„Izsákfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. május 14., 07:55-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. február
Adatközlők:	(1.) Farkas Gyuláné, 1912.
	(2.) Varga Imre, 1917. Kapuvár
	(3.) Pál Ernőné, 1914.
	(4.) Pál Gyula, 1915.
	(5.) Farkas Gyula, 1920.
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Izs%C3%A1kfa
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Hagyomány nem maradt fenn a falu keletkezéséről. Eredetileg a Gólya grófé volt a birtok. Ő adta el a Medgyessy-Somogyi családnak. Ők építették 1803-ban a falu templomát. Ez a család végül mag nélkül maradt, ezért a pannonhalmi bencésekre hagyták a birtokot. Nekik volt uradalmuk a falu határában. (1,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Deé (vagy Dé) család állítólag francia eredetű, a családfájukat a francia forradalomig vezetik vissza. Egyik-másik águk a Takács Dé család. A falu bennszülött családjai: Móri (talán a legrégibb), Maráczi, Görög, Szabó (utóbbi kettő nemesi származású), Pád, Farkas, Mészáros. (1,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt betelepülés a faluba. A cselédség Bokodon (major) lakott, belőlük sokan beköltöztek később a faluba. (1,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt kitelepülés. Néhány disszidens volt a II. világháború után és 1956-ban. (1,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Alsóság, Nemeskocs, Kemeneskápolna és Izsákfa tartozott szorosabban össze. Hasonlóságuk oka: „ezek a faluk földhatárosak voltak”, „mindenütt jó gazdák, nagy gazdák voltak”. Alsóságon volt a jegyzőség. Alsóságnak, Kemeneskápolnának és Izsákfának a szőlői is szomszédosak a Sághegyen. Nemeskocsot is mindig említik, „csak egy szántásnyom választotta el a két falut”. (1,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu Kemenesaljához tartozik. (1,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak szomszédos tájegységről. (1,4,5) A Sághegy tájvédelmi körzet. (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Az itteni birtok a pannonhalmi bencéseké volt. Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel. (1,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Adorjánban megszakadt a búcsú, mert megette a macska. A Mesteriek el akarták foglalni a falut, mert akár jöttek reggel, akár mentek este a Ságról, mindig a szemükbe sütött a nap. (A Ság keleti része Izsákfáé, nyugati része Mesterié, déli része Kemeneskápolnáé.) A faluban vannak becenevek pl. Szabókat Zsírosnak mondták. (1,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben inkább a faluból házasodtak, de hoztak is be lányokat. Alsóságról, Köcskről, Kemeneskápolnáról, Nemeskocsról (csak utóbb, mert Nemeskocs evangélikus), Csögléről házasodtak. (1,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Cellben minden hónap első csütörtökjén volt havi vásár és minden negyedévben országos. Ide jártak rendszeresen. Jánosházán, Vásárosmiskén is volt régen vásár. Állatot venni elmentek Pápára, Devecserbe, Sümegre, Zalaszentgrótra. Valamikor Alsóságon is volt 2 vásár évente: a „mézes” és a „káposztás”.

b) Piacra:

Cellben csütörtökön volt heti piac. Az asszonyok fejkosárban vitték a tejhasznot, zöldséget. Még szekérrel is mentek olykor.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszédos faluk búcsúiba jártak el. Mesteri – május 10-e körül, Köcsk – 2 is volt, az egyik augusztus 20-án, Alsóság – Mária nevenapja,Nemeskocs – Áldozó csütörtök, Kemeneskápolna – Nagyasszonykor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Cellbe proseccióval, a régi öregek Vasvárra. Sümegre egyénileg jártak. (1,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A Ságon bánya volt, ide mentek a faluból azok, akiknek nem volt elég földjük gazdálkodni. Rakodómunkásnak, kőfejtőnek, viccernek (kőfaragó) mentek. Alsóság és Cell között téglagyár volt, ide is mentek a faluból néhányan. A téglagyárat a 40-es években zárták be. A majorokba parasztgyerekek nemigen mentek. Jánosházára a Körtélyesi uradalomba szerződtek le féléves summásnak, de hétvégeken hazajártak. 8-10 ember volt oda. A lányok zöme volt szolgálni Budapesten vagy közelebb városon. A 40-s években a Marcal szabályozásánál dolgoztak. (1,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Egy-két nagygazdánál volta szolgagyerekek Alsóságról. Az uradalmakba jöttek summások. (1,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A férfiak télen saját szükségletre sok mindent megcsináltak. Nem készítettek eladásra. A nemeskocsiak piacoztak söprűvel. (1,4,5)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A celli vásáron, piacon vették. Tüskevári fazekasoktól, mert a közelben máshol nem volt. (1,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Leginkább Cellben vásároltak, mert közel volt. Esernyőcsinálók, köszörűsök, drótos-tótok jártak a faluban. Rongyász cigányok. Tikászok. Alsóságon lakott a „Paprikás” Józsi bácsi. Ő Kecskemét környékéről hozatott paprikát és ő értékesítette. Tüskevári fazekasok lófogattal hoztak cserépedényeket. (1,4,5)

b) Honnan jöttek?

