Ispánk

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Ispánk, 1986. április
Adatközlők:	(1.) Marton Sándor (77), Ispánk, Nyugati szer 1.
	(2.) Laczó Gábor (86), Ispánk, Nyugati szer 14.
	(3.) Laczó Gáborné (81), Ispánk, Nyugati szer 14.
	(4.) Marton Baby (56), Ispánk, Nyugati szer 1.
Gyűjtötte:	Fülöp Ágnes
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Isp%C3%A1nk
weboldal:	http://www.ispank.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ezen a környéken valaha uradalom volt, melynek vezetője, az „ispánk” cselédlakásokat építettetett az uradalom köré. A régi cselédek leszármazottaiból lettek a község lakosai és hajdani alapítója tisztségéről a neve: Ispánk. (2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dávid, Róka, Vörös, Szabó, Galambos, Tolvaj, Bita Róka, Vörös, Bata, Kapitány (kihalt), Laczó, Horváth, Tolvaj: később települtek ide, de még a nagyszülők ideje előtt, cseléd volt egy nagygazdánál, ide nősült és mostmár a falu fele Tolvaj nevezetű. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Kizárólag szórványos betelepülés, egy-egy család. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak szórványos elköltözés volt régen, de újabban a fiatalok nagyobb számban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A letelepedés idejét és a településszerkezetet (szeres település) tekintve a környező tizenhét falut, beszédmodorára nézve Nagyrákost és Őriszentpétert tartják hasonlónak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Őrség, tizenhat, illetve tizenhét faluból állott, ezek közül Őrhodos és Domokosfa ma „Szlávihoz” tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Belső vidék (Senyeháza), Hetés-nyugatra (Szombatfa), Rábamellék északra (Nagysárkány, Acsa), Hegyhát (Szentmárton, Marác, Ivánca), Göcsej-Zalalövőtől Egerszegig. (2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter a vásárairól és hogy az Őrség központja, Ispánk az apaállatok tenyésztéséről votl híres régebben. Szabad népek voltak, a császári udvarba adtak őrséget. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Őket nem, a rátótiakat, azzal, hogy az erdőben keresztben akarták vinni a létrát, és hogy nem tudták, hát kivágták a fákat. Szalafőn meg megülték a tököt a falu előljárói, mert hogy az biztos lótojás. Megunták, elgurították, a bokorból meg kiugrott egy nyúl és azt hitték, a kiscsikó esett ki. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Helyből és az összes környező községből, nem volt különösebben kiemelt falu, de tiltott se. Kondorfáról volt kevesebb, mert azok katolikusok. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

Őriszentpéteren volt évi hat vásár és négy vásárjellegű búcsú, mivel ők reformátusok, vallási jellegű búcsút nem tartottak, nem is jártak olyanra.

a) Vásárra:

Őriszentpéter vásár: február 28., március 21., május 18., június 20., augusztus 1., november 4.

b) Piacra:

n. a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsú: négy (időpontra nem emlékszik pontosan, de nagyjából a fennmaradó hónapokban), Nagyrákos és Senyeháza is tartott kevésbé jelentős vásárokat és búcsúkat. (1,2,3,4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n. a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Körben uradalmak voltak, de jószerivel csak erdőgazdálkodást folytattak csekély mértékben, néha télen jártak néhányan fát vágni, de egyébként nem volt munka, nem jártak el. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Leginkább Kondorfáról fogadtak nyárra pásztorfiúkat, mást nemigen, nem nagyon volt munka, ami volt azt a család is győzte. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindenki megcsinálta magának ami kellett, esetleg azokban a családokban, ahol sok volt az asszony és a lány, szőttek vásznat feleslegbe is, és azt eladták Körmendre, Zalaegerszegre, néha rongyosszőnyeget is. Adatközlő szokott eladni az ismerősöknek szerszámnyelet, kast, ha van ideje csinálni, felkérésre. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Elsősorban magyarszombatfai cserepet használtak, azonkívül Velemérről, Gödörházáról jöttek fazekasok, messzebbről nem. (1,2,3,4)

1.16.

Nemigen jártak, mert volt Ősiben vásár sokszor, ott meg tudták venni, ami kellett. Néha tótok, fódozók, meg üvegesek, egyszer-egyszer bosnyákok cérnával, meg ilyesmivel. (1,2,3,4)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Néha tótok, fódozók, üvegesek, egyszer-egyszer bosnyákok cérnával

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

tótok, bosnyákok (1,2,3,4)

d) Mit árultak?

üveget, cérnát

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n. a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Csak helybelieknek volt itt szőlőjük a filoxéráig, más falubélieknek nem, és nekik sem volt máshol szőlőjük. A Kishegy, az Öreghegy és a Fehérhegy jó bort termett. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Volt adatközlő háza mellett is az árokban, nyoma már nincs, nagyapjától hallott róla, van a mostani községi temető és volt egy a nyugati szer túlsó (északi részén). A neveiket nem tudja. Nagyapja ideje óta a mostanit használják, ez a községi temető, volt egy a nyugati szerben, Martonék házától nem messze az árokban, és egy a nyugati szer az előzővel szemközti oldalán is. Nevet nem tud. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak ilyenek, ők nem katolikusok. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kizárólag két boronát (a kettő együtt nem volt egy méter). (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

a gépi vetés ritka, csak az I. világháború után került a faluba egy-két vetőgép. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Eredetileg a gereblyéset, neve: takaró, ez volt az általános, később az I. világháború után néhányan használták a villásat is. Azzal könnyebb volt. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 kéve = 1 kereszt, 3-5 kereszt = 1 kepe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, bizonytalanul meghatározott (de legfeljebb 5 kereszt). Termés mennyiségének meghatározására nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A cséplő magasságához arányították, 150-170 cm között. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította „kőcsönbe”, később, visszaadták a segítséget. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A 30-as évekig villával, utána néhányan próbálkoztak a nyárssal is. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es években. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

30-as évek végén kezdődött, és a 60-as években lett általános. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás rendje, elszórás vagy hintés, megfordítás, estére petrencbe összerakták, másnap reggel eszórták, egyszer-kétszer fordították (ahogy kívánta), bevittéka a pajtába (pajtafiába vagy padlásra). (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Leggyakrabban ruhával (kb. 150x150-es), vagy szénahordó „sráglá”-val (hajdinával), ritkábban kosárral, villával soha. Ezeket egészen a TSZ ideéig használták. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó, vonyu

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

kázla, nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

vonószeg, igaszeg vagy küllő (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Sokan levelet és mohát is, ha elfogyott a szalma (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

ősszel gyűjtötték be. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem alkalmaztak tartóláncot, de ismerték. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek, amit teherhordásra használtak (ha szénát hordtak hosszúoldalt tettek fel, ha fát, akkor „rakoncát”) kocsinak, ami kisebb volt a szekérnél, ülések voltak benne és személyszállításra használták. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400-500 cm, vendégoldalt nem használtak, csak nyújtott hosszú szekeret. (1,2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak kötéllel (1. adatközlő használt csak „siketü-karikát”). (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas egyik végén nyitott, koporsó formájú volt. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt is. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták, de csak az első lábait, ha „fúrt” vagy „csavart”. Akkor cserélték, amikor elkopott, főképpen szántás előtt. Sokan patkolták, a teheneket is. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsóter vagy fejőke. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Hej, na

b) terelik jobbra

Hopp!

c) és balra

Hik A becce nevet nem ismerik. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi nye. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kutyát a saját nevén hivogatják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lentörő sulykot és törővályút. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusút. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.