Szőkedencs

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Nagy Sándor, 1910. Szőkedencs, Fő út 135.
	(2.) Nagy Sándorné, 1919. Somogysámson, Szőkedencs, Fő út 135. (3.) Kovács Jánosné, 1917. Szőkedencs, Fő út 104. (4.) Somogyi István, 1899. Szőkedencs, Fő út 99.
Gyűjtötte:	Gyurkity Katalin
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91kedencs
weboldal:	http://www.szokedencs.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudják, miért és hogyan települt a régi falu. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Varga, Papp, Somogyi, Kovács, Vippler. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Amerikába és vissza 1914 előtt. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Csákány, Főnyed, Tikos, Vörs, Bottyán, Gyótapuszta. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Somogy, Zalaszél, Maródvölgye. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Zala, Somogy. (2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Horvátkút, a borról és a tőzegmunkásokról. Marcali, mert nagy falu volt. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem. A tikosiakat „gujzeroknak”. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A szomszéd falvakból. (1,2) Sámsonból, Sávolyból. (3) „Ki hol kapott.” (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa – minden hó első szerdáján. Vörs – Szent György napon, aratás idején is. Nemesvid – Gyümöcsoltókor és Vince napon.

b) Piacra:

Nagykanizsa – szerdán és pénteken. Kiskomárom – minden hó első péntekjén disznópiac volt. Keszthely, Marcali (Marcaliba mentek „vennyi”, Kiskomáromba „elannyi”). (4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szőkedencs – Nagyasszony napján és Magyarok Nagyasszonya napján. Vörs, Somogysámson.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Segesd – Kisasszonykor. Keszthely – Kis Szent Teréz napján. Búcsúszentlászló, Sümeg, Máriagyüd. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Helyben dolgoztak, Vécsey Lajos birtokán. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Románok, horvátok, cseh „maradék”. Zalából kapálni, aratni. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Leginkább csak a helybelieknek készítettek, de volt a faluban bognár és kádár (Varga Imre még él).

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Kosarat Sámsonból, vasekét Magyaróvárról hoztak. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gerencsérek hozták a Bakonyból és Vas megyéből. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Bosnyákok (Ócsójancsik): szerbek. Meszesek Keszthelyről, drótosok, ablakosok az Alföldről, paprikások Kalocsáról. Egy olasz majomtáncoltató. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Keszthelyről, Alföldről, Kalocsáról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Ócsójancsik, meszesek, drótosok, ablakosok, paprikások, olasz majomtáncoltató.

d) Mit árultak?

Meszet, paprikát.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A somogyfehéregyházi hegyen és a somogyzsitfai hegyen. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a mostani temetőről tudnak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Vendel. Szent Kereszt napján nem lehet a szőlőbe menni (jégverés miatt). (2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általánosan. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel ritkán. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A c) típusút és a gráblást, kinek melyik tetszett. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévét raktak egy keresztbe, a terméstől függött, hogy hány keresztet raktak kepébe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú kereszt. Nem mértek vele. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Kb. 2 méteres, de volt 150 cm-es is. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Két polyvás és két törekes is járt a géppel. (3) Volt állandó csapat is, de volt, hogy a gazda fogadott. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vellával, petrencével, gólyával, ritkán elevátorral. (2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

„Kevés hajdina vót erre.” Egyszer kipróbálták, többször nem vetettek. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Eke után nem vetettek, „gyelőlőt” használtak. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Csak egyszer forgatták meg a rendet, kivéve „ha zenderjés, siket eső volt”. Aztán petrencébe rakták, a petrencét meg boglyába. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nyomós kaszával. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

nyakazat vagy vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

derékszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Néha, ha kevés volt a szalma. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak, szügyellőnek nevezték.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Ez volt a régebbi (a hegyesebb vidéken használtak béklyót). (1,2,3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér rúdja a földig hajolt és ökör húzta. A kocsinak rúdtartója volt és ló húzta. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

300-400 cm hosszú, vendégoldallal 5 m. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csigával, lapickákkal. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Lakodalomkor használtak kettőt is. (2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Fejőke. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na menjünk!

b) terelik jobbra

Hajde!

c) és balra

Hüde! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne. Ha a helyére akarták küldeni: Hüss be, göbe! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipipi. Tyütyütyü. Püspüspüs. (4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide kutyám! (4) A nevén szólították. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiluló. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferdét. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.