„Felsőrajk” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 8., 22:05-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Már a XII. században a Házhelynek nevezett dülőben állt 6 ház. A török időben pusztult el. A mostani falu első házait a mostani új iskola környékén építették meg a törökök kivonulása után. A régiek elmondása után itt 7 család települt le. A Kováts nevet viselték. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kováts, Sándor, Balogh, Kucséber, Vigh, Sabján, Szanyi, Cziráki. (1,4,6) Németh, Lőcz, Magyar, Vodinák (később települtek). (5,7) Simon (nem tudják honnan jöttek). (2,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Idegen nemzetiségűek nem laktak Felsőrajkon. Az 1800-as években zsidók települtek be: Stejner, Handlej, Golsmidt, Weisz (hentesek, boltosok, kocsmárosok). (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az I. világháború előtt a szegénység elől sokan mentek Kanadába, Amerikába. Pánczél Károly, Vigh Samu, Lőcz Mária és még 8-10 család. (1,2,3) Nem sokan menekültek ki Kanadába, Amerikába, talán 8-10 család. Az 1910-es években mentek ki: Németh, Máté Kovács István. (4,5) Volt, aki kétszer is kint volt. Két-három család vissza is jött. (6,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A beszéd, gazdálkodás, állattenyésztés miatt Felsőrajkhoz Zalaszentmihály, Hahót, Pölöske, Dióskál községeket tartják egyenrangúnak az adatközlők. Pötrére, Alsórajk gazdagabb, büszkébb község. Alsórajknak az állattenyésztés, szőlőtermelés, Pötrétének az állattenyésztés alapozta meg hírét. Pacsa járási székhely, boltjai, téglagyára, cserépgyára, szeszfőzdéje adta a rangot. (1,2,3,4,5,6,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Felsőrajkot egyik tájegségbe sem sorolják be. Ha netán Göcsejiekhez hívták őket, azért haragudtak. (1,2,3,4,5,6,7,8) Hahótot már Göcsejnek tartotta. (6) Őrséget, Hetést ismeri, mint tájat. (7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej, Őrség, Hetés tájegységként sorolják fel. Többről rákérdezés után sem tudnak. Hetést szövéséről emlegették. Göcsejhez sorolták Hahótot, Söjtört, Bekót, Tárnokot, Novát. (1,3,6,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Malomjairól híresek: Pacsa, Gelse, Hahót, Alsórajk, Zalaszentmihály. Téglagyára volt: Pacsa, Dióskál, Búcsúszentlászló. Üzletei miatt: Pacsa, Gelse. Hahótot, Kerecsényt bicskás falunak csúfolták, mert a búcsúk legtöbbször bicskázással fejeződtek be. (4) Söjtör Deák Ferenc szülőhazája. Egyéb zalai hírességekről nem tudnak a kérdezettek.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodás a környékbeli községekből történt. Elmennek leánynézőbe Dióskálba is, mert a lánnyal szőlőterületet kaptak. Aztán jártak Pötrétére, Alsórajkra, Pacsára, Gelsére, Igricére. Távolabbra már csak szórványosan jártak. (1,2,4) Leginkább a fárába tartozó községből hurcoltak asszonyt. (6,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Pacsa, Gelse, Zalaapáti, Kanizsa, Szentgrót, Keszthely. Csikó- és lóvásárra elmentek Somogyba is: Marcali, Böhönye, Csurgó.

b) Piacra:

