Táplánszentkereszt

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. április
Adatközlők:	(1.) Dr. Sill Ferenc, 1925. római katolikus, Táplánszentkereszt, Lenin u. 17.
	(2.) Németh Lajos, 1920. római katolikus, Táplánszentkereszt, Kisfaludi u. 14. (3.) Szomor Ferenc, 1912. katolikus (4.) Szele Imre, 1923. katolikus (5.) Czömpöly Imre, 1911. Táplánszentkereszt, Gyöngyös u. 10. (6.) Nagy Anna, 1914. Táplánszentkereszt, Gyöngyös u. 22.
Gyűjtötte:	Novodovszky Nelli, Balogh Márta, Homolya Márta, Hargitai Vera, Horváth Andrea
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pl%C3%A1nszentkereszt
weboldal:	http://www.taplanszentkereszt.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A mai Táplánszentkereszt a Gyöngyös patak felső részén elterülő kis telephelyekből alakult ki. Péteri, Szentkereszt, Borszeg, Óvad, Tiborcszeg, Szentlőrinc, Bakófa, Táplánfa, Timafa. (1) A nevét Topánfalvi Nagy István jobbágyvezér nevéről kapta a falu. 1939-től nevezik Táplánszentkeresztnek. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Borócz, Tima, Tiborc, Somogyi. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nemzetiségek nincsenek csak magyarlakta terület. (1) Nem volt jelentős a betelepülés, ez inkább a Szombathelytől nyugatra fekvő területeket jellemezte. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A század elején igen sűrű volt a faluban a vándorlás. Kb. a cselédség 1/3-a kicserélődött egy év alatt. A falu lakóinak száma arányában 90 % volt cseléd. (1) A 60-as években sok család költözött Szombathelyre. Az elmúlt években viszont megfordult a mozgás kb. 40 család költözött ki Táplánba. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudott hasonlót mondani. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Talán a Gyöngyösmellékbe. (1) Nem lehet besorolni semmilyen tájegységbe. (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Környező tájegységként Zalát említette. (1) Talán Szombathely nyugati részétől a határ felé húzódó településeken beszélhetünk nemzetiségekről. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Csempeszkovácsi a román kori kis temploma miatt. (1) Táplánszentkereszt a 20 évvel ezelőtti hír miatt, miszerint ide visszatérnek a szellemek. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut korábban szellemfalunak nevezték a szellemjárás miatt. Más községről nem tud csúfolódót, bár nincsenek jóba Vasszécsénnyel. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben a falun belül való házasság volt jellemző, ma már szivesen házasodnak fiatalok Tanakajdról Szécsényből. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathely

b) Piacra:

Vasvár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriazell, Búcsúszentlászló (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A lányok főképpen Szombathelyre polgári családokhoz kerültek cselédnek. Vépre nagy uradalmakba jártak dolgozni, Rumba, a Gyöngyös mellé, Táplánszentkereszten 7 uradalom volt a cselédség állandóan változott. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Más faluból nem nagyon. (1) 1945 előtt ingajárás volt, a környék uradalmai között. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Kérdésre nincs válasz.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szükségleteiket nagyrészt Szombathelyen szerezték be. (1) Árusok jártak Zalából, Sümegről ők árultak cserepet. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

1945 óta nem járnak vándorárusok. Előtte főleg szőlőt árultak, mert ezen a vidéken abból kevés van. (2)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

Szőlőt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Helyi szőlőhegy nincs, nem termeltek itt szőlőt, mert rosszak a talajviszonyok. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Jelenleg 3 temető van Szentlőrinc telep, Tálánfa, Szentkereszt szélén.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat csak a templom körül találtak, a régi temetőből maradtak meg nyilván. Ezeket vissza is temették. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Lőrinc napi búcsú augusztusban. (2) Régen élt az a szokás, hogy Nepomuki Szent János ünnepe előtt körmenetet tartottak a faluban, este pedig litániát, a Rumi úti kápolnában, melyet a II. világháború után leromboltak az útépítés miatt. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak 2-3 boronát attól függően, hogy milyen erős volt az állat. (3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Az időjárás miatt volt főleg kézzel való vetés. (3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés volt az általános. (3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a), b), c), igen használták és mindenki gyermekkoruk óta ismerik ezeket a szerszámokat. (3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18-20 kévét szoktak keresztbe rakni. (3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, meghatározott számú összerakott kereszt. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták a kepe szót. (3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm hosszú volt. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Az állandó szerződéses csapat járt a géppel. (3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termeltek. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonyát 1945 után kezdték el barázdába vetni és ezután általános lett. (3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálás, rendrevágás, szétterítés, szárítás, forgatás (időjárástól függően), majd boglákba tették. A szénaszárító állvány 3 lábas volt. (3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárral, esetleg háti kosárral. (3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg vagy tézsulaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, amikor kevés volt a szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan használták.

c) Melyik évszakban?

Főleg ősszel. (3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, már 1930 körül is.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Mindegyik jellemző, nem tudni melyik az újabb. (3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherhordásra használták pl. szénaszállításra Kocsi: kisebb alkalmatosság általában öten fértek el rajta. (3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

6-7 m. Vendégoldallal való szállítás nem volt. (3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel más eszköz nem volt. (3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát errefelé. (3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Két darabból volt egy kocsihoz kettő hátsó, első. (3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Egy kocsihoz kettő hátsó, első. (3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, ha elvásott a körme. Sokan csinálták, az évszak nem számított. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

nevével

b) terelik jobbra

Hig, hó!

c) és balra

balra: Nejde hó!

Becce szóval a kisborjút hívták. (3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne, ne. (3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi. Tyutyum ne, ne. (3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén hívják. (3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendert és lent nem termeltek régen erre felé. Ma már gépesített. (3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak, de nem volt jellemző. (3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.