Bozsok

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. október
Adatközlők:	(1.) Kutics Lujza, 1928
	(2.) Sziklai Ede, 1921
	(3.) Sziklai Edéné, 1926
Gyűjtötte:	Komálovics Zoltán
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Bozsok
weboldal:	http://bozsok.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak az itteniek semmilyen anekdotát. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szalai, Bognár, Nunkovics, Szigeti, Sziklai. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Régen tiszta horvát nemzetiségű falu volt. Most már több a magyar. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A horvátok a határmenti osztrák falvakba költöztek ki (Narda, Csajta). (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szerdahely egy kicsit hasonló. De még az sem igazán. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik bele semmilyen tájegységbe. Bozsok elszigetelt falu. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység a Hegyalja. Velem, Szerdahely, Doroszló, Cák tartozik ide. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres község Velem, ide sok turista is jár. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Az itteniek nem tudnak csúfolót a faluról és a környékről. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak és ma is házasodnak más falvakból. Perenye, Velem, Szerdahely a legjellemzőbb. Olyan nem volt, hogy valami miatt valahonnan nem házasodtak. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kőszeg (1,2,3)

b) Piacra:

Szombathely (1,2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környező falvakba. (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg, Máriacell (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nemigen jártak el a faluból dolgozni. Néha Rohoncra kapálni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Velemből és Szerdahelyről is jártak ide summás munkások. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Söprüket és kosarakat is készítettek, de csak házi használatra. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket piacon vették. Nem tudják, hol készítették ezeket. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Rohoncról szoktak járni az 50-es évekig meszesek, dinnyések, paprikások. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Rohonc (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

meszesek, dinnyések, paprikások (1,2,3)

d) Mit árultak?

mész, dinnye, paprika (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek a Pösei hegyen volt leginkább szőlőjük, meg bent a faluban. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt nem volt másnak szőlője. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falu határában van egy temető. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem találtak mostanában a határban csontokat. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu ünnepei: szeptember 12. Mária búcsú, szeptember 8. Sümegi Mária búcsú. Nem tudják miért ezek az ünnepek. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak boronát a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés már volt a világháború előtt, de csak ritkán a jómódú gazdák használták. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Használtak villás és gereblyés kaszacsapót. Elterjedt volt a használata. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötő fát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Régen 20 kévét kapcsoltak össze a mezőn. 3-4-5 keresztet szoktak összerakni. Ezek száma a területtől függött. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a cséplőgéppel. A faluban jártak el egymáshoz. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945 után szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as években kezdődött a burgonya eke után vetése. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát kaszálás után szárították, néhányszor – időtől függően – forgatták, majd baglyába rakták. Használtak állványt. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vasvillával (vellával) hordták a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

bikszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

igen (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Főleg ősszel. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér munkavégző eszköz, a kocsi személyszállító. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 3 m hosszú. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas (rajz). (2)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkoltatni. Az ökröt is, főleg tavasszal. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

zséter (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee... (1,2,3)

b) terelik jobbra

Hejsz! (1,2,3)

c) és balra

Hik! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hücs ki… (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu, pipi… (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát mindig a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez tilolót használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.