Kemendollár
Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
1986. december | |
| Adatközlők:
1. Balogh Jenő, 1930. római katolikus, Kemendollár, Kossuth u. 42. 2. Imre Károly, 1914. római katolikus, Kemendollár, Ady E. u. 16. 3. Imre Károlyné, 1913. római katolikus, Kemendollár, Ady E. u. 16. | |
| Gyűjtötte:
Zsuppányi Károly | |
| Wiki feldolgozás:
Nagy Krisztina | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Két községből alakult ki, Kemend a Zala keleti, Ollár a Zala nyugati oldalán fekszik. Kemend már az 1500-as években létezett, nevét az ottani vár kapitányáról Kéménd-ről kapta. Ollár a Festetich birtokhoz tartozó Alsó- és Felső Újmajorból, valamint az ún. Kis-Ollárból (amely 2-3 háznyi volt csak) alakult ki. A jelenlegi temető helyén templom volt, amelyet az 1700-as években lebontottak és Pókaszepetken építették fel újra. Az elbontott templom helyét Szentegyházi dombnak hívták. A fenti részeket az 1930-as években egyesítették Kemendollárrá. (1) A község keletkezését a fentiek szerint mondták el, de szerintük már az 1900-as években Kemendollárnak hívták. (2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Az Ollári részen Tóth, Kósa, Csutora nevezetűek, a Kemendi részen Sabján, Molnár, Halász nevezetűek. (1) Csiszár, Peresztegi, Császár. Beköltözött volt Rózsa Sándor, aki csak név szerint azonos a híres betyárvezérrel. (2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tud ilyen adatokat. (1) Cseh származású, Tauser nevezetűek. (2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyszámú elköltözés nem volt, mivel mindkét községnek kicsi volt a lélekszáma. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Közelebbi vidéken: Vöckönd, Gyürüs, távolabbi: Alibánfa, Misefa, Pókafa. Ugyanúgy szegény parasztok, valamint letelepedett cselédek lakták. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Zalában a fontosabb tájegységektől elszakadt földrajzi helyzete miatt, egyébként Göcsej vonzáskörzetébe tartozik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsej (Kustánszeg, Pálfiszeg), Hetés (Csesztreg, Resznek), Őrség (Őriszentpéter, Őrimogyorósd). (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Zalaistvánd: Luteránus, ezáltal gazdagok lakta község, 1940-ig elzártan éltek csak saját környezetükből házasodtak. Egervár: A vára miatt, illetve azért mert az Egervári és az Ollári határ szomszédos volt. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Dombon lakó Újmajor. Egyenes Ollár, gidres-gödrös Kemend. Imitt-amott Pókafa. Púpos hátú Vöckönd. Rongyszerű Lukafa. Kódis Alibánfa. Tökgurgató Apáti.l (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Általában saját környezetükből házasodtak, de szórványosan előfordult, hogy Szepetkről, Pókafáról, Vöcköndről, Alibánfáról és Apátiból is. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszegre, Zalaszentgrótra havonta, Nagykapornakra időszakosan.
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Községi hegyen lévő kápolnához, Jakab-napi búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Vasvár, Cel, Sümeg Mária napi búcsúkra. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Megmaradtak saját falujukban, mivel az uradalom mindig tudott munkát biztosítani. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Vendek és horvátok jártak ide munkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A felsorolásban lévő eszközöket helyben állították elő, de csak saját használatra. Volt azonban a falunak szövőmestere a „Janda-Bácsi”, aki bérben végzett len- és kenderszövést. (1,2,3)
a) kocsikasokat
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
b) vesszőkosarakat
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
c) szalmafonatú edényeket
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
d) szövőbordát
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
e) favillát
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
f) fagereblyét
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
g) faboronát
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
h) egyebet?
Helyben állították elő, de csak saját használatra.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Göcsejben és Sümegen készült cserépedényeket használtak, amelyeket a falvakat járó gölöncsérektől szereztek be. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknővájó cigányoktól faeszközöket, gölöncsérektől cserépedényeket, türjei hentesektől töltött árut (kolbász, hurka). Járt még a faluban: vándor drótos, illetve köszörűs is. Meszet a pósfai származású Sroll Péter nevű meszestől vásároltak. A II. világháború idején szűnt meg a fenti vándorárusok mozgása. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Pósfáról, Türjéről.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
teknővájó cigányok, vándor drótos, köszörűs, meszes.
d) Mit árultak?
Faeszközöket, cserépedényt, kolbászt, hurkát, meszet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a Kemendi, Vöcköndi, Istvándi hegyen volt szőlő- és egyéb tulajdonuk.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A helyi szőlőhegyen csak szepetkieknek volt birtoka. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temető volt: egy a kemendi, egy pedig az ollári részen. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falunak fogadott ünnepei nem voltak. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel általánosan.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Géppel nagyon ritkán. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Búza, rozs aratáshoz gereblyés kaszacsapót, zab, árpa aratáshoz hajmókot használt mindenki. Fenti eszközöket már a nagyapák is ismerték. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Csak hagyományos kévekötőfát használtak. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17-19 kévét raktak keresztbe, 8-10 keresztet raktak egybe, amit kepének hívtak. (1) 17 kévét raktak keresztbe, 5-6 keresztet raktak egybe, aminek a neve kepe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismeri a kepe szót, szerinte 8-10 keresztet jelent. (1) Szintén ismerik a szót, szerintük 5-6 keresztet jelent. (2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm feletti. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Békeidőben általában állandó csapat járt a géppel csépelni, a háború kezdetétől számítva azonban mindig a gazda állított munkást rokonokból, szomszédokból, ezt a fajta munkavégzést kalákának nevezték. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták kazalba, ezt a szerszámot már az elődök is ismerték és használták. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után. (1) 1930 után. (2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1930 után. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendeket szétterítve, az időjárástól függően többször megforgatva szárították, majd felgyűjtötték boglyákba. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazal helyétől függően villával és kosárral, esetenként azonban bakszekérrel és srággal is. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
járomfa (1) igavonó (2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1) nyakszeg (2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1) igaszeg (2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ha elfogyott a szalma, akkor esetenként ősszel. (1) „Proletár-szalmát” nem használtak. (2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak tartóláncot, (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Már az adatszolgáltatók nagyapjai is használták. (1,2,3)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Tehenek, ökrök által húzott alkalmatosság volt a szekér. A lovak által húzott alkalmatosság pedig a kocsi. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Bár az ősök is hosszúszekeret használtak, amelynek a mérete, 3,5-4 méternyi volt. (1,2,3)
