Alsószölnök

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Alsószölnök, 1988. július
Adatközlők:	(1.) Serfecz Lőrincné Grebenár Mária, 1911. Alsószölnök, Fő u. 105.
	(2.) Preininger Ferenc, 1909. Alsószölnök Fő u. 98.
	(3.) Racker Mátyásné Kern Margit, 1899. Alsószölnök, Fő u. 3.
	(4.) Persi Rezső, 1909. Alsószölnök, Fő u. 5.
	(5.) Persi Rezsőné Bajzek Teréz, 1909. Alsószölnök, Fő u. 5
Gyűjtötte:	Madáchy Károly
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3sz%C3%B6ln%C3%B6k
weboldal:	http://www.alsoszolnok.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudnak róla. (1,3,4,5) „Nagymamám mesélte aki 1917-ben halt meg, hogy itt valamikor 7 nagyparaszt volt. Votlak még kis cselédházak, a cselédek a grófnál dolgoztak. Mindig vándoroltak hozzá és 100 fő fölött alakult ki a falu. Szlovénul Dolnij Senik, németül Unter Cennig-nek hívták. Magyar megfelelője Alsószölnök. Mivel a Felsőszölnökről lefolyó patakot Cennig pataknak hívták és Felsőszölnökről folyt le, így lett a mi falunk Alsószölnök.” (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Skerlák, Preininger, Kutas, Pintér, Buhesz, Judt, Glancz, Moháp, Racker, Kern, Persi. 20-as évekbe Felsőszölnökről jöttek Skapper, Küzmics. Gasztonyból Huber ide nősült (bognár volt). (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

1946-ban magyar nemzetiségüek: Monek, Kovács, Horváth, pl. Zsidáról, Gencsapátiból. 1956-ban Felsőszölnökről szlovén nemzetiségűek, mivel sok üres ház volt az 1956-ban kivándorlók helyeire. Pl. Mukics, Szukics, Csuk, Csrenkó. (1,2,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1945-46-ban a folkszbund párt (német nemzetiséget és anyanyelvet vallók) tagjait Bajorországba telepítették. 1956-ban sokan elmenekültek Nyugatra. Sokkal ma is tartják a kapcsolatot. Ők Ausztriában, Amerikában, Ausztráliában élnek. (1,2,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Felsőszölnököt, Szakonyfalut, Tótfalut, Apátistvánfalvát, mert hasonló a településszerkezete, hasonlóan élnek és ezekben a falvakban is szlovénul beszélnek. (1,2) Rábafüzest, Jakabházát, Rönököt, mert a tősgyökeres alsószölnökiek is németül beszéltek. (3,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Vendvidékhez tartoznak, de az itt élő emberek ma általában magyar anyanyelvűek. Az idősek egy része szlovén, egy része német anyanyelvű. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Vendvidék, amelybe mi is tartozunk vegyes népcsoport (szlovén, magyar, német). Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatotfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy. (1,3,4,5) Őrség: Őriszentpéter, Hegyhátszentjakab, Szalafő, Kondorfa, Farkasfa, Vadasató. (1,2) Hegyhát: Hegyhátsál, Katafa, Hegyhátszentmárton, Őrimagyarózsd. (2,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szentgotthárd, mert az volt a járás. Rábafüzes, mert a termelésben az volt a legelső község. (2) Vasvár, Mária Cell, mert nagy búcsújáró hely volt. (1,3,5) Gyanafalva, Szentgotthárd, mert régen itt nagy vásárok voltak. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut, más községekről sem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak, főként a környező falvakból: Szakonyfalu, Tótfalu. Gyakrabban Felsőszölnökről. Olyan falu, amelyből tilos volt házasodni, nem volt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra Szentgotthárdra Húsvét előtti nagycsütörtökön és októberben Lukács napkor. (2,4) Vasvárra szeptember 8-án. (3,5)

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n. a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

"Búcsújáró helyre szoktunk menni csoportosan a faluból. 1945-ig főként Mária Cellbe augusztusba. Vasvárra szeptember 8-án és Pusztacsatárra szintén szeptemberben.” (1)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Sorokmajorba summásnak, a szölnöki malomba cselédeskedni.” (1) Götz majorba a falubeli és környékbeli parasztok itt zselléreskedtek pénzért vagy gabonáért tavasztól, őszig. (2) „Én magam is voltam summás Sopronbánfalván, Vassurányban Nagykanizsa mellett. Tavasszal vittek minket vonattal és ősszel jöttünk haza.” (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek, mert nem volt munkalehetőség. (1,2,3,5) Esetleg iparost hívtak, ácsot vagy kőművest. (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Kocsikasokat Racker Gyula (meghalt) készített. A környező falvakba is adott el. (2,3,4)

b) vesszőkosarakat

Vesszőkosarakat mindenki a saját részére csinált.(2,3,4)

c) szalmafonatú edényeket

A szalmafonatú edényeket Felsőszölnökről hozták.(2,3,4)

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4)

g) faboronát

Huber Gyula bognár volt. Ő készítette a faboronát, gereblyét. (2,3,4)

h) egyebet?

Szorger János volt a faluban a fazekas. A cserépedényeket tőle vették. (2,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgotthárdon Kerécz János készítette és tőle vették. (1,2,4,5) Alsószölnökön volt egy Szorger János nevű fazekas, tőle vették. Amikor meghalt kb. a 20-as évek után pedig Szentgotthárdon Kerécz Jánostól. (3) Apátistvánfalván is vettünk Doncsec Károlytól, ő ma is él, népi iparművész. (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Esernyőfoltozó és edényfoltozó cigányok Jakabházáról. Esernyőt és fazekakat javítottak 1960-ig. (1,2) iké János szentgotthárdi volt a környező falvakba, ő javította a fazekakt, edényeket. (4)

b) Honnan jöttek?

