Tekenye
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1987. április |
Adatközlők: | (1.) Molnár János, 1924. Tekenye, Hunyadi u. 16. |
(2.) Ferenczi Vendelné Dézsenyi Vilma, 1906. Tekenye, Gesztenyés u. 3.
(3.) Kis Gábor, 1905. Tekenye, Gesztenyés u. 7. (4.) Dézsényi Jánosné Kis Gizella, 1941. Tekenye, Bádonyi u. 32. (5.) Németh József, 1905. Tekenye, Hunyadi u. 27. (6.) Forintos Teréz, 1927. Mihályfa, Tekenye, Hunyadi u. 27. | |
Gyűjtötte: | Baksa Brigitta |
Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Tekenye |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Régen a Mór hegy alatt élt 6-7 lakos, azután költöztek ide többen. Az 1740-es évek előtt a falu nyugatabbra terült el. (1,5,6) Nem tudnak a falu múltjáról. (2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Dézsenyi, Nagy, Lábodi, Kántor, Farkas, Kis. (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem, esetleg házasság útján. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Tüskeszentpéter – az is kis falu. Türje – hasonló a gazdálkodása. (1,3,4,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,3,4) Zalaszentgróthoz tartozik. (2,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Sümeg – gazdag város, fejlett ipara van. (3,4)
Zalakaros – fürdője van. (1)
Nem tudnak. (2,5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem. (2,3,4) A falu fölső végét „köszörűsöknek” csúfolták. (1,5,6)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Ritkán – főleg Óhíd, Csehi, Türje falukból, de csak kevesen. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaszentgrótra a karácsonyi vásárra, Türjére a négy vásárra (Szent Mihály – dióvásár), Jánosházára minden hónap első szerdáján.
b) Piacra:
Zalaszentgrótra csütörtökönként.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A fiatalok eljárta Türjére (augusztus 15.), Szalapára (szeptember 8.), Óhídra.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg (szeptember 12.), Vasvár (augusztus 15.). (1,2,3,4,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Türjére, a papi birtokra summásnak (arattak, kapáltak, 6 hónapot dolgoztak a szőlőben). Szalapára, Óhídra a Kornizs testvérek (grófok) birtokaira, hónapos munkára. 1920-tól Zalaszentgróton megnyílt gróf Károlyi téglagyára, ahová szintén sokan jártak. (1,2,3,4,5,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3,4,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Vesszőkosarat házilag készítettek, esetleg a falun belül adták el.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
A faluban volt bognár (Kiglics János), kovács – ők rendelésre dolgoztak. (1,2,3,4,5,6)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegről hozták a cserépedényeket, a pap házánál volt a lerakat. Vásároltak a zalaszentgróti vásárban, ahová Reziről hozták az árut, és a türjei vásárban. (1,2,3,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Sümegről érkezett a meszes, a drótos vagy edénycsináló a „cseh szélről” jött. az üvegesek Trencsén megyéből vagy Ajkáról hoztak üveget. Erdélyi vándorárusok pulóvert, méterárut árultak, a bazárosok pedig Keszthelyről, Sümegről vagy Zalaegerszegről jöttek. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Sümegről, a "cseh szélről", Trencsén megyéből, Ajkáról, Keszthelyről, Sümegről, Zalaegerszegről, Erdélyből,
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
Meszet, üveget, pulóvert, méterárut.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A legtöbbnek helyben van szőlője, de kb. 40-50 gazda a huszonyai, és az óhídi hegyen dolgozik. Újabban 10-15 szőlőbirtok van Türjén is. (1,2,5,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban van egy régi temető Türje felé, az újabb 1967 táján létesült.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom körül több koponya került elő. (1,2,3,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Gyümöcsoltó Boldogasszony (március 25.) – metszés és oltás idején. Sarlós Boldogasszony – a jég ellen fogadták. Szent Vendel – a marhavész után fogadták. Szent Anna – a kolera járvány után. (1,2,3,4,5,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általános volt az egyes borona, de a gazdagabban használtak 3 levelű (széles) „magtakarót”. (1,2,5,6) A száraz földön hengert használtak. (3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetettek, vetőruhából.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A faluba először 1935-ben vettek 2 vetőgépet. (1,2,3,4,5,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
