Megyehíd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Megyehíd, 1991. november
Adatközlők:	1. Süle János, 1909. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 2. Süle Jánosné Tóth Ilona, 1911. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 3. Süle Ferenc, 1917. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 4. Süle János, 1947. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 5. Dávid János, 1929. Megyehíd, Fő u. 14. 6. Dávid Jánosné Őri Ilona, 1936. Megyehíd, Fő u. 14.
Gyűjtötte:	Krizmanics Mária
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község egy községek közti megyén folyó patakon átívelő hídról kapta a nevét. (1,2,3,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dávid, Szemes, Cséri. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számban betelepülőkről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban elköltözőkről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem ismernek Megyehídhoz hasonló falut. (1,2,3,4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu tájegységbe. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Megyehíd: a jódolgos munkásairól, Pecöl a felületesen dolgozókról híres. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Cserebogaras Megyehíd. Tejfölös-malac pecöliek. Eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasságokat Pecöl és Csénye fiataljaival kötöttek, jelentősebb számban. (1,2,3,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Rum, Benedek-napi vásár, Sárvár, Simon-Júdás napi vásár (hétfő)

b) Piacra:

Sárvár, Szombathely

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár, Cell (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fűztőre, a bajor királyi Nádasdi herceg birtokára, napszámba jártak. Az I. világháborútól jártak már a sárvári cukorgyárba idénymunkára 2-3 hónapra. A környező községekből is sokan dolgoztak ezeken a helyeken. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A községben nem volt idegen munkaerőt vonzó munkahely. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

c) szalmafonatú edényeket

Fonott cikkeket Ikerváron, Tábori nevezetű készítőnél vásároltak.

e) favillát

A faszerszámokat a gazdák maguk készítették. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vásáron, fazekasoktól szerezték be. Sümegi fazekasmestertől. Nevet nem tudnak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A községben drótosok, fazekasok, meszesek, tyukászok, késesek, órások jártak. Ezek értelemszerűen a nevüknek megfelelő árut kínáltak. (1,2,3,4,5,6)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A megyehídiaknak a sótonyi hegyben van szőlőjük. Mást nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Nem tudnak a jelenlegi temetkezési helyen kívül más temetőről, sem emberi csontok előkerüléséről. (1,2,3,4,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A község fogadott búcsúja tűzesettel kapcsolatos, pontos eredetére nem emlékeznek. Szentháromság-vasárnapján tartják. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Az egymáshoz erősített borona használata általános volt. (1,2,3,4,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Általánosabb volt a gépi vetés, de talajtól függően vetettek kézzel is. (1,2,3,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használtak, mindig. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből 1 keresztet, 5-6 keresztből 1 kepét raktak. (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó itt meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 160-170 cm hosszú volt. (1,2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Csépelni állandó csapat járt, amit a bandagazda állított össze. (1,2,3,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés a II. világháború után szűnt meg. (1,2,3,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya barázdába való vetése közvetlenül a II. világháború után szűnt meg. (1,2,3,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszáltak, renden száradt, az időjárásnak megfelelően forgattak (eső esetén többször, jó időben egyszer) szárítóállványt nem használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekérrel hordták a takarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszegek (1,2,3,4,5,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A falevelet akkor használták almozásra, ha nem volt elég szalma. A közbirtokosság által liciten eladott falevelet gyűjthették össze. (1,2,3,4,5,6)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A 3. sz. rajz, szügykarikának hívták. (1,3,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekéren takarmányt, szalmát hordtak. A kocsi kisebb, könnyebb, díszesebb, finoman vasalt, lakodalomra, búcsúra jártak vele. (1,2,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4,5 m hosszú volt. (1,3,4,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Nem használtak segédeszközt a nyomórúd leszorításánál. (1,2,3,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A rajzon látható saroglyákat használták. (1,2,3,4,5,6)