Jakabházáról, Szentgotthárd

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok a 20-as években

d) Mit árultak?

Apró holmit gombokat, nyakláncot, gyűrűt árultak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek más falvak határában nem voltak szőlői. Más faluban lakóknak sem voltak Alsószölnökön szőlői. Helyi szőlőhegy sem volt, mivel mindenkinek a háza körül vagy az udvarán volt egy kis szőlője. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Alsószölnökön két temetőről tudnak. Neve egyiknek sincs. A régi temető betelt, ezért hoztak létre egy újat. A régi temető helyén ma egy kőkereszt áll. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falu határában emberi csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, ez a faluban a búcsú napja. (1,3) Július 8-a szentségimádási nap, ekkor lett a templom felszentelve és ekkor szoktak aratás előtt imádkozni a jó termésért. (2) Április 24-én Szent György napkor a búzaföldön imádkoztak a jó termésért. A pap beszédet mondott és megszentelte a négy égtájat. (4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A szántást általában egy boronával egyengették el, ha szükség volt rá, alkalmaztak kettőt is, de ezt ritkábban. Kettőt az használt, akinek lova volt, mert a tehénnek nehéz volt. (2,4

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Csak kézzel vetették. Ma is 90 %-ban kézzel vetnek kosárból vagy kötényből. (1,2,3,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés nem volt.(1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak. A gereblyéset (b) használták régen a legtöbbet, a villásat (a) inkább ma használják. Használták a c) jelűt is, de csak ritkán, ha a gabona elfeküdt. (2,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, nekik is volt. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy keresztbe rozsból és búzából is 22 kévét szoktak rakni. 5-6 keresztet szoktak egy sorba rakni, de ez lehetett kevesebb is. Attól függött, hogy milyen nagy a mező és milyen bő a termés. Az egymás utáni kereszteket kepének hívták. (2) Egy keresztbe búzából 18, rozsból 21 kévét raktak. Egy sorba 5-6 keresztet raktak, de 7, 8-at is lehet. Az egy sorban lévő kereszteket kepének hívják. Általában kevesebb kereszt került egy sorba, mert ha a villám belevágott az egész sor leégett. (1,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A termés mennyiségének kifejezéséhez nem használták. A termés mennyiségét a kereszttel fejezték ki. (2,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele: 144-155 cm között. (1,4,5) 140 cm alatt. (2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között a gépi cséplésnél a gazdának bérmunkásai voltak. Gabonával vagy pénzzel fizették őket. 1950 után már a rokonság és a szomszédság segített. (1,2,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal vagy vasvillával. Nyársat csak kb. 5 % használt. A nyársat úgy használták, hogy két ember a gépről lejött szalmát összevágta, a nyársoló a nyársat a szalmába szúrta a szalmavágók pedig felsegítették a vállára. (2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1950 és 1960 között szűnt meg. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonyát eke után sose vetették. Kapával kis gödröket vágtak és ebbe tették bele kosárból vagy kötényből. Ma is. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Levágják a füvet, a rendet szétszórják, megvárják amíg az egyik fele megszárad, akkor megforgatják, összegereblyézik, petrencébe rakják, ha szükséges másnap szétszórják és még szárítják, majd szekérre rakják és hazaviszik a pajtába. Nagy mennyiség esetén a pajta padlására is kerül belőle. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szalmanyüvő horoggal húzkodták ki a kazalból és nagyméretű kosárban vitték az istállóba a napi száraztakarmányt. Ma is így csinálják. (2,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járom

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

guzs

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

járomszeg, igaszeg (2,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

Kora tavasszal és késő ősszel, mindenki használta. (1,2,3,4,5)

2.16.

Nem ismerték. (2,4)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

n. a.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amelyikkel teherfuvarozást végeztek, azt szekérnek nevezik, pl. szénás szekér. Amelyikkel személyeket szállítottak, azt kocsinak nevezték. (2,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szállastakarmányt szállító szekér átlagban 5 m. A legrövidebb 2,3-3 m. Nyújtott hosszú szekeret használtak, a vendégoldallal szállítást nem ismerték. (2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötéllel az elején lánccal történ. (2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekérnél saroglya nem volt. (2,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak két szekérkast is.

b) Használtak-e kettőt is?

Egyet a szekér elejére, egyet a hátuljára raktak, így alkalmas volt burgonya, búza stb. szállítására. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ökör mindig csak 1-2 pár volt. Patkolni nem szokták, mert kemény volt a patája, nem volt rá szükség. Teheneket patkolták nyáron, mert akkor használták őket teherhordásra. Általában a két első lábát patkolták, de ha szükséges volt, a hátsót is. (2,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Szlovénul: duginyek (1) Németül: müszejktá (2,3,4,5) Magyarul: zséter (1,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Csa! A becce nevet nem ismerik. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coca ne, ne. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi, pi. (2,3,4,5) Pipi ni, ni, ni. (1)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a saját nevén hívják. Pl. Bodri, gyere ide! (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez tilótípusú törőt használtak. Attól függően, hogy milyen finomságúra akarták törni egye vagy dupla fokozatút használtak. (1,3,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. A neve németül spinerál. (3) Édesanyja fekvő rokkát használt, de látott ferdét és állót is, a nevét nem tudja. (4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.