Zalacsány

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. július
Adatközlők:	(1.) Tarsoly Kálmán, 1919. római katolikus
	(2.) Tarsoly Kálmánné Fekete Terézia, 1923. római katolikus
	(3.) Máté Jánosné, 1933. római katolikus
	(4.) Nagy Miklósné, 1955. római katolikus
	(5.) Hencsei Józsefné Kis Mária 1911. Kehida, római katolikus
	(6.) Magyar László, 1927. római katolikus
Gyűjtötte:	Somi Anna
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalacs%C3%A1ny
weboldal:	http://www.zalacsany.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Csak néhány halászház volt régen. 200 évvel ezelőtt még halászcsónakokon jártak. A falu kb. 80-100 éve fejlődött itt ki, a Zala lecsapolása után. (1,2,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sári, Fábi, Ács, Mohori (halászok voltak, Zalában kiöntésben halásztak). (1) Bognár, Magyar, Hencsei, Árvai. (3,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem települtek be soha nagyobb számban. Volt 5 zsidó család. (1,2,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban, csak mostanában a fiatalok. (1,2,3,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környező falvak mind hasonlók – Tilaj, Kehida, Kustány. (1,3,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartják a falut semmiféle nagyobb egységbe tartozónak (általában nem ismerik a tájegység fogalmát). Keresztkérdések után is csak azokat a szomszéd községeket említették meg, illetve sorolták fel, amelyek egy TSZ-hez tartoznak. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Erre a kérdésre semmiképpen nem tudtak válaszolni, de a további kérdezgetés nyomán elhangzott Göcsej, Somogy és Baranya neve. (1,2,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kehida – Deák Ferenc birtoka, Hévíz – fürdő miatt. (1,2,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ezek a községek nem csúfolták egymást semmivel, csak a tilajiakra mondták, hogy „tilaji csigások”. A tilajiak csigát szedtek az erdőben eladásra. (3,4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Általános volt, hogy a környező falvak összeházasodtak: Zalacsány, Kehida, Kustány, Bókaháza, Tilaj, Kallósd, Örvényes. Nem volt olyan falu a környéken, ahonnan egyáltalán nem házasodtak. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kehida (március és szeptember), Zalaszentlászló (január), Zalaapáti (március és szeptember).

b) Piacra:

Keszthely szerdánként, Szentgrót csütörtökönként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Belsőcsány templomának május 16-án volt, Külsőcsányban december 8. utáni vasárnap.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (Mária napján, szeptember 12.), Keszthely (Karmelita búcsú, július 16.), Búcsúszentlászló (fogolykiváltó búcsú), Vasvár, Remetekert (Tilajhoz tartozik), Nagykapornaki apátsághoz tartozó búcsú. (1,2,3,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Általában a környékbeli uradalmakhoz jártak cselédnek. Batthyány Pál és József birtokára és a Malatinszky birtokra. Messzebbre nem jártak dolgozni. (1,2,3,4,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A környékbeli uradalmakba jártak summásnak Baranyából és Somogyból. A környező falvakból, Baranyából és Somogyból cselédnek is jöttek az uradalmakba és a módosabb gazdákhoz. A mozgás mértéke nem volt jelentős. (1,3,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Ezeket mindenki magának elkészítette, legfeljebb a falun belül adták el. Más faluba nem vitték eladásra. A környező falvakban is mindenki magának csinálta ezeket. (1,2,5,6)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket kocsival hozták, onnan árulták. Sümegről jöttek az árusok. Az edényeket Tüskeváron készítették és Sümegen. Keszthelyen a vásárban is lehetett ilyesmit kapni. (1,3,4,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jöttek fazekasok és meszesek Sümegről, edényfoltozók (drótostótok), dinnyeárusok. (1,2,5,6)

b) Honnan jöttek?

