Sárfimizdó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Először itt hat ház volt. Sár vize itt eredt a Teleki lapban, erről kapta a nevét, Zicki grófoké volt. Hegybíró és kaloda is volt itt. Szegény község, savanyú „főd”, keveset termő. (1) Sárfümizdió, valamikor régen dióból és mézből kellett leadni az adót. Sárföldből lett „füd”, majd „fü”, majd „fi”. (2) Kecskeháti dülő és Sárvizi malom volt itt legelőször. (3) Sárföld-mézadó volt a régi neve, mert mézzel adóztak. 15 ház volt itt. Büdöskút-lapra, a hegy és a falu között volt ez, bugyigában hordták fel az emberek innen akkor a vizet. Az állatok ott ittak váluból. (5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Alasztics, Gervalics, Simony, Sipos – nemes családok voltak. Kenesei, Magasi, Nagy, Rákos, Kónya, Balázs, Német, Horvát, Büki, Palkó, Balog. Nagygazdákhoz cselédcsaládok jöttek, s letelepedtek. Pl. Farkas, Gici. Nem tudják honnan jöttek. Simonyék meggazdagodása: zsidóktól vettek birtokokat kenyérért, nem pénzért. (1,2,3,4,5) „Akkor lesz jó világ, ha a péz börbő lesz.” (5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Főleg cselédek átmenetileg munkára, mások nem. Néhány családot a nagygazdák hoztak munkára és letelepítették őket. (1,2,4,5) Égett ház helyét vették meg. (3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt mozgás. Csak egy-két család. Néhányan Amerikába. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Gersekarát, mert ott volt a jegyzőség, Sárfimizdón csak bíró volt. (1,2) Halastó is szegény volt, azok itt arattak, kapáltak, mert itt sok volt a gazda. (3,4) Épületek szempontjából Halastó hasonló. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyhátba tartoznak. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Valamikor Sálban, Halastón jó szövők voltak. (1,2) Telekesnél a Vízvári malom. (3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Gyerekkorukban: „Karátföldiek vattok, partok alatt laktok, egy apátok, egy anyátok.” Gerseiekről (Gersekarát): „Heten vattok, mint a gersei ördögök.” – mert a gerseiek nagyon verekedők voltak. (1,2) A csúfoló továbbfejlesztése: „Kilencen vannak a gersei ördögök, mert egy loptak, egyet meg csináltak.” (3) Azon a bizonyos verekedésen, mikor a gerseiek a sárfimizdaiakkal összeverekedtek: „egy lapát ütést én is kaptam.” „Vaspöriek keresztbe viszik a létrát az erdőben.” „Vaspörben eltévedt a tyukász, vége lett az útnak, egy pajtába kötött ki, nem tudott továbbmenni.” (5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Böröndről hét-nyolcra emlékszik. Gersekarátról három-négyre emlékszik, ezeket emelte ki. Halastóról négy-öt, de ezeket minden adatközlő csak másodlagosan említi meg. (1,2,3,4,5) A 3. adatközlő Zalaháshányról való ide jött férjhez. Egyre gyakoribban házasodnak más faluból. (5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Gersekarátiak csépelni és harmadában kapálni jöttek Sárfimizdóra. (1,2) Simony (125 hold föld) és Alasztics (100 hold) nagygazdákhoz csépelni heten-nyolcan is jöttek vendek. (3,4) A virilistához meg a nagyobb gazdákhoz jöttek sokan, maradtak is itt közülük: Giciék, Farkasék. (5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Minden eszközt maguk készítettek, nem vásárolták, nem adták el.(1,2) Mindent maguk készítettek (még tudott olyan fonott edényt, kosarat mutatni, amelyet a férje vagy az apja készített). (3,4)

