Felsőjánosfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Felsőjánosfa, 1990. augusztus
Adatközlők:	(1.) Tóth Gyuláné, 60 év körüli, katolikus
	(2.) Tóth Gyula, 65 év körüli, katolikus
	(3.) Bischof Istvánné, 1902.
	(4.) Bischof Lászlóné, 50 év körüli
	(5.) Pomper Gyuláné, 60 év körüli
Gyűjtötte:	Radnóti Márta
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91j%C3%A1nosfa
weboldal:	http://www.felsojanosfa.hu/pages/telepules_al.aspx?id=1524294

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu régen major volt 2 házzal, gazdalakással. Onnan nőtt ki a falu. A major a Sigray gróf tulajdona volt (kb. 60 kat. hold), 12 cseléd és egy gazdatiszt dolgozott a majorban. Régen csak Jánosfának nevezték. (1,2,3,4,5) A falu Alsójánosfa nevű párja Szlovéniában van. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Pomper, Szakter, Bischof (németek a múlt század vége felé települtek be). (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Igen, svábok települtek be a faluba. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környékbeli falvak mind hasonlóak, szerekből állnak. (1,2,5) Konkrét falut nem tudtak mondani. (3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrség határán van. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, ide tartozik pl. Őriszentpéter, Velemér, Pankasz, Magyarszombatfa. Hegyhát és Göcsej is szinte már itt van a falu határába. Kicsit messzebb a határnál van a Vendvidék. (1,2,3,4,5) A Hetés is itt van nem messze. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalalövő, itt voltak a vásárok és a piac. Csatár, itt volt a búcsú. (1,2) Őrimagyarósd itt is volt búcsú. (3) Nem tudnak híres falvakról. (4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A szalafőiek egyszer keresztbe vitték a fát az erdőben, így az mindig fennakadt a fákon és bokrokon. A vasaljaiak egyszer egy rossz díványt vittek ki az erdőbe. Nagyon rossz idő volt, a szél fújta az ágy rúgóit. Megijedtek, s futottak az erdőből a bíróhoz: – Medve van a határba! A bíró elment az erdőbe, s látta, hogy ez csak a divány rugóinak a hangja volt. Jót nevettek a dolgon. (1,2) A gersei legények elmentek egyszer egy másik falu báljára, s ott elkezdtek verekedni, megszégyenítették a falu legényeit, azzal, hogy bevezettek egy szamarat a bálba. Azóta hívják őket „gersei ördögöknek”. (3) Nem tudnak ilyen történeteket. (4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak. A környékbeli falvakból, városokból, vagy akár messzebbről is (pl. Őrimogyorósd). (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövőre: állat, ruha stb. vásárra évente négyszer.

b) Piacra:

Zalalövőre minden kedden (állatokat is árultak).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluban Péter-Pálkor van a búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatár (Mária búcsú szeptember közepén). (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régen a cselédek a majorban dolgoztak. Summások is jártak ki Dinnyésre, Pusztabenyérre. A cselédek, férfikak, nők egyaránt a földeken dolgoztak (kévét kötöttek, kepét hordtak, befogták az ökröket, stb.) (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem nagyon jártak dolgozni, inkább innen jártak el. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Vesszőkosarakat (silingákat) készítettek eladásra is (szakajtóvéka vagy zsombor). A favillát és a faboronát Szenterzsébetről hozták. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nagyrákos, Pankasz, Velemér (Varga Sándor). (1,2,3,4,5)

1.16.

