Kenéz

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1984. október
Adatközlők:	(1.) Bíró Ferenc, 1922. Kenéz, Rákóczi u. 13.
	(2.) Kiss Ernőné, 1935. Kenéz, Rákóczi u. 42.
	(3.) Kóbor Antalné, 1935, Kenéz, Rákóczi u. 15.
	(4.) Bíró Ferencné, 1926. Kenéz, Rákóczi u. 13.
	(5.) Németh Gyula, 1915. római katolikus, Kenéz, Petőfi u. 14.
	(6.) Szabó Gyula, 1916. római katolikus, Kenéz, Petőfi u. 3.
	(7.) Bíró Károlyné, 1903. római katolikus, Kenéz, Kossuth u. 38.
	(8.) Kenedli Kálmán, 1913. római katolikus, Kenéz, Petőfi u. 24.
Gyűjtötte:	Tóth Irén, Tóthné N. Ágnes
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Ken%C3%A9z_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
weboldal:	http://www.kenez.hu/hu/bemutatkozas

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régen is így hívták a falut. Ezen a helyen volt a falu. Alsó és Felső része volt a falunak. Nem volt jellemző a bevándorlás. (1,2,3) Kenéz igen régi község lehet. Amikor 1981-ben javították a templomot, megállapították, hogy a falu 416 éves. (5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Bírók, Kopácsiak, Németh, Sülék, Őriek Pecölből kerültek ide, Kenedliek pedig Vátról. (5,6,7,8)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu szintiszta magyar, idegen nemzetiségűek nem települtek bbe. Ide nagyobb számmal nem költöztek be. A falu mellett levő Kányás majorba jöttek-mentek csak a cselédek. (6,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A régebbi időkben a faluból nem költöztek el nagyobb számmal. A két világháború között a fiatal lányok közül sokan elmentek Pestre cselédnek. (6) Mostanában a fiatalok Szombathelyre költöznek el, s mivel Kenéz kisközség, ez az elvándorlás érezhető. A lakosság száma 500-ról 300-ra apadt. (5,7,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Pecöl. Közeli falu hasonló gondokkal. Gazdaságilag most is egy a két falu. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

n.a.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Bozzai és Bárdos. (1,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

n.a.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Rákos kenéziek. Tarisznyás pecöliek. Holdas lipátiak. (1,2,3) Kenézt azzal csúfolták, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben. Rákos kenéziek – a Borzó patakban sok rák volt, ide jártak rákászni. Megláncolták a rákot, hogy ne menjen el. (7) Tarisznyás pecöliek – sokan eljártak a faluból summáskodni, és az élelmüket tarisznyában vitték magukkal. A surányiak felhúzták a bikát a templom tetejére, mert az kifüvesedett. (5) Zanat – „Megidták a túzokáldomást!”: Jégeső esett és a tuzokok szárnyai megfagytak, és az emberek megfogták őket. Arra járt egy autós és megvette. Míg betért a kocsmába a madarakat egy pajtában helyezték el. A szárnyaik felengedtek és a tuzokok elrepültek. (5) Lipát – „a holdvilágot megették”: Egy ember be volt idva és éjszaka evett, a hold épp a tányérjába sütött bele, és azt kanalazta. (6) A vasszécsényiek istentelenek. A kastély előtt állt egy bádogfeszület, a fakeresztje elrohadt. Jött arra egy zsidó, aki azt kiabálta: „rosszvasat veszek!” Egy odavalósi asszony eladta a bádogkeresztet. A zsidó a feszületet a szekér hátuljára kötötte úgy, hogy lebegjen (mintha az is búcsút intene). Később egy másik asszony visszavásárolta. (6) Bozzaiak – nemesek megették a nyőveset. (7) (Nyőves: döglött állat húsa, ami megnyüvesedett.) Megyehídiak – tejfölös cserebogarak (mert megették). (5,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Ikervár, Pecöl – ezekből gyakrabban. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvárra, Szombathelyre. (1,2,3)

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fél falu summásként Alsómezőre járt. Szombathelyre cselédeskedni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A faluba nem jártak dolgozni más helyről. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

b) vesszőkosarakat

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

d) szövőbordát

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

e) favillát

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

f) fagereblyét

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

g) faboronát

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

h) egyebet?

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szekérrel hozták Jákról. Cserepeseknek hívták őket. Sárvárról cigányok is hoztak. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

n.a.

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőtermesztés nem volt jellemző. Csak a ház körül. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Szőlőtermesztés nem volt jellemző. Csak a ház körül. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ahol most a templom van, ott volt a temető. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Bozza, Pecöl, Megyehid, Kenéz. Szent Miklós, Miklós napján, december 6-án. Fogadott ünnep nem volt. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kizárólagos. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Gépi vetés gyakoribb volt. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés gyakoribb volt. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindenki ezeket használta. Régóta ismeretes. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, épp így volt. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Húsz kéve egy kereszt. Minden időszakban ennyi. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m a nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Összeállított csapat járt. Állandó volt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Ez volt jellemző a faluban. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

TSZ-ben most is van. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nagyobb gazdáknál volt. Felszabadulás után terjedt el. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendet szétterítve. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nem volt ilyen. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Középső – vonószeg. (1,2,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Külső szegek.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták sokan. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Használták sokan. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem használtak. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér – teherhordó. Kocsi – parádés, személyhordó, nagyobb gazdáknak volt. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszabb oldal: 4 m nyújtott Vendégoldal: 2 m Zártabb volt az elterjedt. (1,2,3,4)