Petesháza

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Volt egy Petes (v. Peti) halász, ő volt itt az első lakó. Róla nevezték el a falut. (3) Nem tudnak róla semmit. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Nem tudják, melyek a község régi családjai. (1,2) Vida, Dávid. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

1923-24-ben telepítették a faluba a „kolonistákat” (telepesek). Olaszországból, Isztriából jöttek. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1950 körül az összes magyar lakost kitelepítették (a Lendva-hegyre, más falvakba, vagy egyszerűen elkergették őket). Később a zöme visszament, de sokan Amerikába, Nyugatra szöktek. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Petesházához nincs más hasonló falu. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu Muravidékhez tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak Hetést ismerik. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem ismernek híres községeket. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falvakat nem csúfolták. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Mindegyik magyar faluba házasodtak, de csak magyarok egymás között. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Lendvára, Szerdahelyre (május 1.), Csáktornyára (Katalin napján)

b) Piacra:

Lendvára (kedden és szombaton – zsibpiac) a templomtérre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Lendvára és a környező falvakba

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Szentlászlóra, Marija Bistrica-ra, Csáktornyára, Szentháromságra (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen a „Nosicska” fűrésztelepre, vagy a szerdahelyi bányába (szénbányába) jártak dolgozni az emberek. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek sehonnan dolgozni, csak a II. világháború után jöttek olajbányászok. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A falubeliek csak saját részükre készítettek használati tárgyakat, eladásra nem. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Csáktornyán dolgozott egy „gerencsér”, aki itt, és más falvakban is árusította cserepeit. Virágokkal, pontokkal, vonalakkal díszítettek voltak. A keresztes vagy X-es díszítést nem alkalmazták. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserepesek, „rostások” járták valamikor a falvakat.

b) Honnan jöttek?

Horvátországból jöttek.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

cserepesek, rostások

d) Mit árultak?

Az ún. „rostások” szitákat árultak, (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Idevalósiaknak csak Pincén, Csentében voltak szőlői, hiszen ez volt a legközelebb. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban mindig csak egy temető volt. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepe Szent Rozália, amely szeptember 4-én van. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve. Lovakkal vagy ökrökkel húzatták. A használata általános volt. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A vetőgép használata ritka volt. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A jószág kaszálásakor „takarittufát” használtak. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

„Lyukas” kévekötőfát nem ismertek. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve = kereszt 16 kéve = kereszt A föld szélességétől függött, hány keresztet raktak a mezőn összekapcsolva (2-10). (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe = kereszt Hosszúfalu környékén a kepe szót használták gyakrabban. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150-160 cm hosszú, a hadarója 50-60 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplésnél a két világháború között a gazda állított munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kazal mindig közel volt a cséplőgéphez, így villával hordták a kicsépelt szalmát kazalba. A két vízszintes rúdon való hordás ritka volt. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1940-es évek körül szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1930 körül kezdték eke után vetni a krumplit. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet lekaszálták, szétterítették, időtől függően forgatták. Este petrencébe rakták a harmat előtt. Másnap ismét szétterítették. Ha megszáradt, szekérrel hazaszállították. Ha a betakarításra nem került mindjárt sor, baglába rakták (ez a petrencénél nagyobb, a kazalnál kisebb egység). (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

„Köcöliben”, vagy hajdivánnal (de nem így nevezték, a neve ismeretlen) hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

huzu

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

alfa béfa (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Csak az használt almozáshoz falevelet, kinek kevés szalmája volt. A falevelet szalmával is keverte. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásához tartóláncot nem használtak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: 4 m hosszú, teherhodásra használták. Hosszúszekér: a szekeret alakították át, „megnyújtották”. 5 m hosszú oldalakat raktak rá. Csak száraztakarmány-szállításra használták. Kocsi: csak lovak húzták, vesszőből voltak fonva az oldalai és az ülése. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A „hosszúszekér” 5 m hosszú. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat hátul kötéllel erősítették le. „Csikati” (csiga) segítségével húzták szorosra a kötelet. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglyát nem ismerik, „supert” használnak. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Egyet, vagy két egyforma részből álló vesszőből font szekérkast használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak akkor patkolták a vonómarhát, ha elkopott a körme. Az évszak nem jelentős. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: fejke. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Naaa!

b) terelik jobbra

Csárli!

c) és balra

Hokk!

Ló: a) Győőő! b) jobbra: Hejc! balra: Hajc! (1,2) Nem emlékszik. (3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Pujca, ne, ne, ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pity, pitye. (1,2) Pi-pi-pi-pi-pi. (3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez „tilut” és „vágut” használta. „Vágut” a durva megmunkáláshoz, „tilut” a finomabb megmunkáláshoz. (1,2,3)