„Nyőgér” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 15., 14:19-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Desics Imréné Vajkovics Gizella, (80) nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 3.
	(2.) Martonicz Ferenc (69), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 80.
	(3.) Hegyi Lajosné Auer Gizella (87), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 71.
	(4.) Ifj. Hegyi Lajosné Szemes Rozália (49), rok. nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 71.
	(5.) Semperger Ferencné Martonicz Teréz (90), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 67.
	(6.) Joó Ferenc (65), nyugdíjas, Nyőgér, Béke u. 3.
	(7.) Joó Ferencné Vincze Irén (62), nyugdíjas, Nyőgér, Béke u. 3.
	(8.) Márk Mária (80), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 43.
Gyűjtötte:
Wiki feldolgozás:	Hajba Sándor
A település a Wikipedián:	Szakolczai Zsófia
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nagyon régi jobbágyfalu. Legrégibb forrása az ún. Csöcsér, ahonnan a vizet hordták a falusiak. A falu neve eredetileg Nyugér volt. A monda szerint Mátyás király itt pihent meg vadászat közben, s a falut a vele jött Joó-családnak és a Csehordszágból vele jött kedves apródjának, Desicsnek ajándékozta. Állítólag élnek még itt a két család leszármazottjai. (1,5) Később a falusiak a Batthyány grófok jobbágyai voltak. A park Nyilakáról rá lehetett látni az ikervári Batthyány kastélyra. (2,6) Nyőgér = Nyög-ér (nyögve hordták a faluba a vizet a völgyben lévő kútból). (3,8)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Legősibb a Joó és a Desics család. Aztán a Ráczok, Martoniczok, Márkok, Hőbérek és Sempergerek. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak. (1,2,5,6,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla, sőt, határozottan állítják, hogy nem költözködtek. (1,2,6,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem ismernek hasonlót. (1,2,7,8)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Hegyháti tájegység. Termelőszövetkezetük is ezt a nevet viseli. Szintiszta magyar és katolikus falu. Zömmel 10-20 holdas gazdák lakták, volt egy uradalom és néhány szegényember. (1,2,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Rábamente: Ikervár, Rábakovácsi, Balozsameggyes. Kemenesalja: Káld, Köcsk, Egyházashetye, Mesteri, Borgáta. (1,2,7,8)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Egyházashetye: Berzsenyi szülőháza Ikervár: Batthyány Lajos szobra, kastélya Sárvár: Gárdonyi ott tanított. Urbán Lajos itt cipészkedett. Ő volt a kommün népbiztosa. Fia, Ernő író volt, ő is ott született. (1,2,4,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Egervölgy ősszel gazdag Egervölgy, tavasszal szegin Nimetfalu.” (1,3,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen. Jelentősen Sótonyból és Bejcgyertyánosból. Ritkábban Egervölgyről, Szemenyéből, Gércéről, Ikervárról. „Rábán túlra tehénért, meg menyecskéért ne menj, mert azok kisasszonyok, nem tudnak dolgozni!” (1,2,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvárra: András vásár, Simon-Judás vásár; Szombathelyre, Vásárosmiskére, Celldömölkre: lovasemberek július 2-án; Zalaegerszegre, Hosszúperesztegre (1,2,6)

b) Piacra:

Sárvárra hétfői napokon (1,2,4,6,8)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sótonyba Szentháromság vasárnapján; Bejcgyertyánosba Mária neve napján, szeptember 12-én; Ikervárra Szent Györgynapi búcsú április 24-én. „Sóskás búcsú.” (1,2,3,7)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölkre (Kiscellbe) szeptember 8-án, Kisasszony napján. Fogadalmi búcsújárás proseccióval, templomi zászlókkal, kereszttel. Régen leégett az egész falu, innen a fogadalom. (1,3,5,7,8) Vasvárra augusztu 15-én és szeptember 12-én. Ez is prosecciós, de nem fogadalmi. (1,3,5,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak Kelédre, Martonfára, Péterfa-Újmajorba, Földszigetre (Győr-Sopron megye). Uradalmi cselédnek a helybeli uradalomba. Cselédlánynak, szolgálónak Szombathelyre, Budapestre, Győrbe, Sárvárra. (1,2,3,6,7)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem jöttek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, házi használatra saját maguk készítették. (1,2,6)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sárvárról a Libena zsidó hozta ki (rongyász zsidó volt). (1) Majtényi János sárvári üzletében vették. Ő készítette saját maga, fazekas volt. (6,7,8) Régen jöttek szekérrek a fazekasok, évente kétszer, háromszor, s kirakodtak. Olyan edényeket is hoztak, amelyekre női nevek voltak írva. (2,3,5,7)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótostót, Paprikaárus, Meszesek, Üvegesek, Esernyőjavító, Tikászok Tűzkő, cukorpótló (szaharin), Teknősök, rongyosok (1,2,4,5,6)

