Egervár

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Egervár, 1986. november
Adatközlők:	(1.) Zuggó Sándorné Zsigrai Erzsébet, 1905. katolikus
	(2.) Gál Imréné Horváth Terézia, 1901. katolikus
	(3.) Fülöp Józsefné Kovács Erzsébet, 1910. katolikus
Gyűjtötte:	Boronyák Ferencné
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Egerv%C3%A1r
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,3) Régen csak a templomig voltak házak. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mazzag, Gál, Péter, Rákóczi, Mátai. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nemzetiségiek a faluba nem települtek be. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt jellemző, hogy a faluból nagyobb számban elköltöztek volna, esetleg csak fiatalok, azok is a szomszédos városokban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Saját falujukat nem hasonlítják más faluval. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik bele más tájegységbe, népcsoportba. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységről, csoportokról nem tudnak. (1,3) Csak közelebbi vidékről tud, pl. Vasvár, Gősfa. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem ismernek híres községeket. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nincs tudomásuk róla, hogy a falut valamikor csúfolták volna. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Gyakori volt, hogy más falvakból házasodtak. (2,3) Sok esetben szomszédos faluból kötöttek házasságot, Gősfa, Győrvár, Vasvár. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

A faluból leggyakrabban búcsúba jártak, Vasvárra, Szentlászlóra. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból nem jártak el dolgozni, mert volt munka bőven helyben is. (1) Az uradalom földjére summásnak, cselédnek mentek el. (2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Főleg mezőgazdasági munkára jöttek a szomszédos faluból. A mozgás mértékét nem lehetett megállapítani, mert ez idénymunka volt. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek eladásra nem készítettek vesszőkosarat, edényeket, stb. (1,2) Eladásra vesszőkosarat készítettek. (3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Csak boltban vásárolt cserépedényeket használtak. A készítés helyét nem tudták. (1,2,3)

1.16.

A faluba köszörűsök, fazekasok, meszesek jártak. (2,3) Lakhegyről (Zinger nevű fűszerárus járt a faluba). (1)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Gősfán, Lakhegyen volt nagyobb szőlőbirtokuk. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Kb. 20-25 évvel ezelőtt emberi csontokat találtak a templom körül. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepe a falunak nem volt. (1,3) Régen, egy alkalommal elverte a jég a termést, és ezt a napot Sarlós Boldogasszonynak nevezték el. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Először ritkábban használtak boronát, később egyre gyakrabban. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Közepes gazdaságokban a gabonát főleg kézzel vetették. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót használtak, de az időpontot nem tudta megadni az adatközlő. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

A faluba használtak kévekötő fát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

5-6 keresztet raktak össze egy sorba, ennek a neve: kepe. (2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe a tarlón a learatott gabona összerakva. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 150-170 cm hosszú volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A II. világháború alatt a cséplőgéphez a gazda biztosította a munkásokat. (1,3) Állandó munkacsapat járt dolgozni. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése a II. világháború után szűnt meg. (1,2) Az 1960-as években fejezték be a termelését végleg. (3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1965-70-es években lett általános a burgonya barázdába történő vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenetének első szakasza, kaszával rendbe vágták a füvet, megszárították, és kb. 2-szer forgatták, utána újból rendbe forgatták. Petrencébe rakták 3-4 m-es távolságba. Majd hazaszállították és boglyába rakták össze. (2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A takarmányt az istállóba vasvillával, srágon hordták. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) igaszög (2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Nem ismerték a fogalmakat. (1,3)

2.15.

Ha nem volt szalma, akkor használták almozáshoz a fák leveleit, általában ősszel. (1,2,3)

2.16.

Az 1930-as években használtak tartóláncot. (2)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér munkaeszköz volt, főleg termény elszállításra használták, a kocsi parádézást szolgált. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rúd hosszúsága egyforma volt. A szekér hossza attól függött milyen volt az áru. Ha sok volt a szekér tartalma, meghosszabbították a hosszát. (2) A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3,5 m. (3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúdat a rúd végére erősített lánccal szorították le. (2) Ugyanezt a műveletet kötéllel végezték el. (3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén gömbölyített. (1) A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt. (2)

2.21.

A vesszőből készült szekérkas formáját nem ismerték. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát nagyon ritkán szoktak patkolni, csak akkor, ha letörött a körme. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)