Ortaháza

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Ortaháza, 1989. július
Adatközlők:	(1.) Vajmai József, 1919. Ortaháza, római katolikus
	(2.)Vajmi Józsefné, 1923. Pördefölde, római katolikus
	(3.) Borosán Ferencné, 1911. Zebecke, római katolikus
	(4.) Bocskor Ferenc, 1900. Ortaháza, római katolikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az adatközlők nem tudtak a falu keletkezéséhez kapcsolódó hagyományról. (1,2,3,4) „A heleseknek (ez göcsejiesen az őslakosokat jelenti, sonkát és búzát kellett adniuk minden évben a papnak. Egyszer egy Devec László nevű ember beregfából sonkát faragott és megfüstölte, és azt adta oda. Tetszett a papnak a tréfa és azóta Ortaházáról nem szedtek sonkát. Ez valóságban megtörtént.” (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu legősibb családai: Cigány, Kovács, Korosa, Parti, Devesz László, Belső Pál. (1,2,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki sem tud arról, hogy újabb családok, vagy más nemzetiségűek települtek volna be nagyobb számba a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Senki sem tud arról, hogy újabb családok, vagy más nemzetiségűek települtek volna be nagyobb számba a faluba. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kanyavar, Dömefölde, Páka, Pördefölde, Ortaháza szorosan összetartoztak, egy helyre jártak vásárra, búcsúba. (2,3,4) Az egyik adatközlő szerint Ortaháza Kisszigettel és Zebeckével hasonló, mert „egy földből valók” (ugyanolyan a termőtalaj, ugyanúgy művelik a földet).

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejhez tartoznak. „De mi ezt nem is szégyelljük.” (1,2,3) Az egyik adatközlő szerint „inkább a kisszigetiek göcsejiek”. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek Göcsejt és az Őrséget említették, mint tájegységet. Göcsej déli határa Kissziget. Az Őrséghez a Lentitől jobbra eső rész, egészen Kőszegig tartozik. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kissziget közelében volt egy kolostor, Rádéházán van egy lovastelep 500-600 lóval, Szentpéterföldén az Eszterházyak vadászkastélya található. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ortaház, korpát ráz. Csukafejű Zebecke. Zebecke hácskus falu. (3) Lóugrató Páka. Hogy mi ezeknek a falucsúfolóknak a pontos jelentése azt nem tudták megmondani a megkérdezettek. (1,2,4) „Göcsej fővárosa Kissziget, aki annak hírét hallja jót nevet. Ezt lehet, hogy azért mondják – meséli az egyik adatközlő – mert a kisszigetiek sok butaságot csináltak pl. árkot ástak, hogy megállítsák a hangot. Ez úgy történt, hogy itt Ortaházán volt egy harang, amit a törökök a patakba dobtak. Na, ezt a harangot Zápola Feri bácsi megtalálta és félreverte. A kisszigetiek meg elhatározták, hogy megállítják a hangot. (Ellentétbe volt a két falu.) Ástak egy árkot, hogy majd abba beleesik a hang és nem tud továbbmenni.” (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Pördefölde, Kissziget, Páka, Dömefölde, Nova, Zebecke, Gutorfölde, -ről házasodtak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Páka (április 10-én, október 10-én), Zalaegerszeg, Nova, Letenye, Pacsa, Lenti, Söjtör, Bak

b) Piacra:

nem jártak, amire szükségük volt megcsinálták maguk, vagy vándorárusoktól vették

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Páka (Szent Péter-Pál napján június 29-én), Nova (Szent István napján augusztus 20-án), Gutorfölde (augusztus 20-án)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Sümeg, Búcsúszentlászló (Nagyasszony napján; csoda történt Szentlászlón: vak kislány elkezdett látni) (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém megyébe mentek 6 hónapra summásnak. Általában családok, rokonok mentek együtt. Pördeföldére a majorba is mentek. Cselédeskedni nem nagyon jártak. 1936-ban Budafapusztára mentek sokan a MAORT-hoz dolgozni (kőolaj). (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide régen nem szoktak munkára járni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, csak maguknak készítettek kocsikasokat, vesszőkosarat stb. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

