Pördefölde

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A pap mondta, hogy talált a plébánián egy iratot, miszerint Pördeföldére egy Perdóczi nevű kanász települt be először. (1) Nagyanyja mesélte, hogy kezdetben öt ház volt a faluban. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Varga, Kovács, Cseresnyés. (1,3) Cigány, Bicsák. (3) Csupi, Farkas, Marton. (2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki sem tud arról, hogy újabb családok vagy más nemzetiségűek települtek volna be valaha is nagyobb számba a faluba. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy régen nagyobb számban elköltöztek volna a faluból. (1,3) Az 1920-as években két család költözött Somogyba. (2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szentpéterföldével viseletben, Kányavárral, Dömeföldével, Iklódbördöcével, Pákával nyelvjárásban hasonlóak. (1) Ortaháza hasonlít leginkább Pördeföldére. Régen onnan nősültek a legtöbbet, mindenhova együtt mentek. (2) Kányavárral hasonlítanak legjobban egymásra, közös határuk van. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Zala megyébe, illetve közigazgatásilag Pákához tartoznak. Csak rákérdezésre jött elő Göcsej neve, akkor is így: „Régen azt mondták, hogy Göcsej.” (1) „Hát mondják, hogy Göcsej, de Pördefölde különálló falu volt.” (2) Ők nem tartják magukat göcsejieknek. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Megyeneveket soroltak fel, illetve említették Göcsejt is. (1,2,3) Göcsej határa a Cserta patak. A kisszigetiek, ortaházaiak, csertalakosiak, göcsejiek. (2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Vadászkastély látható Szentpéterföldén, József főherceg vadgazdasága volt a környéken. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A kisszigetieket szokták a legtöbbet „bosszintgatni”: „Göcsej fővárosa Kissziget, aki annak hírét hallja jót nevet.” (1,2,3) A kiszsigetiek: keresztbe vitték a létrát az erdőben; fű nőtt a harangláb tetején, fölhúzták a bikát a haranglábra, hogy legelje le a füvet; megnyújtották a bürüt. A szentpéterföldieket vadtikoknak, a kányaváriakat „ajtónyomó Kányavár”-nak csúfolják. Őket (pördeföldieket) mindig csak dícsérték. (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben gyakran házasodtak a szomszéd falvakból: Kányavár, Szentpéterföld, Dömeföld, Páka, Iklódbördőce, Ortaháza, Zebecke, Kissziget, Tófej, Lasztonya. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Pákára Szent György napján (április 14., október 10), Bánokszentgyörgyre minden hó első keddjén, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Novára, Csáktornyára, Letenyére.

b) Piacra:

Nem jártak, amire szükségük volt megcsinálták maguk vagy vándorárusoktól vették.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Pákára Szent Péter-Pálkor, Gutorföldére Szent István napján, Lispeszentadorjánra Kisasszony napján, Szécsiszigetre, Bánokszentgyörgyre Szent György napján.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászlóra októberben, Kiscelre. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Baranyába, Somogyba jártak mezőgazdasági munkára. Több faluból mentek együtt, egy csapatban. Cselédeskedni nem jártak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kisszigetről, Ortaházáról, Zebeckéről jöttek télen, elég sokan (kb. 20-30 ember) fát vágni. Szentpéterfölde volt az erdőgazdaság központja. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, de általában mindent saját szükségletre készítettek.

a) kocsikasokat

Pördeföldén pedig János bácsi (akit egyébként „romának neveztek, s ezt bánta nagyon) kötött asztalt, széket, kocsikast a falubelieknek, a II. világháború előtt.

b) vesszőkosarakat

Csörnyeföldén élt egy ember, aki szépet tudott kosarat fonni.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

Cseresnyés József szépen tudott faragni.

g) faboronát

Cseresnyés József szépen tudott faragni.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Esetleg, aki nem tudta maga megcsinálni, Pákára ment a bognárhoz.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgyörgyvölgyéről (ott készítették) jártak gerencsérek a faluba cserepeket árulni, illetve Pördeföldén élt egy Téglás Gábor nevű ember, aki szintén készített cserépedényeket. Ortaházáról, Kányavárról, Pákáról is jöttek vásárolni tőle. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak edényfoltozó „kolompár” cigányok és üvegesek. Meszesek még a mai napig is szoktak járni.

b) Honnan jöttek?

Cigányok Gutorföldéről, Várföldéről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

a bosnyákok - jugoszlávok, Olcsó Jancsi-nak nevezték magukat

d) Mit árultak?

A licsések szövőbordát, a gerencsérek (Szentgyörgyvölgyéről jöttek) a bosnyákok cserépedényeket, késeket árultak. (1,2,5)