Kanizsára jártak leginkább, mert a pacsai piac szegény volt. Fejen, fejvékában vitték a portékát. Egyéni holmik vásárlására Kanizsára jártak. Jobban lehetett válogatni, mint Pacsán.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd falukba, a rokonság meghívására.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló, Sümeg, Vasvár (Nagyasszony, Kisasszony). Előtte napon gyalog indultak búcsúi zászlókkal, a batyukat fogadott kocsi vitte a prosecció után. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fehér megyébe mentek summásnak a 30-as években. Nem jelentős létszámmal. (4,6) Sok volt az uraság, volt hónapos munka bőven itt is. Sőt még vendeket is hozattak az uraságok kis számba. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem nagy számban vendek jöttek Muraközből. (2,4,6) Hegységneveket nem tudtak felsorolni. A helyiek vállalták fel a hónapos munkát az öt uraság földjén. (5,6,7,8)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Favilla kivételével minden mezőgazdasági eszközt helyben készítettek el. Volt két ügyes kovács: Lőcz és a fia. (2,3,4,5) Favillát a pacsai vásáron szoktak venni, ahová a vendek hozták a Muraközből. A legszebb kocsikasokat főzött fűzből a Vigh és Szőke családok készítették. (3,4,7)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegiek, szombatfaiak (Vas megye) ősszel hozták a cserépedényeket kocsival. Szemes terményért cserélték. Legtöbbször a kocsma udvarán pakoltak ki. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.16.

Fazekasok Sümegről. Szombatfárók meg más Vas megyei falukból jöttek. Bosnyákok (ócsó jancsisok) késeket, ollókat, borotvákat árultak. Paprikások Kalocsa környékéről. Pénzért decis bádogpohárból adták a tört paprikát. Az 1920-as évektől helyben is termeltek paprikát, ezért hamar megszűnt ennek árulása. Meszesek Sümegről hozták a darabos meszet, pénzért. Néha jöttek Guttorföldéről is. Fűrészesek osztrákok voltak a 20-as évekig. Drótosok a 35-ös évekig jártak a Felvidékről. Pántlikásokkal a pacsai katonai sorozások idején találkoztak. Rongyos zsidó Kanizsáról járt a környékén. (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A felsőrajkaiaknak leginkább a dióskáli határban, az Ungi hegyen volt szőleje, pötréteieknek meg a rajki hegyen. Az Ungi hegybirtokhoz leginkább nősülés útján jutottak a rajkaiak, a Rajki hegyen a pötrtéteiek úgyszintén, csak másodsorban vétel útján. Ungi hegy borának minősége a Pogágyváriéval vetekedett, a rajkié gyengébb minőségű volt. Átlagosan egy gazdának 800-1200 négyszögöl szőlőterülete volt. Persze voltak módosabbak is, elsősorban az alsórajkiak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A törökök kitakarodása óta a mai temetőbe temetkeznek. A falu határában más temetőről nem tudnak. (2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Vendel az állatok védőszentje. Ezen a napon nem dolgoznak az állatokkal. Fogolykiváltás napja (szeptember utolsó vasárnapja, háború emlékére, életben maradtak), Szent Antal jégverés fogadott napja. Nem mentek a szőlőbe dolgozni. Búzaszentelő napja. A processzió kimegy a határba. A megszenteléstől jó termést vártak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használták a 2-3 tagból álló boronát magtakarásra. A 4 tagból állót a tehetősebb gazdák és az uradalmakban használtak. Az 1-es faboronát tehenes gazdák használták kizárólagosan. A vasvázas eke és borona elterjedése azért általános a 20-as évektől, mert a faluban 2 kovács mester volt. Aprómag takarásához általánosan használták kökénybokorból készült sövényboronát. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Gépi vetés csak az uradalmakban folyt. A faluban a kézi vetés volt az általános. Párfödél (abrosz) ruhába öntötték a magot, s abból vetették. A gépi vetés 1945 után vált általánossá. (Párfödél ruhát lucerna és egyéb zöldtakarmány haza hozására is használták.) (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Általánosan a kaszacsapós volt az elterjedt és általánosan használt. Nem használták a villást, illetve gereblyést aratáskor. Időpontot az adatközlők mondani nem tudtak. Már gyerekkorukban láttak ilyet. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ilyen formájú kévekötő fát nem ismertek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból 21 kévét raktak 1 keresztbe. Alsó kéve neve „pap feleségi”, leszorító vagy fedő kéve neve papkéve. Általában 8-15 keresztet raktak egy kepesorba. Ez még függött attól is, hogy milyen széles volt a learatott tábla, illetve a termés mennyiségétől. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározott számú kereszt. Használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140 cm-nél hosszabb volt, a hadaró hossza 80-100 cm között változott. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén a gazda állította a munkásokat (rokonság, szomszédok álltak kalákába), a géptulajdonos csak a gépészt és etetőt biztosította. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Felsőrajkon 2 cséplőgép-tulajdonos volt. Mindkettőnek volt elevátere is, tehát az egyéb szalmahordást nem művelték. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945-ben szűnt meg a hajdina termesztése. (1) Az első TSZ megalakulásáig termelték. (3) Egyáltalán nem termelték, mert nem volt a föld termelésére. (4,5,6,7)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es években néhány gazda burgonyát eke után rakta és a II. világháború befejezése után vált általánossá. Minden második ekehajtás sorába 4 ujjnyi magasságba helyezték krumplit. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Ha vékony volt a rend, akkor forgatatlanul száradt, ha vastag volt a rend csak akkor forgatták át (ami alul volt az átfordításkor felülre került). Ha többször megázott a széna, akkor minden ázás után forgatták, majd ágyásba tolták, petrencébe rakták, 4-5 petrencéből boglát készítettek. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraz takarmányt a pajtából villával hordták az istállóba. A szénát az istálló padlásán és a pajtában tárolták. Csak az a széna került kazalba, ami nem fért be a pajtába. Ezt a kinti száraz takarmányt hordták petrencésrudakkal a pajtába és tárolták ott. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) köfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) vonyó, rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.15.

