Meszlen
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szabó Gabriella (vitalap | szerkesztései) 2014. április 22., 23:35-kor történt szerkesztése után volt.
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Meszlen, 1988. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Hencsey József, 1901, Meszlen, nyugdíjas |
| (2.) Varga István, 1917, Meszlen, nyugdíjas | |
| Gyűjtötte: | Konálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Szabó Gabriella |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai: Kajtár, Károvics, Varga, György, Légrádi, Koczer. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt a faluba nagyobb számban betelepedés. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A 60-as évektől a fiatalok körében erős kiköltözés figyelhető meg (Szombathely, Kőszeg). (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Meszlent egyedi községnek tartják. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik semmilyen tájegységhez. Magyarok lakják. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységről, népcsoportról. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres falu Nemescsó, Nemesbőd, mert ezek nemesi rangúak voltak. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem volt a falunak csúfneve. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az ide házasodás más falvakból ritka volt. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kőszegre, Szombathelyre és Csepregre jártak
b) Piacra:
Kőszegre, Szombathelyre és Csepregre jártak
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Csepregre
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
búcsújáró hely a szentkút volt Váton. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem jártak el munkára sehova. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide jöttek dolgozni Bükről, Peresznyéről, Ácsádról, Tömördről. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Eladásra nem készítettek kocsikasokat stb. Saját használatra igen. (1,2)
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
e) favillát
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket Szombathelyen vásárolták. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jártak vándorárusok: tótok, üvegesek, edényfoltozók. A 40-es évektők kezdtek elmaradni. Szlavóniából jöttek. (1,2)
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A környéken csak Meszlen határában volt szőlő, a környékbelieknek vannak itt szőlőik. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A határban egy temető van. Emberi csontokat itt nem találtak. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepek: december 8. Szeplőtelen fogantatás. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
A kézi vetés volt a gyakoribb, a gépi a ritkább. (1,2)
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás kaszacsapót. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kévekötő fát. (1)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét szoktak keresztbe rakni. Az mindig változott, hogy hány keresztet raknak össze a mezőn. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott keresztek száma. A termés mennyiségére nem használták. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. 2 m. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták a szalmát a kazalba. (1)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek a faluban sohasem. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonyát az 1920-as évektől kezdték eke után vetni. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: szétterítik, többször átforgatják és baglyba rakják. Állványt nem használtak. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A száraztakarmányt bakszekéren hordták be az istállóba. (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabélfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ritkán használták almozáshoz a fák leveleit. (1)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér teherhordó, a kocsi személyszállító eszköz volt. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér kb. 4 m. (2)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása csigával történt. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas formája. (ld. rajz) (1)
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem szokták a marhát és az ökröt sem patkoltatni. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
nee
b) terelik jobbra
hejsz
c) és balra
hék A becce szó a kisborjút jelenti. (1)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznó hivogatása: hucs-hucs... (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúk hivogatása: pipipi... (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívják magukhoz. (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender és lent nem termeltek. (1)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Még valamikor nagyon régen használtak álló rokkát. (1,2)