b) 4 fogú „kaszagrábla”. 1860 körül jöttek Óhídra németek, tőlük vették át. Addig sarlóztak. (1,2,3,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, volt mellette sima is. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búza: 18 kéve, rozs: 18 kéve. A föld szélességétől függött, ált. 6-8 keresztet raktak egy sorba, ennek neve kepe volt. (1,2,3,4,5,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, keresztsort jelent, nem pontosan meghatározott, ált. 6-8 kereszt. A termést keresztben határozták meg vagy mázsában. (1,2,3,4,5,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150-155 cm közötti a nyélhossz, a hadaró hossza 50 cm. (1,2,3,4,5,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Részesek, de előfordult segítséggel is. A géptulajdonos fogadott egy bandát, akik egy masinálást végigcsináltak. 1907-8 körül kézihajtásúval, 1922-től lóhúzóval masináltak. (1,2,3,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával. (1,2,3,4,5,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem volt soha. (1,2,3,4,5,6)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A két háború között előfordult már, de nem lett általános. Mindig kapával vetették. (1,2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Rendre kaszálták, utána „elpiszkálták”. Ha nem volt eső csak egyszer forgatták (villával), de ha megázott, 2-3 szor. Ha jó idő volt, 3 nap alatt megszáradt. Ezután baglyába (=petrence) gyűjtötték, jó csúcsosra összerakták (egy baglya kb. 1 q). 1 hosszi szekérre 3 baglya fért. (1,2,3,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Ölben vagy villával. (1,2,3,4,5,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó vagy igafa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Majdnem mindenki.
c) Melyik évszakban?
Ősszel és télen. (1,2,3,4,5,6)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A faluban kevés volt a ló, de akinek volt, azok használták a tartóláncot.
b) Melyik mód régibb, újabb?
A kötél a régebbi, a lánc pedig tartósabb (üzletből vásárolták). (1,2,3,5)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi: ló húzta, a rúdja alatt keresztben volt egy méteres fadarab, a kocsi „juha”. Ez magasan tartotta a rudat. Szekér: marha húzta, rúdszárnya rövidebb, a rúdja lenn volt a földön. (1,2,3,4,5,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A rövid szekérre tettek hosszi oldalt, ami 4 méter hosszú volt. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4,5,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat elől hosszú lánc, hátul kötél szorította le. Csak kevés (inkább a jómódú) gazdának volt csigája. Csiga: kb. 50 cm-es rúd lyukakkal, két lapockával lehetett hajtani. (1,2,3,4,5,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén hajlított, elől kis „srágla”, hátul masgasabb. (1,2,3,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A faluban kevés lovas ember volt, így alig emlékeznek kocsikasra. Leginkább egy fotelre hasonlított, a két széle magasabb volt. (1,2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Marhát nem patkoltak, mert nem volt kövesút, legfeljebb amelyiknek elvásott a körme, vagy sántított. (1,2,3,4,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Naa, vagy a nevét mondták és azt, hogy gyere vagy naaa.
b) terelik jobbra
Hí
c) és balra
Hajszt, najde
Becce: a borjúnak mondták. (1,2,3,4,5,6)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, ccc, cocám ne-ne, nevét mondják + gyere ide. (1,2,3,4,5,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi, pitye-pitye. (1,2,3,4,5,6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide, le, le-e, eszle. (1,2,3,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú „kendervágó, kendertörő vagy fakutya”. (1,2,3,5,6)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
a) típusú, egykerekű „rokka”. (1,2,3,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
Egy kereke volt.