„Kemenespálfa” változatai közötti eltérés
a (→2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?) |
a (→2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?) |
||
| 161. sor: | 161. sor: | ||
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
| − | + | Nem. Luk ugyan volt a kévekötő fa vastagabb felén, de abba a sarlót nem lehetett beledugni, csak egy zsinórt, amivel az eszközt fel lehetett akasztani. (1,2,3,4,5,6) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
A lap 2014. március 3., 21:57-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. július |
| Adatközlők: | (1.) Vály Jánosné Kiss Olga, 1922. Kemenespálfa, katolikus, Kemenespálfa, Zrinyi u. 53. |
| (2.) Vály Antalné Kiss Rozália, 1914. Kemenespálfa, katolikus, Kemenespálfa, Zrinyi u. 31. | |
| (3.) Rosta László, 1912, Kemenespálfa, evangélikus, Kemenespálfa, Kossuth u. 36. | |
| (4.) Rosta Lászlóné Kristyán Ilona, 1921. Kemenespálfa, katolikus, Kemenespálfa, Kossuth u. 36. | |
| (5.) Tungli Gyula, 1927. Kemenespálfa, katolikus, Kemenespálfa, Kossuth u. 34. | |
| (6.) Tungli Mária, 1931. Kemenespálfa, katolikus, Kemenespálfa, Kossuth u. 34. | |
| (7.) Pintér József, 1922. Izsákfa, de 1932-től Kemenspálfán él, katolikus, Kemenespálfa, József A. u. 5. | |
| (8.) Zámbó Zoltán, Kemenespálfa, Kossuth u. 12. | |
|
Gyűjtötte: |
Balogh Balázs |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemenesp%C3%A1lfa |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről egy adatközlő sem tudott érdemlegeset mondani. (1,2,3,4,5,6,7)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu legrégebbi és legnépesebb családja a Rosta család. Régiek még a Pethő, Kiss, Bella, Nagy családok is, olyannyira, hogy senki nem emlékszik, hogy más falvakból kerültek volna ide. Híres a gazdaságáról a Tungli család, amely kb. az 1800-as évek elején jött Kemenespálfára Izsákfáról. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A megkérdezettek mindegyike szerint soha nem települtek be a faluba egyszerre nagyobb számban. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból soha nem költöztek el egyszerre sokan. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A megkérdezettek azt mondták, hogy Kemenespálfához nem nagyon hasonlít egy község sem. (1,2,3,4) Egy informátor szerint Duka, Kissomlyó és Nemeskocs hasonlítanak Kemenespálfához, mert ezekben a falvakban közel azonos az emberek vagyoni helyzete. (6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Kemenesaljához tartozik a község. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájként Kemeshátat említették az adatközlők. Idetartozó községként pedig Vasvárt és Alsóújlakot említették. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Jánosháza híres az iparosairól és szép templomáról. Kissomlyó híres a hegyéről. (1,2,3,4,5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kemenespálfát más falubeliek nem csúfolták. A kemenespálfaiak viszont csúfolták a bobai és a jánsoházai embereket. Ha a bobai emberek közül valaki valamit rosszult csinált, akkor azt mondták lenézően: „Mer’ bobai!” Állandó szólás az is: „Csak bobai ne vóna!” A jánosházai embert pedig „riszák”-nak csúfolták, mert a Kemenespálfán élők szerint a jánosházai nem tud jól fűrészelni. A mai napig verekedést eredményez, ha valaki egy jánosházainak azt mondja: „Te risza!”
