Karakó

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Csiszár Imre, 1922
	(2.) Borics Sándor, 1921
	(3.) Bódis Ernőné, 1927
Gyűjtötte:	Borvendég Attila
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Karak%C3%B3
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Karakó: fekete, már a honfoglalás előtt szláv földvár volt itt, azóta lakott település. (1) A pálosok kastélya volt itt. (2) Alagút kötötte össze a pálosok kastélyát a tüskevári várral. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Csiszár, Kovács. (1) Csiszár, Kovács, Takács, Dorfinger, Farkas, Pap. (2) Horvát, Dorfinger, Pap. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számban nem települtek be, egy-egy család a környező falvakból. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A háború után, de főleg a TSZ szervezés után. (1,2,3) Veszprémbe és Győrbe költöztek nagyobb számban. (1)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kemenespálfa, Nemeskeresztúr. (1) Nemeskeresztúr, mert katolikusok lakják. (2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Marcal mente. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesalja, Sárváron túl a Hegyhát, az Őrség, de az már messzebb van. (1) Kemenesalja. (2) Cell környéki falvak, Ság hegy környéki falvak. (3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Egyházashetye, ez Berzsenyi Dániel szülőfaluja. (1) Duka is híres hely, Somló is elég nevezetes. (2) Nevezetesség nemigen volt itt. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak ilyet. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A környékbeli falvakból, sokan Köcskről, de falun belül is sokan házasodtak. (1) Általában a környékből, Vas megyéből. (2) Ölég sokan házasodtak össze Karakóról, sokan Köcskről és Zsidről. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza, Devecser, Sümeg, Kerta, Tüskevár. Vittek marhát, lovas, disznót, terményeket.

b) Piacra:

Jánosháza szerdánként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Környékbeli falvak.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg, Cell, Vasvár. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem jártak el. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Jánosházáról a legtöbben, és a környékbeli falvakból. (1,3) Sok helyen voltak cselédek a 30-as években. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Ősszel, télen néhány parasztember font, a piacra is elvitte, pl. Pap Ferenc. (2) Marton Pista gerebléket készített. Kosarakat, buritót, bucsért font az ő nagyapja. Sámson bácsi vékát, sombort készített, a jánosházi piacra vitte. (3)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

igen

c) szalmafonatú edényeket

igen

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

söprűt, gerebléket, kosarakat, buritót, bucsért, vékát, sombort

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A jánosházi piacon vásárolták a tüskevári cserepesektől. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Bádogos, üveges, drótostót. (1) Tyukász – Jánosháza (gyerekkorában osztrákok jártak), fazekasok. (2)

b) Honnan jöttek?

Jánosháza

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bádogos, üveges, drótostót, tyukász

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A föld a kertek alatt volt a homokon, máshol nem. Más falubelieknek nem volt itt földjük. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetőről tudnak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián volt (az 1920-30-as években leégett a Szent Imre utca). (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általában használtak 2-3 levelű magtakarót, de a szegényebbeknek faboronájuk volt. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n. a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általánosan géppel vetettek. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

b) aratókasza. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ilyen kévekötőfát nem használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

10 kéve volt egy láb, két láb volt egy kereszt. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe az összerakott kereszteket jelenti, általában 14-15-öt raktak egybe. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Mindig eke után rakták, kiskertben kapával luggaltak. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, börzögették, petrencébe hordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Istállóruhával, bakszekérrel. (1) Vellával, talicskával. (2) Vellával, talicskával, bakszekérrel. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igaófa, iga (1,2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, rúdszeg (1,2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,2)

2.15.

Nem használták. (1,2,3)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

n. a.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem használták. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi elé lovat, szekér elé ökröt fogtak be. A legtöbb helyen cséza és hintó is volt. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

350 cm. A vendégoldalt ismerték a két világháború között, de általános használata csak a TSZ szervezése után terjedt el. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel, néhány ember csigát is használt. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem sok szekérkas volt a faluban. A kas akkora volt, mint a kocsi vagy szekér, az oldalai kissé ferdén álltak. Minden oldala be volt fonva, csak az eleje nem. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n. a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak akkor, ha az ökör sántított. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Néven

b) terelik jobbra

Hé!

c) és balra

Hajsz! Humeg! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne! Cocám ne! Hücs ki! Hücs be! (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pityi ne! Pipi ne! Ne tyutyum! (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Néven! Gyere ide! Neve, le! (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiloló (kézzel mozgatott). (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

(a) ferde (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n. a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nincs különálló ház a falu határában. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

n. a.

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu mindig a mai helyén volt. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Mór falu és tömős házakat építettek a faluban. (1,2,3) Sövényház is volt, kb. 1940-ben bontották el. A házuk valamikor sövényház volt. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményeket felpadlásolták az 1940-es években. Az új kéményt a falba rakták. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A gádorból nyílt a konyha, onnan kétoldalt az első- és hátsószoba. A kamrának külön bejárata volt. Előfordult, hogy a gádoron keresztül minden helyiségnek külön bejárata volt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Általában a vályogházak mestergerendásak voltak. Ezek jórészt még a múlt században épültek. A két világháború között már csak a melléképületeket építették mestergerendával. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Nem tudják. (1,2) Torkoséknál még az van, a múlt században épült. (3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1940-es években. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Az adatközlők nem emlékeznek ilyen házra. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50 cm magas padkára. (1) Nem tudja. (2) 50 cm magasan volt a nyílása. (3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglalap alakú, a ház hossztengelyével azonos irányban épített pajták voltak a faluban. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használták. (1,2,3)

3.12.

A káposztát és a kerékrépát nem savanyították egészben. (1,3) A répát kovásszal savanyították. (3)

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

n. a.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n. a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1950-es évek óta nem sütnek. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Kétféle volt a faluban: a), b). (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak, 3-5 literes volt, 1 vagy 2 fülü változatban ismerték. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak. (1,2,3)