Nemesládony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. november
Adatközlők:	(1.)Mogyorósi Jánosné Ments Karolina, 1904. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 18.
	(2.) Kiss Lajos, 1913. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 2.
	(3.)Kiss Lajosné Ments Jolán, 1920. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 2.
	(4.)Kiss Attila, 1956. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 2.
	(5.)Horváth Ernő, 1914. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 25.
	(6.)Horváth Ernőné, 1925. Uraiújfalu, evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 25.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ládonyi László kapta Mátyás királytól a községet és az ő ivadékai népesítették be azt. (2,3,4,5,6) A csécsi út felől jöttek nemesek, nekik a leszármazottjai élnek a faluban. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kiss, Mogyorósi, Bögöti, Ments. Olyan régen élnek itt ezek a családok, hogy senki sem emlékszik arra, hogy mikor jöttek be ebbe a faluba. A Horváth család is rég ebben a faluban él már, de róluk tudják, hogy Berekaljáról (ma Tompaládony egyik része) költöztek át. Hogy mikor, arra már nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki sem emlékszik, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el soha nagyobb számban. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nemesládonyra nem hasonlít más falu. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik Nemesládony semmilyen nagyobb tájegységbe, népcsoportba, stb. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak a Kisalföldről tudnak, mint közeli nagy tájegység. Hogy milyen községek tartoznak a Kisalföldöz, arra nem tudtak érdemleges választ adni. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Pórládony híres volt, mert ott csak pórok laktak. Sajtoskálon két híres uradalmi kastély volt: Losonczyéké és Rufrekéké. A Rufrek családnak Bükön még cukorgyáruk is volt. (1,2,3,4,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták Nemesládonyt soha, és az itteniek sem csúfolták soha a környékbeli és a távolabbi falvakat sem. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szokás volt más falvakból házasodni, főképp: Bükből, Rábasömjénből, Hegyfaluból. Tompaládonyból, nem tudják miért, csak ritkábban házasodtak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Évszakonként volt egy-egy nagy állatvásár, hogy pontosan melyik napokon, arra már nem emlékeznek, de Húsvét körül volt a tavaszi, az biztos. Ezeket a negyedévenkénti vásárokon Ivánon, Sajtoskálon és Vasegerszegen látogatták.

b) Piacra:

Ritkán, kevesen jártak Sopronba.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A megkérdezettek (evangélikusok) szerint nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki búcsúba ment. A római katolikusok közül (akik a faluban kisebbségbe voltak) jártak Mária napkor a celldömölki búcsúba. (1,2,3,4,5,6)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Sajtoskálba mentek egész évre summásnak a Losonczy és a Rufrák uradalomba elég sokan. Néhányan mindig eljártak dolgozni, a Rufrák család büki cukorgyára körüli teendőket ellátni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kevesen (egy-egy ember), ritkán a környékbeli falvakból átjött aratáskor, de ez olyannyira nem volt jellemző, hogy arra, hogy ezek az emberek honnan jöttek, már nem is emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ezeket a szerszámokat mindenki a vásárokon szerezte be, a faluba senki sem készített eladásra szerszámokat. (1,2,5) A szerszámokat leginkább Rábabogyoszlón készítették. (2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vásárokon vették (lsd. I.11.) és arról semmit sem tudnak, hogy hol készültek. (1,2,3,4,6) Ezeket a vásárban vett cserepeket Sárváron készítették. (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

1945 előtt jöttek paprikások Szegedről, meszesek Bakonybélből, Erdélyből ruhások, drótos és üveges tótok Felvidékről. Tollat venni a mai napig járnak a cigányok. (1,2,3,4,5,6) Rábabogyoszlóról jöttek 1945 előtt kosarasok, akik főleg vesszőkosarat, de faszerszámokat is árultak. (2)

b) Honnan jöttek?

Szeged, Bakonybél, Erdély, Felvidék, Rábabogyoszló

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

paprikás, meszes, ruháasok, drótosok, üveges tótok, kosarasok

d) Mit árultak?

paprika, mész, ruha, veszzőkosár, faszerszámok

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nemesládonyban nincs szőlő, és a helybelieknek sincs más falvak határában szőlőjük. (1,2,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nemesládonyban nincs szőlő, és a helybelieknek sincs más falvak határában szőlőjük. (1,2,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak egy temetője volt és van. Ide temetkezett a falu katolikus és evangélikus lakossága is.(1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nincs a falu határában olyan terület, ahol nagyobb tömegben találtak volna emberi csontokat. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egy fogadott ünnepe volt a falunak, de csak rövid ideig tartották meg, már nem is emlékeznek, hogy pontosan melyik napon ünnepeltek. Valamikor júniusban. Harang, zendülés ünnepének hívták, és valamikor az 1920-as években fogadták a templom szentelésekor. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között csak ritkán használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Egy faborona használata volt az általános. (1,2,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között már általánosnak mondható volt a gépi vetés a közepes gazdaságokban. A vetőgépet mindig egymástól vették kölcsönbe. (2,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Nemesládonyban általánosnak mondható volt a hajmók c) és a két fogú gereblyés b) kaszacsapó használata. Hogy melyik mióta ismeretes azt még megközelítő pontossággal sem tudják az informátorok. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak olyan kéve kötő fát, aminek a vastagabb felén lapos nyílás volt, ebbe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

10 kéve 1 lábat és 20 kéve 1 keresztet jelentett. Az emlékezettel elérhető időben a kévék száma nem változott. A mezőn 4-5 keresztet raktak összekapcsolva, ezt hívták kepének. (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, ami meghatározatlan számú keresztet jelölt (4-5). A termény mennyiség meghatározásához e szót nem használták. (1,2,3,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele bőven 155 cm feletti volt (kb. 170-180 cm). (1,2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén mindig a gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Kölcsönbe jártak dolgozni. (1,2,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de hogy mikor került a faluba, arra nem emlékeznek. Ez az eljárás kizárólagos volt. Kb. 3,5-4 m hosszú nyársat egy ember vízszintesen tartotta, míg két másik felhúzta a szalmát a nyársra. Aztán a nyársat tartó ember a nyársat függőlegesen a feje fölé emelve a kazalhoz vitte, és ráborította a nyársról a szalmát. (1,2,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1920-as években már teljesen megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1950-es években terjedt el és vált uralkodó jellegűvé a burgonya eke utái barázdába való vetése. (1,2,3,5,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát a renden szárították 3 napig, aztán megfordították (forgatták) egyszer. Ezután még 2 napig hagyták a renden, tehát az 5. napon szedték fel és hordták petrencével boglyába. (1,2,3,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ha a kazal messze volt az istállótól, akkor bakszekérrel, ha közel volt nagy kosárral vitték a napi száraztakarmányt a kazalból az istállóba. Mindkét eljárás általános a faluban, de használatuk kezdetének időpontját még megközelítőleg sem tudják. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vánkosa, vonó, járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5,6)