maguknak igen

b) vesszőkosarakat

maguknak igen

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán és Veleméren készült cserépedényeket használtak, amelyeket a gerencsérek árultak búzáért, babért. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A licsések licsit, a gerencsérek cserépedényeket, a bosnyákok („Olcsó Jancsi”) borotvát, pántlikát, mindenfélét árultak. Jártak még ablakos tótok, drótos tótok, a Felvidékről, edényfoltozó és köszörűs cigányok. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Felvidékről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

licsés, gerencsér, bosnyákok ("Olcsó Jancsi"), ablakos tótok, drótos tótok, edényfoltozók, köszörűsök

d) Mit árultak?

licsi, cserépedények, borotva, pántlika

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen a falu határában volt szőlő, emléke az ottani erdő nevében őrződött meg: Pincehegyhát. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Ma a pákai, dömeföldi, gutorföldi, tófeji, kányavári határban van az ortaháziaknak szőlőjük. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője volt és van a falunak az alsó (déli) határban. (1,2,3,4

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem tudnak olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek volna elő emberi csontok.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy a falunak lettek volna fogadott ünnepei. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kétlevelű vasboronát használtak egymáshoz erősítve a két világháború között (általános). (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Parti Jánosnak volt vetőgépe a két világháború között. Nem is igen kérték kölcsön mások, inkább kézzel szerettek vetni. (1,2,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak (c), aminek a neve „kanász” vagy „bibajti”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején búzából is, rozsból is 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-es alapú keresztet raktak a felső kévét „papnak” nevezték. 8-10 keresztet (hogy egy szekér rakomány legyen) rakták összekapcsolva a mezőn és ennek „kepe” volt a neve. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Pontosan nem meghatározott számú összerakott keresztre használták a kepe szót. A kereszt és nem a kepe kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A megkérdezettek szerint 160-170 cm hosszú volt a csép nyele. (Hossza attól is függött milyen magas ember használta.) Mivel csépet nem találtam, saját méréssel nem tudtam ellenőrízni az adatokat. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között, gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat (18-20 főt) a rokonság, szomszédság köréből. Az összeállított csapatot kalákának nevezték. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát „petrencehordó rúddal” hordták kazalba 1930 körül. (1,2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es években a TSZ alakulása után szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1925-ben Parti János mintagazda mutatta be hogyan kell a burgonyát eke után vetni. Utána fokozatosan kezdett általánossá válni ez a vetési mód. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: a széna a renden száradt, egyszer (ha esett többször) forgatták, boglyába rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

„Köcölében”, „fűhordó ruhában” hordták a napi szálastakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n.a.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A megkérdezettek csak az igaszeget nevezték meg (c). (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ritkán használtak (ha igen akkor tavasszal) almozáshoz faleveleket. (1,2,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

tavasszal

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál 1930 körül. Nyaklót nem használtak. (1,2,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi: könnyebb volt szebb volt, mint a szekér, lovat fogtak elé, misére, búcsúba, vásárba jártak vele. A szekér: tehenet, lovat fogtak elé, a mezőgazdasági munkában használták. (1,2,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Nyújtott hosszú szekeret (5 m) használtak gabona és szénaszállításhoz. Vendégoldalt nem alkalmaztak. (1,2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szekér hátulján a nyomórúdat kötéllel szorították le. Más eszközt nem használtak erre a célra. (1,2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak két szekérkast egybetéve. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem volt általános, de volt, aki patkoltatta a vonómarhát, hogy ne vásson el a körme. „Félpatkót használtak erre a célra. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

jobbra: Hik, hok!

c) és balra

balra: Hojde! A becce „böcce” nevet borjúra, illetve buta gyerekre használták. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne. (1,2,3,4)