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A Kemenespálfán élők csak ritkán házasodtak más falubelivel. Mivel szórványos volt csak a más faluból való házasodás, ezért egy-egy konkrét eset kapcsán jött szóba egy-egy falu neve. Így: Jánosháza, Zalaudvarnok, Boba, Kemend. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Nagy állatvásár minden évszakban egyszer volt Jánosházán, Celldömölkön, Kertán és Türjén, ahová el-eljártak a kemenespálfaiak. Kisebb vásárra csak Jánosházára mentek minden hónap első szerdáján.
b) Piacra:
Piacra jóformán csak a közeli Jánosházára jártak minden héten szerdánként.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúra főleg Bobára, Jánosházára és Kamondra jártak el. Bobán Pünkösdkor volt búcsú, Jánosházán és Kamondon nem tudták mikor, de valamikor szeptemberben zajlott a búcsú. Kemenespálfán is volt búcsú augusztus 15-én.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölkre és Sümegre régen volt aki eljárt még, de mikor, azt már nem tudták. Búcsúszentlászlót is ismerték, mint híres búcsújáróhely, de oda régen se ment senki, a távolság miatt. (1,2,3,4,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Kemenespálfáról soha senki nem járt el máshova munkára a megkérdezettek szerint. (1,2,3,4,5,6,7)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A falu határán állt régen a Nagy Sándor uradalom, ide jöttek summásnak távoli vidékekről főleg szerbek. Néha Vejsz községből is jöttek az uradalomba dolgozni. (1,3,4,6,7)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek.
b) vesszőkosarakat
Nem készítettek.
c) szalmafonatú edényeket
Nem készítettek.
d) szövőbordát
Nem készítettek.
e) favillát
Nem készítettek.
f) fagereblyét
Nem készítettek.
g) faboronát
Nem készítettek.
h) egyebet?
Nem készítettek.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
A helybeliek sohasem készítettek ilyesmit, se eladásra, se saját használatra. Mindenki a jánosházai piacon szerezte be, vagy ritkán vándorárustól ezeket az eszközöket. (1,2,4,6)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Mindenki Tüskeváron készített cserépedényeket használt a faluban, amit a jánosházai piacon szereztek be. (1,2,4,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Pest környékéről jöttek 1945 előtt bulgárok, akik paprikát árultak. Nem tudják, hogy honnan jött cigányok a mai napig járnak a faluban és edényfoltozást és köszörülést vállalnak, néha tollat vesznek. 1945 előtt Szentgálról jöttek meszesek. Ritkán Tüskevárról fazekasok is jöttek a faluba 1945 előtt.
b) Honnan jöttek?
Pest környékéről, Szentgálról, Tüskevárról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Bulgárok,meszesek.
d) Mit árultak?
Paprikát, meszet, cserépedényt.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Kemenesfalva határában egyáltalán nincs szőlő. Az ittenieknek elvétve van szőlőjük más falu határában: Kissomlyón, Nagysomlyón néha a Ság hegyen. (2,5,6,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Kemenesfalva határában egyáltalán nincs szőlő.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falu határában 3 temető van: 2 régi, amelyek már beteltek és egy új, amelyet kb. 1950-ben nyitottak. (1,2,4,7)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Egy adatközlő szerint a falutól nem messzire az 1940-es években találtak nagyszámú emberi csontokat. (6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A megkérdezettek szerint a falunak egy fogadott ünnepe van, amelyet augusztus 15-én tartanak: Nagyasszony ünnepe. Ekkor tartják a búcsút. (1,2,3,4,5,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Régen a szántás elegyengetéséhez majdnem mindenki egymáshoz erősített 2-3 boronát használt, amely vasból készült fogazatú volt. (1,3,5,7)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a közepes gazdaságokban a megkérdezettek szerint fele-fele arányban vetettek kézzel illetve géppel. (1,2,3,4,5,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Tehát mindkét vetési mód általánosnak mondható volt.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Általánosan elterjedt volt a gereblyés (b) kaszacsapó, ilyet használt mindenki Kemenespálfán, „emberemlékezet óta”. (3,5,7)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. Luk ugyan volt a kévekötő fa vastagabb felén, de abba a sarlót nem lehetett beledugni, csak egy zsinórt, amivel az eszközt fel lehetett akasztani. (1,2,3,4,5,6)