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Boronát a karádfürdői bognártól vásároltak, ekét Körmendről, akárcsak a favillát, kötelet (marhának), estrángot is. Bizonyos eszközöket Vasváron is vásároltak a vásár alkalmával (nem tudta részletezni). (1,2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfáról, Őrségből, Göcsejből, Zalalövőtől délre. Vándorárus hordta szekéren. Tófejről is vándorárus hozta. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Mikor jött a tikász, ezt mondta: „Lotte-lobi-májkovi-kakasa-bilice-assza-gasparice-pisence”. (5) „Paprikát Szegedrü.” – hátán hozta. Üveges, bádogos Körmendről, meg innen-onnan. Magyarszombatfáról cserepet hoztak. (1,2) Bálizsok, akik olaszok voltak, telázsit hoztak a hátukon, s abból méterruhát árultak. (Egy bálizst leütöttek a ruhájáért egyszer, de a tolvaj meglett.) Az erdélyiek és cigányok ruhával házaltak, néha még ma is jönnek. Köszörűs, edényfoltozó cigányok Körmendről jöttek. (3,4)

b) Honnan jöttek?

Paprikát Szegedrü; üveges, bádogos Körmendről; Magyarszombatfáról cserepet; köszörűs, edényfoltozó cigányok Körmendről; bálizsok olaszok voltak.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

tikász, üveges, bádogos, bálizsok, köszörűs, edényfoltozó.

d) Mit árultak?

Paprikát, cserepet, méterruhát, ruhát,

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1929-ben az iskolakápolnát „Jézus szive” szoborral szentelték fel. Június 29-ét követő vasárnapon ünneplik. Ez a búcsú napja. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használata általános volt. „Gyöngébb fogatosok 2 levelűt, nagyobb gazdák három levelűt használtak. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általánosabb volt. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A nagyobb gazdák: Boros, Simony, Alasztics, Büki géppel, akinek nem volt tehetsége, az kézzel vetett.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Főleg villásat használtak, de előfordult b), c) is. Mindig ezt használták. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 (de néha 17) kévét raktak egy keresztbe. A terméstől függően 5-12 keresztet raktak össze és ez volt egy kepe. Inkább rövid kepéket raktak, hogy villámcsapás esetén kevesebb égjen el. A legfölső kéve volt a „pap”. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót használják. Ld. II.5. Nem kepében, hanem keresztben határozták meg a termést. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A látott csépnyél hossza 160 cm, hadaró 90 cm volt. Kettő ilyet láttam. (3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A géptulajdonos állandó csapatot állított össze, többnyire falubreliekből. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Mindig és mindenki nyársat használt. A munkát csak jó időben végezték. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1940 óta nem termelnek, az 50-es években teljesen megszűnt. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 40-es években kezdődött, a 60-as évektől általános lett. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszálás után szétterítették, megforgatták, ha eső nem esett, csak egyszer, ha megázott, előfordult, hogy ötször-hatszor is.” Ezután boglyába gyűjtötték össze, de ha kevés volt, vagy nem volt elég száraz, petrencébe. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Sárgafűzből fonott „burittóban” (1. rajz). Használata általános volt. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa, iga, vonyófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használtak, „csalit” a neve.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Általános volt a szokás. (1,2,3,4,5)

c) Melyik évszakban?