Almozáshoz a fák levelét csak olyan esztendőkben használták, amikor kevés szalma termett. Ilyenkor ősszel a gyümölcsösben, illetve a közbirtokossági erdőn a levelest összegereblyézték és hazafuvarozták. Ritkán szoktak tavasszal is levelest ilyen módon gyűjteni. (Urasági erdőben tilos volt a levélgyűjtés.) (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

A ló befogásánál 1930 körül a szügyre erősített tartóláncot csak elvétve használták. Ez inkább a 40-es években vált általánossá. (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Az ökrök és tehenek után futó jármű neve szekér, a lovaké a kocsi. A kocsi rúdját „gyóta” tartotta és még a hámfatartó (lábcsó) különböztette meg. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmány szállításához a 4 m hosszú ún. hosszi oldalt vendégoldallal végezték, a burgonya, kukorica hordásához rövid oldalú 2 méter hosszú oldalú járművet használtak. Elől és hátul suberrel zárták le az oldalt, hogy a termény le ne potyogjon. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szálastakarmányok szállításánál a csigát az 1930-as évektől használják. A nyomórúdon átvetett kötelet a csigához rögzítették és lapickával addig csavarták a kötelet, amíg a takarmány megfelelő törmörségű lett. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A kocsi és szekér első és hátsó saroglyája enyhén ívelt volt, de használták az első és hátsó subert is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.21.

A szekérkas formája szögletes, az ülő rész alatti üregben különböző használati eszközöket tároltak (ívóvíz, étel, kisebb szerszámok, stb.). Csak egy kast használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Vonómarhát az esős és az ökröket téli időszakban szokták vasaltatni. Esős időszakban azért vasaltattak, hogy pata ne repedjen, téli időszakban „fagypatkót” helyeztek el az ökör lábán, nehogy a jeges úton elcsússzon. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. A 20-as években fazsétert (bognár csinálta), ezt váltotta a pléh, majd zománc zséter. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

a) Ne, Bárány, Rózsa! Na, Jézus nevében induljunk!

b) terelik jobbra

b) Jobbra: Hi!

c) és balra

   Balra: Hakk!

Kisebb borjak neve a becce. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coli-coca ne. Cocane-ne. (1,2,,3,4,5,6,7,8)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi ne. Pi-pi-pi-pi. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Bodri eszne. Lexi ne. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez kendertörőt és a len töréséhez sulykot használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8)

2.29.

A faluban zömében a ferde b), az álló a) típusú rokkát használták, de volt néhány álló típusú rokka is. (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határában nem volt elkülönülő házcsoport, aminek külön neve volt. A régi falu a XII. században a Házhelynek nevezett határrészben volt. A török hódoltság megszűnése után települtek az ősök a mai helyre. (1,2,3,4,5,6,7,8)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?