Nagytilaj

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. július
Adatközlők:	(1.)Németh Ferenc
	(2.)Sándor Margit
	(3.)Sándor Ferenc
Gyűjtötte:	Komálovics Zoltán, Lengyel Ágnes
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Tarakos, Bakos, Döme, Németh, Sándor, Pécsi. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nagyobb számú betelepülés nem volt. (1)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Elköltözés a faluból nem volt jelentősebb. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hasonló falu nincs, Nagytilaj „magányos falu”, elzárkózott. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nagytilaj a Hegyhát tájegységbe tartozik bele. (2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Még közeli tájegység a Kemenesalja. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községekről nem beszélnek a faluban. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nagytilajnak nincs csúfneve. (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szokás volt más falvakkal az átházasodás. Pl. Pákozd, Zalabér. (2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend, Rum, Vasvár, Jánosháza, Türje

b) Piacra:

Zalaegerszeg

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár Mária napkor (1)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen eljártak munkába Baranyába, Tolnába 6 hónapra summásnak. (1)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide munkába nem jártak. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

igen

c) szalmafonatú edényeket

devizsonokat (pl. Farkas Gyula). (2)

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeket készítettek: Vasváron, Oszkóban. (1)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok: köszörűsök, foltosok jártak. (1,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

köszörűsök, foltosok

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Helybeliek szőlői: Baltaváron, Olaszfán, Kisbéri hegyen voltak. (1)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Három temetőről tudnak a faluban: ami most használatos, a templomréti (hegyúti) és a hervadtfakokásvári temetőről. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között használtak 2-3 boronát összekapcsolva. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

...még gyakoribb a kézi vetés. (3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés csak a jobbmódúak közt volt szokás...(3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot használtak, általánosan. (1,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Kévekötőfát használtak (gömbölyűt). (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Egy kepébe 10-12 kévét szoktak összerakni keresztbe. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót (kepe: 10-12 kereszt). (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele: 140 cm alatt volt (120-130 cm). (3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A szalmát nyárssal hordták kazalba. (3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A gazda állította munkásokat a cséplőgéphez. A toborzás már tavasszal megkezdődött. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinatermelés a II. világháború után szűnt meg teljesen. (2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni vetése az 1930-as évektől lett általános. (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szénaszárítás menete: rendet forgatták (4x, 5x) állvány itt nem elterjedt. (3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Kazalból a napi takarmányt kötéllel, bakszekéren hordták. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igabéfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszegek (1,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz a szegények használták a fák leveleit, ősszel gyűjtötték be. (3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Almozáshoz a szegények használták a fák leveleit, ősszel gyűjtötték be. (3)

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Ló befogásánál használtak tartóláncot. (1)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: amit naponta gazdasági munkára használtak. Kocsi: fuvarozásra, ünnepi alkalmakkor, díszített, sárga vesszőkas is lehet benne. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Szálastakarmányt szállító szekér hossza: 2 m. (3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Nyomórúd leszorítása a rudazólánccal történt (2-3 m), szabályozható. (1,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Vesszőből készült szekérkasból csak egyet használtak. (3)

b) Használtak-e kettőt is?

nem

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát szokták patkolni nyáron. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Réder. (2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ostorral

b) terelik jobbra

Jobbra: Nejde! Becce: a kisborjú becéző szava. (1,2)

c) és balra

Balra: Hé! Hé!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne! Ne! (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi! Pipi! (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyerejde! Le! Le! (3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kender, len törése: kendervágóval és tilolóval történik. (1,2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai falu határában elkülönült házcsoportok: Margit néven, Leárti és Kistilaji elnevezéssel.

b) Miért volt így?

A falu határa mindig itt volt. (2,3)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.