Kerecseny

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. szeptember
Adatközlők:	(1.) Harsány József, 1907. Dióskál, római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50.
	(2.) Tóth Ferencné Harsány Anna, 1933. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50.
	(3.) Tóth Ferenc, 1930. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50.
	(4.) Horváth Lajos, 1913. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 20.
Gyűjtötte:	Szabó Zoltán, Juhász Katalin
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerecseny
weboldal:	http://www.kerecseny.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A temetőben sok „műemlék” van. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kiss, Both, Keglovits, Horvát, Herceg, Kovács. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A háború után Jakabfa majorból költöztek be magyarok, 20 éve megjelentek a cigányok. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A háború után sok fiatal a városba költözött: Zalaegerszegre, Nagykanizsára. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Orosztony, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A „Gudorvőgy” volt a leggazdagabb. (2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalavár az apátságáról híres. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Orosztony, Nagybakónak, Kilimán, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kanizsa, Pacsa, Kiskomárom, Gelse, Zalavár

b) Piacra:

Nemigen jártak, legfeljebb Kanizsára a háború előtt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rokonokhoz a közeli községekbe.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak eljártak a fiatalok Fejér megyébe, Vas megyébe vagy cselédeskedni városba, másik faluba. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A Darvalits urasághoz jöttek summások. A „horvátságból” vendek is. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Legtöbben csak saját használatra készítettek ilyesmit.

a) kocsikasokat

Egy ember volt a faluban, aki eladásra is csinált kocsikasokat, s egyebeket. (1,2,3,4)

b) vesszőkosarakat

Csak saját használatra.

c) szalmafonatú edényeket

Csak saját használatra.

d) szövőbordát

Csak saját használatra.

e) favillát

Csak saját használatra.

f) fagereblyét

Csak saját használatra.

g) faboronát

Csak saját használatra.

h) egyebet?

Csak saját használatra.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümeg vidékéről jártak gelencsérek. Azoktól vásároltak. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek Sümegről, bosnyákok búcsúkor (borotvát árultak), edényfoltozó, köszörűs, néha halárus Zalavárból, Szabarból. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zalavárból, Szabarból.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok,meszesek,edényfoltozó, köszörűs, halárus.

d) Mit árultak?

Meszet, borotvát, halat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A község határában levő szölőket általában az idevalósiak birtokolják. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Rozália szeptember 4. „Akkor szűnt meg a korela.” (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, de nem kizárólagosan csak ezt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Kb. 10-15 % használt vetőgépet. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A hajmók típust használták, neve: „hajtó”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt egy kereszt. Több kereszt kepét alkotott. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A termés mennyiségét keresztben adták meg. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Hosszabb, mint 150 cm. (1,2,3) 140-150 cm között. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította fel. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával vagy petrencerúddal, ritkábban „eleváter”-rel. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1935 körül. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Legtöbben bokorra vetették, esetleg, ha volt ló, barázdába. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, forgatták, petrencébe rakták, rúdon hordták. Szárító állványról nem tudnak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vellával, petrencehordó rúddal, néha kosárral is. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó, bőfa(1,2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg, derékszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Általánosan használták.

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedtek össze diólevelet, hogy spóroljanak a szalmával. „Sráglával” (két rúd) hordták haza. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A b) típusú „nyakló”. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehenek vontatták, nem volt föllépője. Ha levették az igát, a rúd leesett. A kocsit lovak húzták, volt föllépője és a rúd nem esett le az iga levételekor. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3,5-4 m. Vendégoldalt használnak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel, lapickával. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A b) változatot használták, itt a faluban csináltak is ilyet. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nyárra, ha nagyon kopott a körme szokták. Jobban az ökröket, de néha a teheneket is. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, nejde, hahe!(1,2,3)

Ne, menjetek!(4)

b) terelik jobbra

Najde, Hahe! (marha) Hozzád! (ló)(1,2,3)

Najde!(4)

c) és balra

Hihe, Hahe!(marha) Tüled! (ló) (1,2,3)

Nejde! (4)

Becce: kisborjú. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pí, pí, pí! Pipi, pipi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén, vagy: Eszne! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusú rokkát használták, varrógéppel is fontak. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Ószeg, Főszeg, Örzsehegyalla, Gudorvőgy. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A háború után közvetlenül bontották el az utolsót. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A 30-as években már mindenhol mászókémény volt, csak elvétve lehetett füstöskonyhát látni. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A pitarra nyíltak. 1940 után egybenyitották a helyiségeket. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)