Gór
Adatlap
Adatfelvétel ideje: 1988. augusztus | |
Adatközlők: | (1.) 1. Erős Béla, 1915. katolikus, Gór |
(2.) 2. Németh Ferenc, 1920. katolikus, Gór | |
Gyűjtötte:Komálovics Zoltán | |
Wiki feldolgozás: Molnár Csenge | |
A település a Wikipedián:Gór, | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Simon, Gyurácz, Németh, Horváth. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt jelentős betelepedés a faluba. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Jelentősebb kiköltözés sem volt. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falu Felső-Szeleste. Hasonló az elrendezése és a fekvése is. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu nem tartozik tájegységhez. Magyarok lakják. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység az Alpokalja. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak híres községről. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Leginkább Bőröl és Bükről szoktak házasodni. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sajtoskál, Hegyfalu, Sárvár
b) Piacra:
Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Bük, Bőbe
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhely: Máriacel. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen aratómunkásnak jártak el Tömördre, Sajtoskálra. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jártak dolgozni. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Kocsikasokat, stb. nem készítettek. A vásárokon szerezték be. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket is a vásárban szerezték be. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A vándorárusok
b) Honnan jöttek?
Rábahídvégről jöttek.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Edényfoltozók, köszörűsök.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlő itt van a falu határában. Van itt szőlője bői és sárvári gazdáknak is. (1)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy közös református és katolikus temető van.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: Szent Flórián a falu védőszentje. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek, kézzel csak ritkán. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
géppel csak ritkán. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás kaszacsapót. (1,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kévekötőfát. (1,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak keresztbe. A mezőn általában 5 keresztet raktak össze. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott kereszteket jelenti. A termés mennyiségéhez nem használták. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 180 cm. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1,2
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése az 50-es évekig tartott. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése 1930-tól kezdődött. (1)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: lekaszálták, szétterítették, többször megforgatták és baglyába gyűjtötték. Állványt nem használtak. (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekérrel tolták be a száraztakarmányt az istállóba. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) igabélfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták a fák levelit almozáshoz.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel, tél elején. (1,
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér teherhordó. A kocsi személyszállító eszköz. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 5 m. (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel történt. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült kas formája. (rajz) (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták patkoltatni a vonómarhát. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Naa!
b) terelik jobbra
b) Jobbra: Hajszás!
c) és balra
Balra: Csálés!