Szepetnek

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1993. június
Adatközlők:	(1.) Muik Andrásné, 1920. Szepetnek, római katolikus
	(2.) Lichtnekker András, 1907. Szepetnek, római katolikus (3.) Tarabó Gergelyné, 1916. Szepetnek, evangélikus
Gyűjtötte:	Valcsev Vivien
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szepetnek
weboldal:	http://szepetnek.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről érdemleges hagyomány nem került elő. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Szantner, Unger, Földes, Muik, Lichtnekker, Fejfer, Jáni, Támeder, Czelhoffer. A faluban németek éltek. 1945 után kitelepítették a németeket és a helyükre volt majorsági cselédek költöztek. Csak pár német család maradt a faluban, később néhányan visszaköltöztek. (Jelenleg kb. 30 család.) 1930-32-ben a közeli erdőben élő cigányokat a hatóságok a faluba telepítették, hogy a falubeliek „megneveljék” őket. 1990-ben három magyar család költözött be Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és Ungvárról. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba valamikor német telepesek telepedtek le. 1930-32-ben a közeli erdőben élő cigányok költöztek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A németek 1944-45-ben költöztek el a faluból, a gazdag parasztokat az Alföldre integrálták. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Sormás, Eszteregnye, Rigyác hasonlítanak leginkább a faluhoz, de nem tudták megindokolni miért. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe, vidékbe. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek nem tudtak semmilyen közeli tájegységről, csoportról. Egyik adatközlő említette a muramenti horvátokat. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Letenyét említették, mint híres községet. Arról nevezetes, hogy faluból város lett. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A helybelieket hénceknek csúfolták. A szepetnekiek az eszteregnyeieket mukucsnak, a sormásiakat verebeknek, a bajcsaiakat gyökereknek, a kiskanizsaiakat sáskáknak csúfolták. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régen csak egymás között házasodtak, hogy a birtok és a vagyon egybemaradjon. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kanizsára (nagyvásár minden hónap első keddjén volt), Becsehelyre, Letenyére.

b) Piacra:

Kanizsára.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Eszteregnyére, Rigyácra (Szent Anna nap), Sormásra (Szent Rók nap).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriacellre (június 19.), Homokkomáromba (Szent Félix, Pünkösd, Kisasszony), Búcsúszentlászlóra, Vidócra. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból ritkán jártak el máshova dolgozni, mert gazdagok voltak. Esetleg a falu határában lévő uradalmakba Bánfára, Gyótára jártak részaratásra. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide sem jöttek más falvakból dolgozni, esetleg aratáskor jött kevés horvát. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A helybeliek farokkát készítettek eladásra.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Minden egyéb eszközt Kanizsán vásárolták. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vas megyéből és az Alföldről jártak fazekasok. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok jártak a faluba Vas megyéből és az Alföldről 1945-ig. Meszesek még most is járnak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Vas megyéből, Alföldről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Fazekasok, meszesek.

d) Mit árultak?

Cserépedényeket, meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Eszteregnye, Homokkomárom, Rigyác és Becsehely határában volt még szőlője.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A szepetneki hegyen kevés kanizsainak és sok bajcsainak volt szőlője. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában két temető van, egy evangélikus (német) és egy katolikus.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A határban nem kerültek elő nagyobb számban emberi csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy voltak-e a falunak fogadott ünnepei. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között általános volt 2-3 borona használata egymáshoz rögzítve. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között a szegényebbek kézzel vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között a gazdagabbak géppel vetettek. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak, amit takarónak neveztek. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak a faluban lyukas kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak egy keresztbe, 3-5-10 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn. Ezt kepesornak hívták. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztet nevezték kepének. Használták mennyiség megjelölésére is a szót. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm-nél hosszabb volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat a szomszédok, barátok köréből. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát vízszintes rudakon, 1935-től a gazdagabbak elevátorral hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945-ben szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1915-ben már általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétterítve egyszer, kétszer forgatták, petrencébe majd baglába gyűjtötték a szénát. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Lepedővel hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Az iga felső fájának a neve igafa.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

A rudat rögzítő szög neve rúdszeg.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A külső szegek neve igaszeg. (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ritkán használtak almozáshoz falevelet.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ha nem volt elég szalma falevelet raktak az állatok alá télen vagy tavasszal. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül nyaklót használtak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehenek, a kocsit lovak vontatták. De itt inkább kocsinak nevezték a szekeret is. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4 m hosszú volt. A vendégoldalt az uradalmakban használták, a parasztok inkább a hosszúkocsit használták. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához hátul rudazókötelet használtak. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája a „srágla” enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A kocsikas egyik rövid oldala zárt volt.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt egybetéve. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem szokták patkolni a vonómarhát. Levágták a körmét ha puha volt. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve zséter vagy fejőke. (Mindkét elnevezést használták.) (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne + a marha neve

b) terelik jobbra

Ho! Hik! Hok!

c) és balra

Hi! Csáli!

Beccének a borjút hívták. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne... (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi... (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát névről hivogatják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tiló típusú törőt, kendervágót és kendertilolót használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. Egyik adatközlőm szerint használtak álló rokkát is, amikor angóra nyúl szőréből szőttek. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.