b) Honnan jöttek?

Árva megyéből, szegedinek, Gércéről, Sümeg, Trencsén és, Nyitra megyékből, Sopron megyéből, Oszkóból, zalaegerszegi(1,2,4,5,6)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótostót, Paprikaárus, Meszesek, Üvegesek, Esernyőjavító, Tikászok Tűzkő, cukorpótló (szaharin), Teknősök, rongyosok(1,2,4,5,6)

d) Mit árultak?

paprika, mész, rongy, szaharin vagy cukorpótló, bútorok, sezlon, rekamék(1,2,4,5,6)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Néhány nyőgérinek házasság révén a sótonyi és a bejcgyertyánosi szőlőhegyen. A nyőgéri szőlőhegy kb. 1/3 részben az ikerváriak birtoka, amelynek igen nagy részét vásárolták, s csak igen kis részhez jutottak házasság révén. (2,6,7)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Néhány nyőgérinek házasság révén a sótonyi és a bejcgyertyánosi szőlőhegyen. A nyőgéri szőlőhegy kb. 1/3 részben az ikerváriak birtoka, amelynek igen nagy részét vásárolták, s csak igen kis részhez jutottak házasság révén. (2,6,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ma csak egy temetőjük van. De tudják, hogy valamikor a templom környékén is temető volt, ahol az 1962. évi csatornázás idején is kerültek elő emberi csontok. (1,2,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

De tudják, hogy valamikor a templom környékén is temető volt, ahol az 1962. évi csatornázás idején is kerültek elő emberi csontok. (1,2,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepe nem volt a falunak, de szeptember 8-án Kisboldogasszony napján fogadalmi búcsújárást tartottak (tartanak ma is). Celldömölkre (Kiscellbe) mennek proseccióval. 1935-ben cséplés idején nagy tűzvész pusztított: 42 ház és 100 pajta vált a lángok martalékává. Innen ered a fogadalom. (1,6,7)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A 30-as években csak két gazdának volt vasboronája. Egyikét két leveles volt, a másiké 3 leveles. A többi gazdának csak egyes faboronája volt. (1,2,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

1930-ig a kézi vetés általános.(1,2,6)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A 30-as években a nagyobb gazdák már vásároltak vetőgépeket, ennek következtében a gépi vetés aránya kb. 40 % lett. (1,2,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Általános a 3 ágú gereblyés kaszacsapó volt, de kajmókos is volt kisebb részben, s ez volt a régibb. (2,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Szórványosan használták, inkább az uradalmi munkásoknál. Ha a kötöző kedveskedni akart a marokszedőjének, annak sarlóját vitte benne. (2,6,7)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve egy kereszt. 2-8 keresztet kapcsoltak össze, ennek a neve kepe. Villámcsapás elleni védekezésből hosszabb kepét nem raktak. (1,2,3,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú keresztek neve: kepe. Termésmennyiséget nem fejezett ki, arra a kereszt száma volt használatos. (1,2,3,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-160 cm között, de volt 160 cm-nél hosszabb is. Mértékéül a cséplőmunkás orrmagassága szolgált. (1,2,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 177. sor: / 177. sor: @@
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+-160 cm között, de volt 160 cm-nél hosszabb is. Mértékéül a cséplőmunkás orrmagassága szolgált. (1,2,6)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===