Szergény
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1989. augusztus |
Adatközlők: | (1.) Molnár Sándor, 1924. Szergény, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 14. |
(2.) Molnár Sándorné Kovács Julianna, 1925. Szergény, evangélikus, Szergény Kolozsvári u. 14.
(3.) Csigi Gyuláné Németh Julianna, 1921. Hőgyész, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 13. (4.) Csigi Gyula, 1923. Szergény, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 13. (5.) László Lajosné Balogh Rozália, 1913. Duka, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 60. | |
Gyűjtötte: | Joó Emese |
Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerg%C3%A9ny |
weboldal: | http://www.szergeny.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Magasi és Szergény között található egy kőfejtő, ott telepedett le annak idjeén egy Szerg nevű vitéz. Az ő neve után lett a falu Szergény. Volt ott egy vár, ennek bizonyítéka, hogy téglák kerültek elő. A falu eredetileg nem a mai helyén volt, itt a Marcal árterülete volt, a falu a mellett, helyezkedett el. A falut a Marcal által keletkezett mocsárvidék tartotta el. A tatárjáráskor bemenekült a falu a védelmet jelentő mocsárba, az iszapon, nádon, cserfa rönkökön jártak át. Maguk után felszedték a cölöpöket, így üldözőik benn vesztek a mocsárban. A falu ezen régi része az Oszeg, ahol egyrészt a rönkök maradványait, másrészt emberi csontokat, azaz, a régi temető maradványait találták meg. (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családai: László, Kovács, Molnár, Bodor, Somogyi, ezeken kívül még régiek: Szabó, Búzás, Piri, Bokányi, Lénárd, Szivós, Németh, Kiss, Elek, Illés, Papp, Somlai, Horváth, Fodor, Nagy, Erdélyi. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem települtek be. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nem költöztek el nagyobb számban, kivéve akik az I. világháború előtt kivándoroltak Amerikába. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem tartják magukat egyik faluhoz sem hasonlónak. Megemlítették, hogy Magasival volt régen szorosabb a kapcsolat a közös jegyzőség miatt, valamint Marcalgergelyivel, mivel közös volt a gyülekezetük. (1,2,3,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Marcalvölgye legrégibb települése, de a Kemenesaljába is beletartozik. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységek: Marcalvölgye, Rábamente (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek: Pápa: református gimnázium, Eszterházy kastély Celldömölk: Mária kegyhely, temploma híres és a templomi körmenet búcsúkor Alsósághoz tartozó Sághegy: Trianoni kereszt (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Falucsúfolók: Magasiba döglött liba, szádon folyjon le a zsírja! Hőgyész, Gencs Isten ments! Szergény, Magasi, Isten valaki. Szergény, Szergény, szegény Szergény, miért vagy te ilyen szegény? Gazt vetettek, arattok, papotoknak is gazt adtok, magatok is gazok vagytok! Szergény és Gergelyi kobakoknak csúfolta egymást. (1,2,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Kevesen házasodtak régen más falvakból, főként helybelit vettek el. Magasiból, Hőgyészről, Gergelyiből, Alsóságról hoztak párt. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra Celldömölkre jártak havonta egyszer csütörtökön, Pápára havonta egyszer, valamint Jánosházára, Devecserbe, Somlóvásárhelyre.
b) Piacra:
Piacra Pápára pénteken és kedden, Cellbe csütörtökön jártak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúba ritkán jártak a szergényiek, inkább a legények mentek el néha Magasiba vagy máshova a környékre, főként rokonokhoz.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáró helyre csak a katolikusok mentek el: Cellbe. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból munkára nem igen jártak el, mivel volt helyben uradalom. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A helyi uradalomba jöttek dolgozni tavasztól aBalatonfelvidékről, Szentgotthárd, Körmend tájékáról. Őszig maradtak. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A helybeliek nem készítettek eladásra semmit, önellátásra termeltek.
a) kocsikasokat
Nem.
b) vesszőkosarakat
Nem.
c) szalmafonatú edényeket
Nem.
d) szövőbordát
Nem.
e) favillát
Nem.
f) fagereblyét
Nem.
g) faboronát
Nem.
h) egyebet?