Alsóság, Tüskevár.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Esernyőcsinálók, köszörűsök, drótos-tótok, rongyász cigányok, paprikás.

d) Mit árultak?

Paprikát, cserépedényt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A Ságon van és volt a helybelieknek szőlője, „a kemeneskápolnai részen”.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A Ságon Mesterinek, Kemeneskápolnának, Izsákfának és Alsóságnak van zömében szőleje. (1,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője van a falunak, mely „mindig is ez volt”.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A Szélhossza dülőben falmaradványok jöttek elő, kavicsot, téglát szántottak ki. Múzeumi emberek nem látták. A falu végén van a kastélydombnak nevezett rész, ott az apátságnak pincéje volt. (1,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Két-, háromlevelű borona volt, utóbbit magtakarónak használták. (1,2,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Ebben az időszakban még sokan vetettek kézzel. 1-2 nagygazdának volt csak vetőgépe a 20-as évekbe. „A falu zöme” kézzel vetett. (1,2,4,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

1-2 nagygazdának volt csak vetőgépe a 20-as évekbe.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A gereblyés fajtát ismerik – kaszagráblának mondják. (1,2,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Olyant használtak, amelyikbe bele lehetett dugni a sarlót. (1) Csak át volt fúrva, hogy madzagra lehessen kötni. (4,5) Nem mindenki szedte a markot sarlóval, inkább kézzel szedték. (5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Minden gabonából 20 kéve volt egy kereszt. 2 láb ment bele. (1,2,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

„Ki milyen hosszúra akarta csinálni, – az a kepe.” A területtől, terméstől függött, milyen hosszú volt. (1,2,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

140 cm. (1) 2 m körül. (4) Átlag 180 cm. (5) (Az adatok becsültek.)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gép tulajdonosa fogadta a részes cséplőket. (1,2,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem emlékeznek hajdinára. (1,2,4,5) „Valamikor egyszer itt is vetettek, de csak próbára.” (4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as évektől vetettek eke után, de csak a háború után közvetlenül terjedt el. (1,5) Már az ősök idejében is eke után vetették, minden második ekehajtásba. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát renden hagyták, 2-4 nap múlva forgatták, utána még börzögették. Így 5-6 napig is renden volt. A rendeket „sodrásba” húzták. Utána petrencébe rakták vagy egyből szekérre. Olyan is volt, hogy petrencefával szállították. A petrencefa két 150-200 cm hosszú kihegyezett karó, amit beleszúrtak a petrencébe, majd megemelték vele. A petrence a falubeliek szerint, kisebb, mint a boglya. (1,2,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vasvillával, abrakos kosárral (70-80 cm átmérőjű), petrencefával. (4). Azzal itthon nem lehetett, csak a mezőn. (5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó, vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg (1,2), nyakszeg (4,5)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem, volt elég szalma. (1,2) A Kulcsár-kertből összegráblázták a hárs, kőrislevelet. A nagy levél volt a jó. (4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem volt nagyméretű, de volt, aki összehúzta. A diófáé nem volt jó. Tavasszal. (5)

c) Melyik évszakban?

Inkább tavasszal, akkor szorult rá. (4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Tartóláncot használtak kizárólag. (1,2,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A ló kocsit húz, az ökrök meg a tehenek szekeret. Noha szekérbe is fogtak lovat, a megkülönböztetés minden esetben ez. (1,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

„Takarodnyi” hosszú oldalt használtak. A hosszú szekér kb. 6 m. A TSZ előtt senkisem használt vendégoldalt. (4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul kötelet használtak. A kötél egyik vége a szekér oldalához volt csatolva. Szimplán, de gyakrabban duplán húzták át a nyomórúdon . (1,2,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén, erősebben ívelt volt, kinek, milyen fából volt. (1,5) „Ölég hajtott volt.” (4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 226. sor: / 226. sor: @@
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén, erősebben ívelt volt, kinek, milyen fából volt. (1,5) „Ölég hajtott volt.” (4)
 ===2.21. ===