Sümeg (1,2,5,6)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

fazekasok, meszesek, edényfoltozók (drótostót), dinnyeárusok. (1,2,5,6)

d) Mit árultak?

cserépedény, mész, dinnye (1,2,5,6)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában két szőlőhegy van: Köleshegy és Öreghegy. Főleg az ittenieknek volt ott szőlője és azoknak, akik ide házasodtak. Az ittenieknek is házasság révén volt más faluban szőlője. Csak kis méretű szőlőbirtokok voltak. (1,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A falu határában két szőlőheg van: Köleshegy és Öreghegy. Főleg az ittenieknek volt ott szőlője és azoknak, akik ide házasodtak. Az ittenieknek is házasság révén volt más faluban szőlője. Csak kis méretű szőlőbirtokok voltak. (1,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temető Belsőcsányban volt, de már 35 éve le van zárva. Az új temető Külsőcsányban van (Kraul-domb?). (1,2,3,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Ligetfalva felé van a törökfutás előtti templom maradványa (csonkatorony). Itt kerültek elő nagyobb mennyiségben csontok. (1,2,3,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem emlékeznek ilyesmire. Csak ketten említették Nagyboldogasszony ünnepét. (1,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Faboronából nem kötöttek össze többet. Vasboronából az uradalomban hármat, a gazdák kettőt akasztottak össze (ez általános volt). (1,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetettek. (1,2,5,6)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak a nagyobb gazdáknak volt vetőgépe (2-3 vetőgép volt a faluban). (1,2,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Kizárólag gereblyés kaszacsapót használtak (kaszagrábla). (1,2,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem tudnak róla, hogy használtak volna ilyet. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból ugyanannyit raktak egy keresztbe. Általában 18 kévét, de ketten 21-re emlékeztek. (3,5) Az összerakott keresztek száma a búza mennyiségétől függött és külön neve nem volt. (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe és a kereszt ugyanazt jelenti, egymás szinonimái. (1,2,3,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 180 cm körüli. (1,3,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Az etetőt a gépész fogadta fel. A többi munkás a rokonság, szomszédság köréből került ki, akik kölcsönösen segítettek egymásnak. (1,2,3,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Ha közelre kellett vinni, akkor villával hordták, ha messzire, akkor petrencével. Két rúdra rárakták villával és úgy vitték. (1,2,3,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A TSZ megalakulása után már nem termelték. (40-es évek vége – 50-es évek eleje.) (3,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Voltak, akik eke után vetették, de ez általánossá nem vált. A többség inkább luggalta (előkészített lyukakba ültette). Nem emlékeznek rá, hogy mikor kezdődött a burgonya eke utáni vetése. TSZ megalakulása utáni időt említették többen. (1,2,5,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Általában renden forgatták, ha a rend túl vastag volt, akkor szétterítették. Jó időben a rendet egyszer forgatták, ha esett az eső, annyiszor, ahányszor megázott. Száradás után ágylásba hajtották és utána rakták kazalba (petrencét használtak). (1,2,3,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt a pajtafiából vellával vitték az istállóba. Más eszközt nem használtak. (1,2,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa, igafőfa (1,2,4,6)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (1,2,4,6)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

igen

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

A fák leveleit almozáshoz csak akkor használták, ha a szalma elfogyott, de akkor is csak lopva lehetett hozni a leveleket az uradalmi erdőből. (1,2,3,5,6)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. A nyakló bőrből készült. Régebbi formákra nem emlékeztek. (1,3,5,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsinak hosszú a rúdágasa. Eléje lovat lehetett fogni. (A kocsi rúdágasán keresztbe volt a „gyuha”, ami nem engedte leesni a rúdágast.) A szekérnek rövid volt a rúdágasa, ebbe lovat nem fogtak. (1,2,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt csak rövid szekérrel szállították, ez kb. 2 m hosszú volt. A hosszú szekeret (3,5 – 4 m) szénaszállításra használták. Az adatközlők minden esetben említik a vendégoldal használatát. A sukkot, mint mértékegységet ismerik, de használni nem tudják. (1,2,3,5,6)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A kötél egyik vége a szekér oldalához volt kötve. A szekér másik oldalán volt egy csiga, amelybe befűzték a nyomórúdon átvetett kötelet és ezt „lapicka” segítségével megfeszítették. A „lapicka” egy több lukkal ellátott falap volt. (1,2,3,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Rácsos saroglyát használtak, ami enyhén ívelt volt. (1,2,5,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Vesszőből készült szekérkast mutatni nem tudtak. (1,2,3,5,6)

b) Használtak-e kettőt is?

Két szekérkast akkor használtak, ha lakodalomba vagy vásárba mentek. (1,2,3,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A vonómarhát általában nem patkolták meg, csak akkor, ha megsérült (pl. betört a körme). (1,2,3,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

Haj! Vagy: Haj-de!

c) és balra

Hi-de! Vagy: Hé!

A becce szót ismerik, de indítószóhoz nem kapcsolják. Kis borjút hívták így. (1,2,3,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne! (2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pin-ne! (2,3,4,5)