Pusztacsó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kiss, Nagy család. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. Magyar népcsoport. (1) Nem tud róla, Vas megye része. (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1) Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1) Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2) Nemescsó: egeresek. (1) Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg

b) Piacra:

Kőszeg, Szombathely

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Kérdésre nincs válasz.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.

b) Honnan jöttek?

az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1) Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Inkább kézzel vetettek

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak. (4) Használtak. (3,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4) A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)