házak neve, illetve konyháké „iz kapami”. A fal mellé helyezték el a kéményt, általában füstölős kéményt és kenyérsütő kemencét csináltak a helyére. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy bejárata volt. A „gong”-ra vagy a „ternac”-ra került először az ember, majd onnan a konyhába. A szobáknak nem volt külön bejáratuk. (1,2,3,7)