Pördefölde

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az adatközlők érdemi néphagyományt a község keletkezéséről nem tudtak. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Horváth, Póczak, Gáspár, Cseke, Bedő, Kovács és Simon családok a legősibbek a faluban. A Szabó család régen jött Söjtörről, a Molnár család pedig Zalabocskából. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki sem tud róla, hogy nagy számban költöztek volna be valamikor a faluba. (2,3,4,5) Egy adatközlő szerint 1900 körül sok cigány telepedett le Pötréten. (1)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy valamikor a faluból nagy számban elmentek volna. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Minden adatközlő szerint a Felsőrajkon élő emberek hasonlítanak legjobban a Pötréten élőkhöz. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla a falubeliek, hogy a falujuk beletartozik-e valamelyik tájegységbe. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Jobbára csak a közeli megyéket sorolták fel e kérdésre válaszként a megkérdezettek, pl. Somogy, Vas, stb. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Gelse a szép templomáról, Felsőrajk a jó kovács éa bognár mesterembereiről és Zalaszentmihály pedig három nagy uradalmáról és nagy gazdagságáról volt híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Pötrétét a mocsaras környéke miatt a zalaszentmihályiak „pocsolyásnak” csúfolták. A pötréteiek pedig a hagyományos népi öltözetük helyett polgáriasult szűk szoknyát viselő zalaszentmihályiakat „szűkszoknyásoknak” csúfolták. (4) A többi megkérdezett erről a csúfolódásról nem tudott. (1,2,3,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, főleg Alsórajkról és Hahótról házasodtak a helybeliek, de jelentős mértékű volt a Gelséről és a Felsőrajkról történő házasodás is. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Pacsára mentek minden hónap első csütörtökén, Nagykanizsára pedig minden hónap első keddjén. Zalaegerszegre csak ritkán jártak, Hahóton pedig évente egyszer volt nagy vásár.

b) Piacra:

Szinte mindenki csak Nagykanizsára járt szerdán és pénteken.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümegre mentek búcsúba szeptember 15-én, Vasvárra augusztus 15-én. Ritkán elmentek Celldömölkre is.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló volt a legismertebb búcsújáróhely, ide szeptember 12-én és szeptember 26-án jártak Mária nevenapján, illetve fogolykiváltó ünnepkor. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Májustól októberig mentek régen summásnak Somogy megyébe a faluból a szegényebbek, de más munkára nem mentek soha. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Régen jöttek horvát summások a Grunner uradalomba dolgozni, de különben nem nagyon jártak a faluba summásnak más faluból. Cselédnek néha-néha jöttek, de mindig más faluból és kevesen. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Mindenki magának készített csak, ha készített kocsikasokat, vesszőkosarat stb. (1,2,3,6,7)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vándorárusoktól vették, akik Sümegről hozták főként az edényeket. Előfordult, hogy Göcsejből, vagy Novából hozták. (1,3,5,7,8)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Paprikások, ruhások, bosnyákok, meszesek, üvegesek. Az edényfoltozók köszörűs cigányok voltak, a teknővájók is cigányok voltak.

b) Honnan jöttek?

A paprikások az Alföldről jöttek, Erdélyből ruhások jöttek. A bosnyákok kést, fésűt árultak. 1945 előtt jártak a meszesek is Pötrétén elég gyakran.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Az 1914-15-ben Pötrétén járó üvegeseket „báliszóknak” hívták.

d) Mit árultak?

A bosnyákok kést, fésűt árultak. Néha medvetáncoltatók is megfordultak a faluban. (1,2,3,4,6,8)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A pötréteieknek nincs szőlőjük saját falvuknak határában, csak Dióskál, Felsőrajk és Pacsa határában, ritkábban Hahót és Alsórajk határában is. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Pötréte határában egyáltalán nincs szőlő.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak egy temetője van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat nem találtak erre soha. (2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1945 után fogadták Jézus szíve ünnepét július 16-án tartják. A marhavész ellen fogadták Szent Vendel ünnepét. Megtartják még Szent Anna ünnepét és Mária nevenapját. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kizárólag 2-3 egymáshoz erősített boronát használtak a két világháború között a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A közepes birtokokon kizárólag kézzel vetettek a két világháború között.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A faluban csak két nagyon módos gazdának és az uradalomnak volt vetőgépe. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Leginkább hajmókot használtak, mert azt volt a legegyszerűbb elkészíteni, de ismeretes volt a villás és a gereblyés kaszacsapó is „emberemlékezet óta”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Senki sem ismerte adatközlőim közül az olyan kévekötő fát, amelynek a vastagabb felén lapos nyílás volt a sarlónak. Feltehetően Pötrétén nem használták. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt 1 kereszt. Általában 6-7 ilyen keresztet raktak régen egymás mellé egyvégtében, ez volt a kepe. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, használták a termés mennyiségének a megjelölésére, 1 kepe 6-7 egymás mellé tett keresztet jelölt. (1,2,3,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Sajnos Pötrétén egyetlen egy csépet sem találtam, a megkérdezettek egybehangzó válasza szerint a csép nyele kb. 2 m volt. (1,2,4,5,6,7)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi cséplés esetén a két világháború között a gazda állította össze a csapatot szomszédaiból, ismerőseiből. Kölcsönbe jártak egymáshoz csépelni. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül Pötrétén mindig elevátorral és villa segítségével rakták kazalba. Az uradalomba volt elevátor, mindenki odajárt a faluból is csépelni. Nyársat sohasem használtak. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. 1930-ig jelentős volt a hajdina termelés. 1959-ben teljesen megszűnt. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kb. 1930-as években kezdődött, és az 1940-es években vált általánossá a burgonyának az eke barázdájába való vetése. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

3-4 napig szárították a szénát, ez alatt egyszer forgatták meg, ezután boglyába hordták. Minden eső után újra kellett forgatniuk. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt villával vitték az istállóba. A töreket pedig „sillingával”. (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

nyakfa, „vonyófa”, igafőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

szeg, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Elég sokan.

c) Melyik évszakban?

Ősszel a szegények használtak almozáshoz falevelet. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Mindhárom fajtát régóta ismerik, főleg az a) és a c) típusú volt az elterjedt, a b) típusút csak a nagyon vad lovak esetében használták. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amit ló húzott az volt a kocsi és amit ökör, vagy tehén, az volt a szekér. Tehát lovaskocsi, szénásszekér, ökrösszekér stb. (1,2,3,4)