Sorokpolány

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Sorokpolány, 1987. március
Adatközlők:	(1.) Kovács Dezsőné Antal Irén, 1924. Sorokpolány, római katolikus, Szombathely, Bólyai u. 22.
	(2.) Kovács Dezső, 1926. Sorokpolány, evangélikus, Szombathely, Bólyai u. 22. (3.) Tóth Lajos, 1921. Sorokpolány, római katolikus, Sorokpolány, Alsó u. 36. (4.) Magyar József, 1923. Sorokpolány, római katolikus, Sorokpolány, Alsó u. 14. (5.) Horváth Józsefné, 1907, Sorokpolány, római katolikus (6.) Erős Lajosné, 1924, Sorokpolány, római katolikus (7.) Horváth Gyuláné, 1904, Sorokpolány, római katolikus
Gyűjtötte:	Törjay Valter, Mesterházi Ildikó, Tapodi, Szabó
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Egy ilyen nevezetű nemesi család volt és annak a névutója a falu. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Nagyok, Antalok, Nardaiak, Tótok tőzsgyökeresek. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az I. világháború után a nagybirtok felosztása miatt tudtak új utcákat létesíteni és a majorságból települtek be cselédek. (2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A fiatalság. (1) A II. világháború után a gazdasági átalakuláskor sokan beköltöztek a városba. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Balogunyom ott is volt egy uraság, meg Kisunyomba is. (1) Azért nincs hasonló, mert Pelán régebbi település, mint a többi. (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik semmilyen tájegységbe, se népcsoportba, mert mindig magyarok lakták. (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hát az Őrségen kívül senkiről. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Pl. Ják voltak híres fazekasok, virágcserepeket fazekakat mindig ott vettünk. (1) Még a mi házunkat is azok építették 1873-ban. (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Igen „vadökörfogó Pelániak” az Újfalura meg, hogy „esennyen néző Újfaluiak” esennyen az annyit tesz, hogy irigyen. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Mind a két faluból házasodtak általába. Vidékről a nagyapám pl. Sorkitótfaluból. A régiek megkötötték, hogy református csak reformátust vehetett el, katolikus meg csak katolikust. Rádóc és Nemeskolta főleg evangélikus volt, de a templom vallása mindig az akkori földesúrtól függött. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Általában mezőgazdasági munkára a két világháború között Németországba a jó fizetés miatt. Tavasszal kezdték a munkát és ősszel jöttek vissza. Sokan jártak még az urasághoz aratni, csépelni. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A II. világháború idején a bevonultatások miatt az uraság kénytelen volt még nem hadköteles fiatalokat alkalmazni az Alföldről. Előtte nem tud róla. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Főleg Jákról az ottani iparosoktól. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak a drótostótok meg nyáron megjelentek a teknővájó cigányok, akik kidöntötték és fel is dolgozták a fát. Másról nem tudok. (2)

b) Honnan jöttek?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt. Polány nem szőlőtermővidék csak szántóföldek voltak. (1,2)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

n.a.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Mivel egy római út Polány határában húzódott, találtak ott a régészek számos csontvázat. Ma már nem ásnak itt. (2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Az augusztus 15-ét sokkal komolyabban vette a falu, mint más községek és fontos volt. A búcsú is. Másról nem tudok. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán, főleg faboronát. (3) Hármat kötöttek egymás mellé, főleg az uradalmakban használták, a faluban ritkán. (4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Ritka a vetőgép, főleg kézzel vetettek. (3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b) jelű kaszacsapót használták, már a háború előtt is mindenkinek volt. (3) Hajmóknak vagy gereblyésnek hívták. (4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

1 keresztbe 20 kévét raktak. A keresztek száma a vetésterülettől függött. Rozsból és búzából egyformán raktak. A mezőn összekapcsolt keresztek neve kepe. (3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, jelentése föld közepére összerakott gabona. Meghatározatlan számú összerakott kereszt. Száma a terület nagyságától és a gabona mennyiségétől, minőségétől függött. (3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm. (3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

1954 előtt állandó leszerződött csapat járt, majd 1955 után a rokonságból állították össze a munkásokat. (3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. Az elevátor használata az uradalmakban volt jellemző. (3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1930-35 körül szűnt meg a hajdina termesztése. (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1952-55 körül fokozatosan szűnt meg a burgonya kapával való vetése, 1955 után lett általános az eke utáni vetés. (3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétszórták, második nap átforgatták, majd petrencébe rakták. Aztán újra szétterítették, majd bevitték. Az időjárástól függően forgatták. Nem használtak szénaszárító állványt. (3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Buritóval hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba. A hajdivánt nem ismerik. (3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) igafa vagy felsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) tisaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták főleg ősszel, ott ahol kevés volt a szalma. Szalmával keverték, tisztán nem almozták. Főleg tölgyfa levelet. (3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál 1930 körül csak tartóláncot használtak, amit a szügyre erősítettek. Másik módot nem ismertek. (3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Minden teherhordó szekeret szekérnek neveztek. A kocsi személyek szállítására szolgált, ebből kevés volt a faluban. (3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú szekér az ismert és régebbi. A vendégoldallal szállítást csak a TSZ-ben ismerték meg. A hosszú szekér 5 m volt. (3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötéllel történt. Kötélen kívül nem használtak más eszközt. (3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ritka a saroglya, enyhén ívelt. (3) Kicsit ívelt elől és hátul. (4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas formája szekérhez igazodott, annak mintájára fonták meg.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is használtak, elől legömbölyített, hátul lecsapott volt. (3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Kevesen patkoltattak, nem volt évszakhoz kötve. Patkolták a tehenet is körmétől függően. (3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Ne!

b) terelik jobbra

b) jobbra: Hék!

c) és balra

balra: Hak! Vissza: Hume! Nem alkalmazták a becce nevet. (3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne, ne coca, ne. (3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi. (3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén és le, le. (3) Nevén. (4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lapicka vagy gereben. (3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak, rokkának hívták. (3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.