Bocska

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1995. február
Adatközlők:	(1.) Bíró István, 1916.
	(2.) Molnár Mária, 1919.
Gyűjtötte:	Szabó Zoltán
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Bocska
weboldal:	http://bocska.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is, ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dávid, Kovács, Bíró, Szabó. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Zenész cigányok, teknővájók a II. világháború után. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A zenész cigányok már elköltöztek. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kacorlak, Börzönce, Magyarszerdahely, Zalaszentbalázs. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem Göcsej, nem Őrség. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsejről és Őrségről. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Búcsúszentlászló, Homokkomárom, Söjtör. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek, az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak falucsúfolót. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szentbalázs, Börzönce, Magyarszerdahely. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Gelse (Balázs napi vásár)

b) Piacra:

Nagykanizsa

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Börzönce, Lőrinc napján augusztus 10., Szentbalázs augusztus 15., Magyarszerdahely Szent István augusztus 20., Kacorlak Mária napján szeptember 12.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Homokkomárom (Pünkösd és Kisasszony). Két éve Homokkomáromban minden hó 13-án. Vasvár (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nem jöttek. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

saját használatra (1,2)

b) vesszőkosarakat

igen (1,2)

c) szalmafonatú edényeket

igen (1,2)

d) szövőbordát

saját használatra (1,2)

e) favillát

saját használatra (1,2)

f) fagereblyét

saját használatra (1,2)

g) faboronát

saját használatra (1,2)

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Fazekasoktól egyszer töltve. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, bosnyákok, meszesek, fazekasok. (1,2)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, bosnyákok, meszesek, fazekasok. (1,2)

d) Mit árultak?

mész, cserépedény (1,2)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A falunak van szőlőhegye: Bóba hegy, Újszenti hegy. 90 % helybeli gazda, 10 % kacorlaki, börzöncei, magyarszerdahelyi. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu fölött volt egy régi temető, a vízvezeték építésekor csontmaradványok is előkerültek. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falu fölött volt egy régi temető, a vízvezeték építésekor csontmaradványok is előkerültek. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Antal: június 13. munkatilalom volt, előző nap is már csak az állatokkal foglalkoztak. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általában. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel. (1,2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Egy vetőgép volt a faluban. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Hajmókot használtak. Takarófának nevezték és kökényből készült. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt ilyen. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 kereszt = 21 kéve = 1 kepe. 1 kereszt adott 30 kg búzát. 1 kat. holdon 40 kereszt termett. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót ismerik, kepehordásnak hívták a mezőről behordást. A kepe meghatározott számú keresztet jelent. (1,2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140 cm alatt. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a munkásokat, a géppel csak a gépész és az etetők jártak. (1,2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Petrencével, elevátorral, villával. (1,2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es években. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Csak kapával vetik. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás után időjárástól függően 1-3-szor forgatták, gereblyével, villával összegyűjtötték. Petrencével boglyába hordták (1 boglya = 10 petrence = 1 kocsi). (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Pajtából villával, szénahúzó horoggal. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabőfa(1,2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

iga alfa(1,2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, igaszög. (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Végszükségben igen. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Végszükségben használták. (1,2)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmaztak tartóláncot. (1,2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: tehénfogat. Kocsi: lófogat. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4 m volt, vendégoldalt nem használtak. (1,2)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csigával. (1,2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Egyik végén nyitott, másik végén zárt, téglatest alakú kast használtak.(1,2)

b) Használtak-e kettőt is?

Esetenként kettőt össze is fordítottak.(1,2)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter, zománcos. (1,2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, menjünk! (1,2)

b) terelik jobbra

Hajsza! (1,2)

c) és balra

Csálé! (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne, ne. (1,2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu-tyu, ne, ne, ne. Pipipipi (kiscsirkének). (1,2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevéről. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Előbb kendervágóval, majd finomra tilóval. (1,2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusú rokkát.(1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a