Nem.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Ami kellett az vásárokon vették Cellben, Pápán. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskeváron és az Őrségben készített cserépedényeket használtak. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok: bosnyákok kést, borotvát árultak, paprikások jöttek az Alföldről, Kalocsáról, meszesek Ugodról, faszerszámárusok Ugodról, a Bakonyból (favillát, gereblyét árultak), sonkolyosok köszörűkövet árultak (1,2). Edényfoltozó (drótostót) cigányok és magyarok is a Felvidékről, cserepes, fazekas Zalából, Tüskevárból, zsomborosok jöttek Kemenesszentpéterről, Pápócról. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Alföldről, Kalocsáról, Ugodról, Felvidékről, Zalából, Tüskevárból, Kemenesszentpéterről, Pápócról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszámárusok, sonkolyosok, edényfoltozók, cserepesek, fazekasok, zsomborosok.
d) Mit árultak?
Kést, borotvát, paprikát, meszet, favillát, gereblyét, köszörűkövet, cserepet, cserépedényeket,
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőjük a helybeli szőlőhegyen volt, máshol nem.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt is csak szergényieknek. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Ma csak egy temető van, de tudnak egy régi temetőről is a falu Ószegi részében volt.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Az egész falu területén nagy számban kerültek elő emberi és lócsontok is a vízvezeték ásásakor. (1,2,3,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két háború között ritkán és kevesen használtak 2-3 levelű boronát. A többség 1 db vasfogú faboronát használt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két háború között a közepes gazdaságokban eleinte inkább kézzel vetettek. Kézzel vetéskor nyakba akasztott gazhordó ruhából vetettek, a bal kézre tekerték, és a jobbal minden lépésre vetettek. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak a 30-as évek felé vetettek többen géppel.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A többség gereblyés kaszacsapót használt (kaszagrábla). (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak a faluban nyílással ellátott kévekötő fát. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején 20-34 kévét raktak egy keresztbe. (10-17 kéve volt egy láb.) Az egyéni gazdálkodóknál inkább a nagyobb kereszt volt. 3-8-10 keresztet raktak egybe egy kepébe. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepét nem használták a termés mennyiségének meghatározására, hanem a keresztet igen. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 145 cm volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két háború között a gépi cséplésnél állandó csapat járt a géppel. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát az uradalmakban elevátorral, az egyéni gazdák nyárssal hordták kazalba, a szalma a fejen volt. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdina termesztés Szergényben sohasem volt, kivételesen egyesek a gazdagabbak közül takarmánynak termesztették, de elvétve. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése a 30-as évektől általános. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát lekaszálás után egyszer mindig megforgatták, az időjárástól függően többször is. Begyűjtés előtt „megbörzögették”, meglazították, szétszórták, hogy jobban száradjon. Összehajtották egy vastag rendbe: ez a sodrás, petrencébe (baglyába) hordták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból az istállóba a napi száraztakarmányt nagy, szénahordó kosárban hordták (törekes kosár). (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg, igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg, igaszeg
Az igabéfát percszeg rögzítette, az alsó fa az igaófa. (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használtak.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Almozáshoz csak néha, a szegények használtak falevelet (csalitot). (1,2,3,4)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál régen alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Nyaklót csak újabban alkalmaznak.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
A nyaklót a kupecektől, kocsisoktól vették át. (1,2,3,4)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: szarvasmarha húzta, takarmány szállítására használták. A kocsiénál rövidebb rúdszárnya volt. Az eleje deszkázott volt. Lovaskocsi: hosszabb rúdszárnya volt a kocsiénál, lovak húzták, elől üléses volt, nem szállításra, hanem ünnepekkor, látogatáskor használták, díszes, könnyű volt, a parádésabbat csézának hívták. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér: hosszúszekér 4,5-5 m. Vendégoldal régen nem volt, később az uradalomban használtak. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúdat a szekér hátulján rudazókötéllel szorították le. Ez két ágú kötél volt, a szekéroldalhoz kötötték, egy szeg akadályozta meg, hogy le ne csússzon. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Szekérkast ritkán használtak, ha igen általában egyet. Akinek nem volt csézája (parádés kocsija) az szekérkast tett a szekerébe. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Általában egyet.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát csak szükség szerint patkoltatták, azt, amelyiknek elvásott a körme. A vonómarha csak félpatkót kapott, vásott keréksínből csinálta a kovács. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, ne! ...... (nevét)
b) terelik jobbra
csáli (de)
c) és balra
balra: nejde (hajsz)
Becce: a kisborjú és más kis háziállatok neve. (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznó hivogatása: koca ne! coca ne! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúk hivogatása: tyutyutyutyu! ne ne tyutyum ne! (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutya hivogatása: gyere le! (nevét) le! esz le! eszisz le! szisz le! (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez nagy durva tiló típusú törőt használtak, „kendervágót”. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.