Gyümölcsösből, erdőből „összegráblálták” a leveleket és mikor kicsire nőtt a gabona, azaz kevés volt az alomszalma, olyankor azt is felhasználták. Begyűjtése ősszel volt, szekérrel hordták be. Tavasszal csak nagy szárazság esetén gyűjtöttek falevelet.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot. Egy ló esetében rúdkarika is volt, hogy könnyebben vezesse a szekeret. Újabban a lovak nyakában lévő szíjjal (nyakló) tartja a szekeret a ló. Előszügynél régen egy karika kapcsolódótt a rúd végéhez. A tartóláncot azért szüntették meg, mert a ló szügyellőjén kiszakasztotta a szerszámbőrt. Korábban csak a fuvarosoknál volt nyakló. A nyakló bőrből készült. (2,3,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsit mindig ló húzza, van ülőkéje. Vásárba, búcsúra, keresztelőre, egyéb ünnepélyes alkalmakra használták. Kocsifajták: sárgakocsi (3-4 volt belőle a faluban, kölcsönözték), hintó vagy fiaker, féderes kocsi. Szekeret ló, de többnyire marha húzza. Személyszállításra nem, csak gazdasági célokra használták. Ülése egy szál deszka. Fajtái: rövidszekér mindennapi használatra. Hosszúszekér (pőreszekér) széna és gabona behordásra. (1,2,3,4,5) „A szekér olyan volt, mint az embernek a viselőruhája.” (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hossza 3 és 5 m között. Csak nyújtott hosszú szekeret használtak, vendégoldalt nem. (1,2,3,4,5) Vendégoldal csak Zsibrik-majorban, uradalmakban volt. (3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd lehántolt, legömbölyített fenyőfa, mely elől lánccal, hátul kötéllel lett leszorítva. Hosszabb volt a szekérnél, akár fél méterrel is, „azon csimballódzkodtak fel”. (1,2,3,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglya. Helyette deszkából készült súbert használtak. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Neve kocsikas. Hátulnyitottat használtak, eleje olyan magas, mint a kocsi.

b) Használtak-e kettőt is?

Burgonya behordásakor egymásba téve kettőt használtak. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, amikor már elvásott a körme, tettek rá „félpatkót”. Főleg tavasszal patkolták, mert télen nagyon megnőtt a körme. Minden befogós állatot, tehenet, ökröt egyaránt patkoltak. (2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőzséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Neee... Nohh... menjetek.

b) terelik jobbra

Hikk

c) és balra

Hakk

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee... Pici nee... Cocám nee... (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi nee... pittyém nee... Pipipipiii... (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén szólítják, pl. Sajó, Pufi, gyere ide! (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt, „tilót”, ami 1 méter hosszú volt (a kendervágó is ilyen volt, csak hosszabb). (1,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusú volt mindenütt. Kivéve a 3. adatközlő, aki 1946-ban egy állót csináltatott magának. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Igen.

a) Hogy hívták ezeket?

Pálmajor, Pálpuszta. (3) „Békavár” gersekarát irányában 1 km-re. 4-5 házból áll. Ezek „lapiházak” voltak. Volt, amelyik leégett, stb. Egy még áll, de nincs karbantartva. Valaha az uraság testvéréé volt, Ausztics Jenőé.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Úgy tudják, hogy a falu mindig ezen a helyen állt. (1,2,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Osvald Béla háza volt az utolsó, nem bontották le, hanem Szombathelyre került a múzeumba kb. 5-6 éve. Utolsó sövényházat 1960-ban bontották le, Simon Gyula háza volt. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstelvezetést fal mellé épített kéménnyel oldották meg. A 30-40-es évektől fogva építenek zárt kéményt. 1971-ben kezdték a régi házakat szétbontani és azok helyett újat építeni. A meglévú pálmajori cselédházak is szabadkéményesek voltak. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mindegyiknek külön-külön a folyosóra, illetve a pitvarra, verandára, veranda készítése előtt a szabadba nyílt az ajtaja. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A legtöbb ház keresztmestergerendás volt. A földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as években, mikor a „füstöskonyhák elvesztek”. „Falhoz rakott sparheltek” voltak ezek. (3) (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1947-48-tól lett általános a tömbház építése. 1930-40-es évektől kezdve nem építenek egysoros házat. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A füstöskonyhából fűtött négyszögletes búboskályhán kívül más kívülről fűtött szobai kályhaféleség nem létezett. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú, 70 cm magasságú padkára. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Egyenes és L alaprajzú pajta volt mindenfelé. Az egyenes pajta volt a gyakoribb. Egyéb formájú pajta nem létezett. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:]]

[[Kategória:]] [[Kategória:]] [[Kategória:]]