„Bérbaltavár” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 24., 12:26-kori változata (lapforrás) Nagy Krisztina (vitalap | szerkesztései) a ← Régebbi szerkesztés		A lap 2014. május 24., 13:07-kori változata (lapforrás) Nagy Krisztina (vitalap | szerkesztései) a Újabb szerkesztés →
86. sor:		86. sor:
	===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===		===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
−		+	„Valahová Somogyba jártak summásnak”, többet nem tudtak. (2,4,5,6,7)
		+	Szigetvár környékére jártak kevesen summásnak tavasztól őszig, 6 hónapra szegődve Bérbaltavárról. (1,3)
	===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===		===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára? ===
		+	Bérbaltavárra soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,3,4,7)
−		+	===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba: ===
−	===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===	+
	====a) kocsikasokat====		====a) kocsikasokat====
−		+	A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
	====b) vesszőkosarakat====		====b) vesszőkosarakat====
−		+	Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
	====c) szalmafonatú edényeket====		====c) szalmafonatú edényeket====
−		+	Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
	====d) szövőbordát ====		====d) szövőbordát ====
−		+	A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
	====e) favillát====		====e) favillát====
−		+	Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)
	====f) fagereblyét====		====f) fagereblyét====
−		+	A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
	====g) faboronát ====		====g) faboronát ====
−		+	A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
	====h) egyebet?====		====h) egyebet?====
−		+	A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)
	====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====		====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?====
−		+	Az általános az volt, hogy ezeket a szerszámokat vagy Vasváron, vagy Zalaszentgróton, vagy Türjén a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.Vásár). (1,2,3,4,6)
	===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===		===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
−		+	Oszkón készített cserépedényeket használtak a faluban, melyet vándorárusoktól szerezték be. Egy edény értéke, az adott edénnyel való két merítésnyi búza volt. (1,2,3,4,7)
		+	Egy adatközlő szerint jártak erre Tüskevárról is vándor cserépárusok. (3)
	===1.16.===		===1.16.===
	====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====		====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
−		+	A II. világháborúig Oszkóból (a 3. adatközlő szerint Tüskevárról is) cserépedényárusok, a Felvidékről drótos és üveges tótok és állítólag Erdélyből magukat székelyeknek nevező ruhaárusok jártak el Bérbaltavárra. Sümegről meszesek a mai napig járnak. A cigányok (nem tudják honnan valók) szinté a mai napig járnak ide tollat venni. (1,2,3,4,5,6,7)
	====b) Honnan jöttek? ====		====b) Honnan jöttek? ====
−		+	Oszkó, Tüskevár, Felvidék, Erdély, Sümeg
	====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====		====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
−		+	cserépedény-árusok, drótos és üveges tótok, ruhaárusok, meszesek
	====d) Mit árultak? ====		====d) Mit árultak? ====
−		+	cserépedény, ruha, mész
	===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===		===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
−		+	A megkérdezettek szerint főleg attól függ, hogy kinek hol van szőlője, hogy kinek-kinek a házastársa hova való (örökség, hozomány). A helybelieknek leginkább Oszkó, Csehi és Csehimindszent határában voltak szőlői jelentős mértékben.(1,2,3,4,5,6,7)
	===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===		===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
−		+	Oszkó, Csehi és Csehimindszent lakóinak voltak jelentős mértékben szőlői a bérbaltavári szőlőhegyen. (1,2,3,4,5,6,7)
	===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===		===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===

