Szilvágy

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. december
Adatközlők:	(1.) Bécs Géza (1922), Szilvágy, római katolikus
	(2.) Lukács Antal (1911), Szilvágy, római katolikus (3.) Lukács Antalné sz. Lukács Hermin (1919), Szilvágy, római katolikus
Gyűjtötte:	Pásztori Gyuláné
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szilv%C3%A1gy
weboldal:	http://www.szilvagy.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A törökök feldúlták a falut és a nép ide menekült a nádas-vizes völgybe. Előtte két részben állt a falu a dombon. Középen volt egy templom, aminek az alapja még ma is megtalálható. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Régi családok: Bécs, Lukács, Horváth, Sós, Gerencsér. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban más nemzetiségű nincs, bevándorlás nem volt. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból elköltöztek volna. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Pajszeg felé orientált a község. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut Göcsej tájegységbe sorolják. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetésből Gáborjánházát és Szijjártóházát ismerik. Őrségből Őriszentpétert ismerik. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Novát a templomáról ismerik, Lentit a várról. (2,3) Nemesnép a fazekasokról híres. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Igen. A Szilvágyiakat kányáknak hívták. Őseik, akik madarászok voltak, leszedték a kánya fiát. Vásárban nadrágot loptak az idenősültek, és elnevezték őket „szilvágyi nadrágszaggatóknak”. (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, házasodtak Pajszegről (Göcsej). (2,3) Házasodtak Pórszombatról és Zalabaksáról. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra Csesztregre, Novára, Zalabaksára, Zalalövőre és Zalaegerszegre jártak.

b) Piacra:

Piacra Zalaegerszegre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra Vasvárra jártak Nagyasszonykor augusztus 15-én, és Búcsúszentlászlóra Kisasszonykor szeptember 8-án.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely Vasvár, Csatár és Búcsúszentlászló volt. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak Baranyába, cselédnek Zalabaksára, alkalmi munkára Pusztaapátiba jártak. (1) Summásnak Baranyába, Somogy, Tolna, Fejér megyébe jártak.(2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem. Favágók szoktak jönni télen. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek eladásra, csak saját felhasználásra. (1,2,3)

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségből hozták a cserépedényeket. (Nemesnép, Velemér, Nagyszombatfa). Szekerekről árulták helyben. (Egyszer töltve, kétszer töltve stb.) „Fazekat, kislábast, nagylábast” kiabáltak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Kislengyelből jött a drótozó, fótozó Melina János. (2,3) Üvegesek, vándorórások, meszesek, vándorköszörűs, edényfoltozók, fazekasok jöttek. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Kislengyelből.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótozó, fótozó, üvegesek, vándorórások, meszesek, vándorköszörűs, edényfoltozók, fazekasok.

d) Mit árultak?

Üveget, meszet, cserépedényt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Igen, voltak szőlőik a novai hegyen, Makkos hegyen, és a salomfai hegyen. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Temetőről egy régiről és a mairól tudnak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

12 szombati ünnep volt, később felezték 1920-22 körül. Az 1930-as évek elején eltörölték a másik felét is. Helyette búcsút fogadtak július elejébe, de a részes aratásba bele esett, sok embernek el kellett menni, ezért előbbre hozták május utolsó vasárnapjráa. 1962-től még egy búcsút tartanak az iskolaavatás emlékére. (2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, de csak faboronát. Vasborona 1936-ban volt 2 db, azaz egy pár vasborona, amit Lukács Antal kovács csinált. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek, mert vetőgép nem volt. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgép nem volt.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Igen, villás és takarítófás (hajmók) kaszacsapót. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem, csak hegyes, gömbölyű végűt használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt egy kereszt. 3-6 keresztet raktak egybe, és ezt kepének nevezték. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Keresztet használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-160 cm volt, a hadaró egy méter körüli volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépész és az etető állandó volt, ezenkívül a többiek kölcsönösök voltak (szomszéd, rokon, koma). (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 3 m hosszú rudakon hordták kazalba. Utána villára bökték és így tették fel a kazalra. Elevátor nem volt. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem sokan termeltek. 1945 után már nem volt. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése az 1955-56-os években lett általános. (2,3)

A burgonya eke után való vetése az 1940-es évektől lett általános. (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszálták a rendet, elhintették, utána forgatták, petrencébe rakták, majd újból szétrakták ágyalásba, az ágylást forgatták, baglába rakták és hazavitték. (Boglya nagyobb, mint a petrence.) (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt az istállóba nagyméretű kosárban hordták. (1)

A napi száraztakarmányt az istállóba szénás ruhával (köcölle, párfödél) hordták. (2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Az igánál az iga felső fájának neve: igavonó. (1)

Az igánál az iga felső fájának neve: igavonó. (2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

A rudat rögzítő szeg neve: guzs. (1)

A rudat rögzítő szeg neve: igaszeg. (2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A külső szeget igaszegnek hívták. (1)

A külső szeget igaszegnek hívták, illetve igabőfának. (2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Október végén. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, használtak. (2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített volt a régebbi. (1)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték azt, amikor a teherhordó tengelysúly 40 kg fölött volt. Kocsinak a személyszállítót nevezték, ahol a tengelysúly 30 kg volt. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

1 sükk kb. 30-32 cm volt. Becsukott ököl és kinyújtott hüvelyk ujjak egymásnak szembe fordítva. Vendégoldalt nem használtak.(1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

n.a.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Volt saroglya, az első alacsonyabb volt, de mindkettő ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas eleje egyenes volt, az oldala követte a szekér formáját.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Tehenet szokták patkolni nyáron, ökör nem volt a faluban. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

A befogott marhát „ne” szóval indítják,

b) terelik jobbra

Jobbra „hikk” szóval terelik.

c) és balra

Balra „hokk” szóval terelik.

(Böcce-kisborjú) (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót „coccám ne-ne” szavakkal hívogatják. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyukot „ne-ne, pi-pi ne, pizse-ne”, este: „héba-héba” szavakkal hívogatják. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát „gyere ide” szavakkal és a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez kendervágót, tilót és gerebent használtak. (1,2,3) Lentörőt használtak a magjához. (2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1) Fekvő rokkát használtak. (2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.