Sajtoskál

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Annyit tudnak a község keletkezéséről, hogy régen nem a mai helyén feküdt, hanem valami Pozdomáris-dülőben. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legrégibb családok: Ruprek, Rédecsi, Boros, Horváth, Kiss (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla, hogy nagyobbszámban költöztek el. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A magukéhoz leginkább hasonló falvak: Simaság, Lócs, Nemesládony. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Répcementieknek mondják magukat. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységekről, magukat répcementieknek mondják. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A csepregi bőrgyár hírességéről tudnak. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Egy mondást ismernek a környékről: Lócs, Ság, Kál nem ér annyit, mint egy pipaszár. (1,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni a környékbeli falvakból szoktak: Lócs, Simaság, Iklanberény, Tompaládony, Mesterháza. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben vásárra Sopronba jártak néha, mert itt helyben is volt három vásár. Az egyik Józsefkor, a másik Péter Pálkor, a harmadik pedig karácsonykor.

b) Piacra:

Sárvárra szoktak járni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba a környékre jártak, náluk Péter Pálkor július 29-én volt. (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen munkára az uradalomba szoktak járni, konvenciósok és ún. zsöllérek, akik répát szedtek és fát vágtak. (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nemigen jártak munkára, esetleg a sajtgyárba néhányan. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek a helybeliek eladásra semmit. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

hol

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Az alábbi vándorárusok jártak a faluba: A „zsidisek” bort hoztak Zsidányból, A „paprikások” Hegykőről és Hidegségről és edényfoltozók Sárvárról. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

A „zsidisek” Zsidányból,„paprikások” Hegykőről és Hidegségről, és edényfoltozók Sárvárról. (1,2,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

„zsidisek”, „paprikások”, edényfoltozók

d) Mit árultak?

A „zsidisek” bort.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem foglalkoztak szőlőműveléssel. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetőről tudnak, az egyik Lócs felé ez az új, a másik, a régi a templomnál van. (1,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat nem találtak. (1,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: December 8. Szűz Mária (szeplőtelen fogantatás ünnepe) Július 29. Péter Pál (a falu védőszentje) búcsú is és szentségimádás e napon. Szentségimádás van még Nagyasszonykor és Kisasszonykor. Október 20. Szent Vendel (az állatok védőszentje) (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használták a 2-es és a 3-as boronát is. Használtak faboronát is. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Vetettek kézzel ritkán.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általánosan volt a gép használata. 12-es, de 17-es (soros) gépet is használtak. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a) típusút aratáshoz b) típusút árpához c) típusút lucernához használták (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták ezt a kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt 1 kepe = 30 kereszt (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót csak a keresztek meghatározásánál használták. (1,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 145-150 cm körül volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén összesegítettek egymásnak. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát már eleváterrel hordták kazalba. (1,2, 3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1950 körül szűnt meg teljesen. (1,2,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése kb. 1925 után kezdődött. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: rendre kaszálás, megforgatták, boglákba rakták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt gyékényből készült hátaskosárban („törekes kosár”) hordták be az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vontatószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg. (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit. Csaritnak mondták. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Őszi évszakban.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot, a rajz szerinti a-t vagy elsőt balról. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték azt, amit mezőgazdasági munkák végzésére használtak, tehén és ló is húzhatta. Kocsinak azt nevezték, amit személyszállításra használtak. Ezt csak ló húzta. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 500 cm hosszú volt. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt, de alkalmaztak rudazócsigát is. (1,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája két féle volt: egyenes, enyhén ívelt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Szekérkast csak hátul alkalmaztak. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkoltatni a vonómarhát, a nyári évszakban. Félpatkót tettek a külső körmére. (1,2,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek nevezték. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nye!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hejsz!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót így hivogatják: „coc coc coci ne” (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkoknak mondják: „tyu tyu tyu” vagy „pi pi pi”. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyának azt mondják: „leegyere”. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender termelése nagyon régen megszűnt. Akkoriban tilótípusú törőt alkalmaztak. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[[Kategória:]]

[[Kategória:]] [[Kategória:]]