„Borgáta” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→2.23. A fejőedény régi neve?) |
a (→2.24. A befogott marhát milyen szavakkal) |
||
| 225. sor: | 225. sor: | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | Nee... (1,2) | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| − | + | Hi! (1,2) | |
| − | ====c) és balra==== | + | ====c) és balra==== |
| − | + | Hajsz! (1,2) | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
A lap 2014. május 22., 09:45-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. október |
| Adatközlők: | (1.) Vajda Lajos, 1918. Borgáta |
| (2.) Vajda Lajosné, 1922. Borgáta | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Borg%C3%A1ta |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak semmi feljegyeznivalót. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Varga, Böröcz, Samu, Vajda. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt a faluban jelentős számú betelepülés. Fürdőzők szoktak járni hétvégén. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A TSZ alapításkor többen kitelepedtek a faluból. Főként Celldömölkre. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Egyházashetye hasonló falu. Az is központi település ma. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a kemenesaljai tájegységbe tartozik bele. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység az Őrség. A nyugati részein horvátok laknak. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község a közelben Egyházashetye. Berzsenyi Dániel miatt.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem használtak itt a környéken egymásra csúfnevet. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen, szokták más falvakból átházasodni. Leginkább Somlyóról és Káldról. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Jánosháza (1,2)
b) Piacra:
Szombathely (1,2)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A szomszédos községekbe (1,2)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A TSZ alapításáig nem jártak el vidékre dolgozni. Ma eljárnak Celldömölkre. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
1945 előtt jártak ide a szomszéd falvakból dolgozni az Eszterházy birtokra cselédeskedni. (1,2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Csak házi használatra készítettek kocsikasokat stb. (1,2)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket Szombathelyre a piacon szerezték be. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jártak a faluban az 50-es évekig vándorárusok. Meszesek, dinnyések, köszörűsök, fazékárus. (1,2)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, dinnyések, köszörűsök, fazékárus. (1,2)
d) Mit árultak?
mész, dinnye, cserépedény (1,2)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Itt a környéken nem volt senkinek szőlője, de otthon sokan termeltek. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt a környéken nem volt senkinek szőlője, de otthon sokan termeltek. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A község határában egy temető van. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem kerültek elő emberi csontok. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Az evangélikus vallás miatt nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használtak a két világháború között egymáshoz erősített boronát.(1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés volt régebben az elterjedt. (1,2)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés ritka volt. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Használtak villás és gereblyés kaszacsapót is. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyen kévekötő fát. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni. 5-6 keresztet raktak össze, a föld nagyságától függően. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm hosszú. (1,2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőgéppel állandó csapat járt a faluban. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években szűnt meg a hajdina termelése. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1945 után kezdődött a burgonya eke után vetése. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénát szárították, forgatták, majd kazalba rakták. Nem használtak állványt. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával rakták le a napi száraztakarmányt a pajta közepére beállt kocsiról. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Nem volt elnevezése az igarészeknek. (1,2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Nem volt elnevezése az igarészeknek. (1,2)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Nem volt elnevezése az igarészeknek. (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták a fák leveleit az almozáshoz. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem használták a fák leveleit az almozáshoz. (1,2)
c) Melyik évszakban?
Nem használták a fák leveleit az almozáshoz. (1,2)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret munkavégzésre, a kocsit személyszállításra használták. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér 4-5 méter. (1,2)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya a szekéren egyenes volt. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem használtak vesszőből font szekérkast. (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szoktak patkoltatni, az ökröt is. Főleg tavasszal. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee... (1,2)
b) terelik jobbra
Hi! (1,2)
c) és balra
Hajsz! (1,2)