---

A lap 2014. május 24., 13:07-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) Sebestyén József, 1918. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Rákóczi u. 41.
	(2.) Sebestyén Józsefné Kövér Ilona, 1920. Zalaudvarnok, római katolikus, Bérbaltavár, Rákóczi u. 41.
	(3.) Bedő Rozália, 1905. Hegyhátkisbér, római katolikus, Bérbaltavár, Petőfi u. 14.
	(4.) Fülöp Mihály Géza, 1926. Hegyhátkisbér, római katolikus, Bérbaltavár, Új u. 6.
	(5.) Papp József, 1916. Oszkó, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 7.
	(6.) Papp Józsefné Takács Mária, 1930. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 7.
	(7.) Kardos Ilona, 1908. Baltavár, római katolikus, Bérbaltavár, Kossuth u. 24.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9rbaltav%C3%A1r
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Bérbaltavár két falu (Baltavár és Hegyhátkisbér) egyesüléséből keletkezett. Az adatközlők azonban magáról a kialakulásukról nem tudnak semmit. (1,2,3,4,5,6,7)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Miklós, Sebestyén, Márkus, Huszár, Bános, Fülöp és Bedő családok. E családok olyan régen élnek Bérbaltaváron, hogy még maguk sem emlékeznek, hogy apáik (őseik) mikor települtek ide. (1,2,3,4,5,6,7)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4,7)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy valaha elköltöztek volna a faluból máshová nagyobb számban. (1,2,3,4,7)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A megkérdezettek szerint egyik falu sem hasonlít Bérbaltavárhoz, mert Bérbaltavárnak van a vidéken a legtöbb „különössége”. Mert itt volt valamikor egy vár, itt lakott a baltavári herceg, aki krokodilust is lőtt vadászaton, és találtak itt régészeti leletet is (mamut csontot). Ezeket a történeteket az adatközlők büszkén és nagy kedvvel mesélik el. (1,2,3,4,5,6,7)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A megkérdezettek szerint a falu Vas megyéhez tartozik. Ezen kívül szerintük nem tartozik bele Bérbaltavár semmilyen tájegységbe vagy népcsoportba. Ismerik hallomásból Göcsejt és az Őrséget, de azt nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely községek tartoznak. (1,2,3,4,5,6,7)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Ismerik Göcsejt és az Őrséget, de azt már nem tudják, hogy ezekbe a tájegységekbe mely falvak tartoznak (ld. I.6). (1,2,3,4,5,6,7)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községként (Baltaváron kívül, ld. I.5.) csak Vasvárt említették az informátorok, amely országszerte híres a templomáról és nagyon sokak által látogatott búcsújáróhely. (1,2,3,4,5,6,7)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A helybeliek más falubelieket nem csúfoltak soha. A környékbeliek sem csúfolták a Bérbaltaváron élőket régen, csak most, az utóbbi évtizedekben mondják róla néha, hogy: „cigányfalu”, mert egyre több cigány lakik Bérbaltaváron. (1,2,3,4,5,6,7)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, jelentős volt a más falvakból való házasodás. A környékbeli falvakból a legnagyobb mértékű házasodás: Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Nagytilaj és Oszkó falvakból volt. (1,2,3,4,7)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaszentgrótra negyedévenként jártak vásárba, Vasvárra szintén negyedévenként. Sajnos a pontos dátumra már nem emlékeztek. (1,2,3,4,5,6,7) Türjére Szent Márton napján jártak vásárba. (1,3)

b) Piacra:

Vasváron szerdánként, Zalaszentgróton csütörtökönként volt piac, ezekre jártak el. (1,2,3,4,5,6,7)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környékbeli falvakba jártak búcsúba: Oszkóba Szent György, Nagytilajba Szent Márton, Csehibe Szent Antal, Csehimindszentre Szent Imre napján. Bérbaltaváron Szent Miklós napján volt (és van) a búcsú. (1,2,3,4,5,6,7)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhelyre Vasvárra jártak szeptember 12-én és augusztus 15-én. (1,2,3,4,5,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

„Valahová Somogyba jártak summásnak”, többet nem tudtak. (2,4,5,6,7) Szigetvár környékére jártak kevesen summásnak tavasztól őszig, 6 hónapra szegődve Bérbaltavárról. (1,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Bérbaltavárra soha nem jöttek dolgozni más falvakból. (1,2,3,4,7)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

a) kocsikasokat

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

b) vesszőkosarakat

Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)

c) szalmafonatú edényeket

Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)

d) szövőbordát

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

e) favillát

Egy-egy ember saját használatra csinált, de eladásra soha. (1,2,3,4,6)

f) fagereblyét

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

g) faboronát

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

h) egyebet?

A falubeliek ilyen szerszámokat és eszközöket nem készítettek soha eladásra. (1,2,3,4,6)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Az általános az volt, hogy ezeket a szerszámokat vagy Vasváron, vagy Zalaszentgróton, vagy Türjén a vásárokon szerezték be (lsd. I.11.Vásár). (1,2,3,4,6)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Oszkón készített cserépedényeket használtak a faluban, melyet vándorárusoktól szerezték be. Egy edény értéke, az adott edénnyel való két merítésnyi búza volt. (1,2,3,4,7) Egy adatközlő szerint jártak erre Tüskevárról is vándor cserépárusok. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A II. világháborúig Oszkóból (a 3. adatközlő szerint Tüskevárról is) cserépedényárusok, a Felvidékről drótos és üveges tótok és állítólag Erdélyből magukat székelyeknek nevező ruhaárusok jártak el Bérbaltavárra. Sümegről meszesek a mai napig járnak. A cigányok (nem tudják honnan valók) szinté a mai napig járnak ide tollat venni. (1,2,3,4,5,6,7)

b) Honnan jöttek?

Oszkó, Tüskevár, Felvidék, Erdély, Sümeg

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

cserépedény-árusok, drótos és üveges tótok, ruhaárusok, meszesek

d) Mit árultak?

cserépedény, ruha, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A megkérdezettek szerint főleg attól függ, hogy kinek hol van szőlője, hogy kinek-kinek a házastársa hova való (örökség, hozomány). A helybelieknek leginkább Oszkó, Csehi és Csehimindszent határában voltak szőlői jelentős mértékben.(1,2,3,4,5,6,7)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Oszkó, Csehi és Csehimindszent lakóinak voltak jelentős mértékben szőlői a bérbaltavári szőlőhegyen. (1,2,3,4,5,6,7)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?