Jártak meszesek, köcsögösök, favilla árusok Kondorfáról (Kósa Dezső), cigány edényfoltozók Rimányból. Kránicok Kisrákosból nem jártak ide. (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a Pacsa hegyen voltak szőlőik (400-1000 öl nagyságúak). A helyi szőlőhegyen a helybelieken kívül főleg a zalalövőieknek volt szőlője. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban egy temető van. Előkerült csontokról nem tudnak. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egyszer május 24-én a jég elverte a termést, ezen a napon megfogadták, hogy nem dolgoznak. (1) Június 2-án Sarlós Boldogasszony napján nem dolgoztak, nehogy a jég és a villám tönkretegye a termést. (3,4) Jégeső, jégverés ellen Szent Jakab körül megfogadták, hogy nem dolgoznak. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronát használtak vasfoggal, általában csak egyet. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Kb. 1920 óta a jobb gazdáknál már használtak vetőgépet. A szegényember kézzel vetett. A két világháború között még nem volt olyan általános a vetőgép használata. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A kévekötőfán volt lyuk, de nem a sarlóba, hanem a derékszíjba rakták. (1,2,5) Valószínű, hogy volt lyuk, de nem biztosak benne, hogy mire szolgált. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 vagy 21 kévét szoktak keresztbe rakni. A 17., illetve a 21. kéve a papkéve, ez védi a keresztet az esőtől. 10-12 keresztet raktak egymásba, az összerakott keresztet kepének hívják. Sokszor a villámcsapástól félve csak 5-6 keresztet raktak egymásba. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, meghatározatlan számú összerakott keresztet jelent. Mértékegységként nem használják. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Kb. 2 méter hosszú. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőbanda az összegyűlt barátokból, rokonokból, komákból, sógorokból, szomszédokból állt. Általában minden évben ugyanaz a csapat állt össze. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal, vagy villával (3 ágú). (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

„Mióta az oroszok bejöttek az sem terem, mert az idő azóta rossz.” (1) Amióta nem olyan sovány a föld, a hajdina nem terem. Kb. 30 éve. (2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Emlékezetük óta eke után, barázdába vetették a burgonyát. A szülők régen még kapával ültettek. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát szétterítették, száraz időben kb. kétszer, esős időben minden eső után forgatták. Akkor lehetett kazalba rakni mikor jó „zörgős” volt. Meg kellett csavarni két kézzel, s ha széttörött, akkor már eléggé megszáradt. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával (3, illetve 4 ágú). (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az iga vagy járom másik elnevezése: tézsula (1)

a) az iga felső fájának nevét:

a) szekérrúd (1), nincs külön neve (2,3,4,5)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) nincs külön neve

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

Régen sokan használták, ha elfogyott a szalma, főleg a szegényebbek. (1,2,3,4,5)

2.16.

Nyaklót használtak, bőrből volt, ehhez csatolták a tartóláncot. A bőrt és a tartóláncot karika kapcsolta össze. (1,2) Nyaklót használtak. (3,4,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret teherhordásra használták. Kocsija vagy hintója általában csak a gazdagabbaknak volt, személyszállításra használták főleg ünnepnapokon. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szekér hosszúoldallal együtt kb. 4 méter. Sokszor a hosszúoldalt és a vendégoldalt együtt használták, ha apró volt a szalma. Talán a hosszúoldal az elterjedtebb és a régebbi. Ezt említették mindig először. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához láncot és kötelet használtak. Hátul volt a kötél, elől a lánc. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája gömbölyű. (1,2) A saroglya ívelt. (3,4,5)

2.21.

Kocsikas formája (rajz). (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták, általában tavasszal, trágyahordáskor. A bazaltkő sokszor megsértette az állatk talpát, ezért befogás előtt patkoltatták őket. Teheneket is patkoltak tavasszal. (1,2,5) Nem emlékeznek rá, hogy tehenet patkoltak volna. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Neee... (+ ostor)

b) terelik jobbra

b) jobbra: Hik!

c) és balra

   balra: Hok! c) Haheee... (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocane, cocane... (1,2,3,4,5) Hücsbe, hücsbe... (behajtás a helyére) (1)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipine, pipine... (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén vagy füttyszóval. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,2,3,4,5)

2.29.

Álló és fekvő rokkát is használtak. (1,2,3,4,5) Gyapjú fonására állórokkát, kender fonására fekvő rokkát használtak. (1)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu 4 különálló szerből áll: Hadaszer, Pomperszer, Főszer, Lakiszer. A szerek az ott letelepedett őslakosokról kapták a nevüket. (1,2,3,4,5)