Szakonyfalu

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988
Adatközlők:	(1.) Merkli Ferenc, 1910. katolikus
	(2.) Hirnök Józsefné, 1934. katolikus
Gyűjtötte:	n.a.
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szakonyfalu
weboldal:	http://www.szakonyfalu.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Takács család. (1)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban van határőrlaktanya, több ott katonáskodó nősült és nősül a faluba. (1)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A fiatalok gyakran költöznek be Szentgotthárdra. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem ismernek magukéhoz hasonló falut. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szakonyfalu a Vend vidék része. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

n.a.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Rábatótfalu, erős gazdaságú település. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környékbeliek Szakolovcének (vendül ez Szakonyfalu) szokták nevezni. (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A környékbeli falvakkal gyakran házasodtak. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szentgotthárd. (1)

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkába csak Szentgotthárdra jártak. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide idegenből nem jöttek dolgozni. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Az iparosok csak a falu számára készítettek termékeket. (1)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Kétvölgyön készített cserépedényeket használtak. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok nem jártak a faluban. (1)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőik nem voltak más falvak határaiban. (2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője volt mindig a falunak. (1)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Július 3-án van búcsú a faluban, kétszer van rönkhúzás is, és még a nemzetiségi napok fontosak. (2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez. (1)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés általános volt.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés ritka volt. (1)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindig is használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ezt a fajta kévekötőfát nem ismerték. (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak keresztbe a mezőn, 180-120 keresztet. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót nem ismerik. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140 cm volt. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgéppel mindig a gazda által kiválasztott munkások jártak. (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát villával hordták kazalba. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. 20 éve szűnt meg a hajdina termesztése. (2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

30-40 éve általános a burgonya barázdába való vetése. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendeket forgatták, majd szénaszárító állványon a szalmát a pajtába hordták. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt kosárral, villával, marokban hordták az istállóba. (2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

guzs

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Sokan használnak még ma is almozáshoz fák leveleit. (2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Ma is alkalmaznak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásánál. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Nem tesznek különbséget szekér és kocsi között. (2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

500 cm a szálastakarmányt szállító szekér hossza. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján kötelet használtak. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem tudják. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas 150 cm hosszú volt, a szekér oldalára erősítették. (1)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szoktak teheneket is patkolni, az első lábukat. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőke. (2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevén.

b) terelik jobbra

Komp!

c) és balra

Csa! (2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Pujtyi, ne-ne. (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi. (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát nevével hívogatják. (2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A len és a kender töréséhez törővályút használtak. (2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. (2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.